A szabadság elvesztéséről, a kitörés lehetetlenségéről szóló tragikus családtörténetében Kiss Tibor Noé pontos képet fest a peremvidékre szorultak mindennapjairól. Szereplői roncsoló időtlenségbe ragadtak, a legmegrázóbb mégis az, ahogyan a szöveg sajátos poétikájával is kihangsúlyozza ezt.