Kell-e, hogy önmagunk gyengeségeivel egy olyan közegben találkozzunk, amely szeret minket, s ahol mindenkiben megbízunk? Többek között erre a kérdésre keresi a választ Goda Krisztina új filmje, a BÚÉK című „érzelmi esettanulmány”. A rendezővel és az egyik főszereplővel, a Márkot alakító Lengyel Tamással beszélgettünk.

Polgárpukkasztásból és művészetfilozófiából is jóra vizsgázik Lars von Trier aktuális botrányfilmje, csupán a szerző néhol felesleges öntetszelgése miatt nem marad fenn a mű az örökkévalóságnak.

Nemrég a norvégok forgattak megrázó mesterművet az Utoya szigetén történt tömegmészárlásról. De mit tud hozzáfűzni a skandináv Saul fiához a nemzeti tragédiák filmspecialistája, Paul Greengrass?

Végre mozikban a tavaszi Cannes-i Filmfesztiválon FIPRESCI-díjat nyert Egy nap, Szilágyi Zsófia elsőfilmes rendező filmdrámája. Hiánypótló alkotás, amelyet témaválasztását, atmoszféráját tekintve leginkább a román újhullám jól sikerült darabjaihoz lehet hasonlítani.

Láthattuk számos filmben, sorozatban, színdarabban, hallhattuk Frank Sinatra-dalokat énekelni, a Ruben Brandt, a gyűjtő című egészestés magyar animációs filmben pedig ő kölcsönzi a címszereplő szinkronhangját. Kamarás Ivánnal beszélgettünk az Amerikában is bemutatásra kerülő alkotásról.

Az első Oscar-díjra jelölt libanoni filmet nézve hamar rá kell jönnünk, hogy a történet kulcsa legkevésbé a libanoni történelemben vagy az egymással összeütközésbe kerülő emberek nemzeti identitásában, vallási hovatartozásában keresendő: a mozgatórugó a manipuláció és a bűnbakképzés. Nagyon is aktuális témák, és nagyon nem csak a Közel-Keleten.

Egy kárpátaljai fiú úgy dönt, nem szökik el a sorozás elől, hanem elmegy harcolni a kelet-ukrajnai konfliktusban. Csuja László dokumentumfilmje testközelségbe hozza a harcokat és a szorongást, amivel a háború jár a katonák és a családjuk számára. A Kilenc hónap háborút a Verzió dokumentumfilm-fesztiválon vetítik.

Nagypál Orsolya rendező-forgatókönyvíró filmje bátor alkotás, amely tabukat döntöget, őszintén, ízlésesen, fogyaszthatóan és sok humorral beszél a párkapcsolatok buktatóiról, a szexualitást övező társadalmi konvenciókról, férfi és női szerepekről, a házasság nehézségeiről.

Remek szereplők, nagyszerűen kidolgozott látványvilág, erős hangulat – röviden így jellemezhető Ujj Mészáros Károly második nagyjátékfilmje, az X – A rendszerből törölve című szövevényes krimi-thriller.

Az Odakint sötétebb és az Éjféli iskolák írója nyomasztó gondolatokat ültet el az olvasói fejében, hiszen tudja, hogy a történetek lehetnek kampók, amik a lelkekbe akadnak. A szerző kevert műfajiságú, több ponton is összefüggő szövegeit olvasva nekünk sem lehet kétségünk efelől.