Révülők, gyülekezzetek! – Újra kiadták Böszörményi Gyula Gergő és az álomfogók című regényét

A Móra Kiadó gondozásában 2026 őszén új kiadásban jelent meg Böszörményi Gyula Gergő és az álomfogók című fantasyregénye. A mű, amely 2002-ben debütált, hatalmas sikernek örvendett itthon, és az akkori fiatalság a mai napig jó szívvel emlékszik vissza rá. 2003-ban elnyerte az év gyermekkönyvének járó IBBY- és a Körtemuzsika-díjat is. Majdnem 25 év eltelte után vajon képes-e ugyanúgy megmozgatni a mai gyermekek fantáziáját is, vagy inkább elavulttá vált az évtizedek alatt? A Gergő-regények megjelenésének kezdetén az egész világ J. K. Rowling Harry Potterének lázában élt, sokan rokonítják is a két művet egymással. Vajon tényleg ez a Böszörményi-regény lenne a „magyar Harry Potter”, vagy talán 2026-ban már jobban el tudunk vonatkoztatni ettől?

A regény főszereplője Réti Gergő, egy tizenhárom éves fiú, aki édesanyjával, mostohaapjával és mostohatestvérével éli többnyire hétköznapi életét. Édesapja meghalt, új családtagjait ki nem állja, és ami talán a legérdekesebb vele kapcsolatban, hogy éjszakánként furcsa, túlságosan valósnak tűnő álmokat lát. Ezekben az éjszakai kalandokban folyton mellészegődik egy beszélő kölyökfarkas, akit Gergő legszívesebben inkább messziről elkerülne. Ennek ellenére a kis farkas folyamatosan próbál baráti viszonyt kialakítani vele, mert jól tudja, hogy Gergővel elkerülhetetlen a közös sorsuk. Mindeközben nemcsak Gergő, hanem újdonsült húga, Zsófi is furcsa, bűbájos dolgokat tapasztal maga körül, ő viszont inkább érdeklődve fogadja ezeket, például az álmaiban feltűnő denevért jóindulattal és szeretettel kezeli.

Böszörményi Gyula: „Gergő és az álomfogók” – könyvtrailer

A történet során kiderül, hogy nem ők az egyetlenek, akik különleges képességekkel rendelkeznek a környéken. A házmestert, Barboncás Dömét más szomszédok éjszaka repkedni látják, valamint egy titokzatos fehér ló is feltűnik nála. Gergő édesanyjáról, Réti Boglárkáról kiderül, hogy gyerekkorában nevelőanyja mindenféle bűbájra tanította, és része volt a révülők világának. Így aztán, amikor meghívót kap a család a Vajákosok, Táltosok, Énekmondók, Sámánok és Egyéb Révülők Találkozójára, Boglárka teljesen fellelkesül, és az ő elhatározása nyomán kerekednek fel mindannyian, hogy elutazzanak a Bagoly-bükki-völgybe. Itt kezdődik el igazán Gergő kalandja, amelyet valójában a háta közepére sem kíván.

Komplexebb a Harry Potternél

A történet rengeteg változatos szereplőt sorakoztat fel. Gergő főszereplőként talán nem olyan, mint amire először számítanánk: egy meg nem értett kisfiú, aki teljes lényével ellenkezik sorsa ellen. Az édesanyja, a találkozó szervezői, a furcsa álombeli alakok, valamint a kölyökfarkas is egyre inkább afelé igyekeznek terelni, hogy fogadja el sámánlétét, ő viszont erről hallani sem akar. Sőt, édesanyja különc viselkedését egyenesen megalázónak érzi. Az álmait pedig csak bugyuta képzelgéseknek gondolja, melyekbe egy csepp valóság sem szorult. Sok időre van szüksége, mire képes lesz megbarátkozni sorsával. Zsófi nála jobb kedvvel fogadja a történéseket, ezért a regény elején szimpatikusabb alakként tűnhet fel. A szülők, Boglárka és Botlik Dénes kicsit ügyetlenek, esetlenek, de szerethetőek.

A különböző mágikus lények felhozatala pedig nagy erőssége a regénynek. Böszörményi képzeletvilágának szülöttei között feltűnik kuruzsló, doboló, vajákos, táltos, lidérc, sámán, szellem, visszfényboszorkány, szélféreg stb., akik feltehetőleg mind-mind a nomád, pogány magyar népi világ ihletéséből születtek. Az egész mű alappillérét ez a természeti erőkből táplálkozó mesevilág adja, ahol az álmok épp olyan valóságként vannak kezelve, mint az „éberek” (egyszerű halandók) valósága.

A regényt olvasva így sokat megtudhatunk őseink szokásairól, hitéről. Miként gondolkodtak, miben hittek a honfoglalás korában és az előtte élő pogány őseink? Egy teljesen új, sámánisztikus varázslattal teli világ szemtanúi lehetünk. Olyan titulussal rendelkező szereplők mutatják meg magukat, amilyenek több ezer évvel ezelőtt valóban léteztek (habár persze nem teljesen ilyen formában, hiszen Böszörményi saját képzeletét is használja).

Egy képzelőerővel kevert valóságos világ ez, amelyet a gyermek olvasás közben még inkább a magáénak tudhat, hiszen itt az ő őseiről, felmenőiről van szó.

Így rokoni köteléket érezhet ezzel a színes, bűbájos világgal és szereplőivel. Ha pedig képes kötődést, szeretetet kialakítani feléjük, akkor még személyes büszkeséget is érezhet származásával kapcsolatban.

