Gyakran hirdetik, Tarantino milyen óriási elánnal ír romantikus költeményt örök szerelméről, a Mozgóképről: a Volt egyszer egy… Hollywood e tézis legcáfolhatatlanabb bizonyítéka.

Nehéz feladat őszinte, giccsmentes filmet készíteni a gyerekkorról és a felnövésről, Rob Reinernek mégis sikerült a bravúr, amikor vászonra vitte Stephen King A test című novelláját. A 33 éve bemutatott Állj mellém! olyan szépen mesél a gyerekkorról, barátságról és az élet rövidségéről, ahogyan csak kevés alkotás.

Három fiatal lány áll a tükör előtt. Mókáznak, páváskodnak, zuhatagnyi hajuk csigaformában feltűzve, nyakig gombolt ruhájuk mégis láttatni engedni hófehér nyakukat, az ajkaikat pedig a világért sem rejtenék el senki elől. A tükör mögött egy fiatal férfi kattogtatja a fényképező dobozát, és alig tud betelni a látvánnyal.

Világmegmentés, izmozás, kemény tekintetek, ütős beszólások, üldözések tűzön, vízen, levegőben – röviden így lehet összefoglalni a lassan 20. születésnapját ünneplő Halálos iramban széria Hobbs & Shaw című spin-offját, amely néhány elnyújtott jelenetet leszámítva egy igazi adrenalinbomba.

Az már régóta nem kérdés, hogy a sorozatok aranykorát éljük. Az évente több száz elkészülő projekt, a streaming szolgáltatók térnyerése és a megváltozott nézői szokások mind elősegítették, hogy a dramedy műfaja felemelkedhessen.

Az év horrorfilmje tudja, hogy egy szakításnál csak az a fájdalmasabb, ha valaki nem lép ki egy kapcsolatból, pedig már nagyon ráférne. A műfaj Bergmanja groteszk humorral robbantja felszínre elnyomott traumáinkat.

Hornby és Stephen Frears közel két évtizeddel a Pop, csajok satöbbi után egy formabontó sorozatra állt újra össze, amely tízperces epizódokban meséli el egy házasság válságát.

A filmzenének globális formanyelve van, ami minden ember számára ugyanazt jelenti, mert a bennünk rejlő érzelmek mindannyiunkban hasonló logika mentén működnek. Cikkünkben kicsit közelebbről szemügyre vesszük, hogyan is születik meg egy filmzene.

Dr. Béres József élettörténetét bemutató sorozatot tűzött műsorára a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A négy epizód mintegy tíz évet ölel fel a ‘60-as évek derekától kezdve: a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosít, és bemutatva a kutató hatalommal vívott, megalkuvást nem tűrő harcát.

A sorozat premierje idején gyorsan körbeszaladt az interneten egy bejegyzés, amelynek írója „örömködött”, hogy micsoda szerencse, hogy ilyen szörnyűségek csak filmen történnek meg. Jogos a kérdés tehát: mit adott nekünk Csernobil?