Emellett az olvasó olyan jópofa, szerethető karakterekben láthatja ezeket az érdekes alakokat, mint Hódfarok néne, Barboncás Döme, Borzalag, Mócsing, Monyákos Tuba (aki egy külön Böszörményi-regénysorozat főszereplője is lett az Álomfogó-univerzumban) és a többiek. Amivel Böszörményi fokozni tudja még ezt a sokszínűséget, az más kultúrák bevonása ebbe az eleinte ismeretlen világba. A szellemvilág hét legfőbb varázstudója – röviden csak a Hetek – között például akad afrikai, ausztrál, indián, mongol és finn is. Így nemcsak a magyarok, hanem az egész világ hagyományait bevonva egy kitágított, azonban összefüggő univerzumot alakít ki, mely a különböző sámánisztikus népek hiedelemvilágából építkezik.

A Gergő és az álomfogók érdeme többek közt az is, hogy nem egyszerűen jókra és rosszakra osztja fel a szereplőket, hanem ennél jóval mélyebbre megy. Világunk lényei összetettebbek, hisz bonyolult lelkivilággal rendelkeznek. Egy lélekkel, amely árnyalt, és nagyban összefügg a szellemi világgal. Így lesz például a mű a Harry Potternél komplexebb, egy olyan történet, ahol a nagy gonosz (a Holló) ellen való küzdelem mellett a megsérült lélek is nagyobb jelentőséggel bír. Gergőnek az első regénybeli kalandja során szembe kell néznie saját magával és a múltbéli tetteivel kapcsolatos fájdalmaival egyaránt.

Böszörményi Gyula stílusa szintén meghatározó. A regényben a legtöbb mondat szerkezetileg elég összetett, mindeközben gördülékenyen tud folyni a szöveg, a felhasznált szókincs változatossága pedig kiemelkedően izgalmas.

Mintha Böszörményinek nemcsak a karakterei lennének varázslatosak, hanem még a szöveg szintjén is valamilyen körülírhatatlan mágia lappangana, amelyet kizárólag ezen a nyelven lehetett létrehozni.

A gyermekolvasók számára így a mesehallgatás vagy -olvasás önmagában is szórakoztató élményt nyújthat, hiszen ilyen kifejezéseket, szófordulatokat, szójátékokat a hétköznapi életünkben keveset hallhatunk.

Természetesen a regény végig jelen lévő és rengeteg formát öltő humor mellett sem mehetünk el, legyen szó akár helyzetkomikumról, poénos párbeszédekről, néhol sztereotípiákról vagy szóviccekről, melyekben Böszörményi mondhatni lubickol a szöveg során.

Elragadó varázsvilág

A regény szerkezete összességében jól követhető akár gyermekek számára is. Gergővel és Zsófival közösen léphetünk át a sámánok különleges világába. Annak érdekében pedig, hogy még átláthatóbbá váljon előttünk ez a világ, párhuzamosan zajló kitérők keretein belül Hódfarok néne, Borzalag és Kende ténykedéseit is nyomon követhetjük. Esetleg Gergő hozzáállása teheti megterhelővé az olvasást, mivel a fiú foggal-körömmel küzd sámán volta ellen, és ez egy idő után idegesítővé tud válni. Emiatt lassan indul be a történet, ami elijesztheti az olvasókat. Nehéz vele együttérezni, hiszen ki ne lenne izgatott, ha kiderülne róla, hogy különleges képességei vannak?

Apollónia, Boglárka egyik barátnőjének karaktere érdekes még ilyen szempontból, aki elkíséri a családot a találkozóra. Böszörményi rajta keresztül egy olyan sztereotip női jellemképet festett meg, amely nem feltétlenül válik a könyv előnyére 2026-ban, hiszen a mai világ fiatalabb generációinak tudatában egy olyan nő, aki egyedül boldogul az életben, sok pénze van, és figyel a külsejére, inkább pozitív alakként él. Böszörményi parodisztikusan ruházza fel rengeteg olyan viselkedésformával, melyektől borzalmasan ellenszenvessé válik, így jól érzékelhető, hogy mennyire negatív alakként kellene tekintenünk rá. Egy ilyen egzisztenciájú nő viszont a mai világban már inkább szimpatikussá válhat, és nem tudja ugyanazt a negatív hatást elérni, mint a 2000-es évek elején. (Hasonló példa lehet a 101 kiskutya című műből Szörnyella de Frász karaktere, akivel a fiatalok manapság már könnyebben azonosulnak, és egyesekben átformálódtak az általa képviselt értékek, hiába ő a főgonosz eredetileg.)

A Gergő és az álomfogók a magyar ifjúsági irodalom egyik méltán híres regénye.

Tagadhatatlan, hogy erős nosztalgia lengi körbe, de igazi erejét nem ebből nyeri, hanem abból, hogy a mai fiatalok számára is ugyanolyan szórakoztató tud lenni.

Böszörményi varázsvilága elragadó a maga sámánisztikus, ősmagyar hangulatot keltő szereplőivel és lényeivel. Ha egy magyar olvasó képes azonosulni mindezzel, akkor épp olyan könnyedén tud közelebbi kapcsolatot kialakítani a regénnyel, mint mondjuk a Harry Potter esetében. Rowling világa, habár tényleg hasonló – és a tény, hogy ugyanabban az időszakban íródtak, szintén meghatározza a Gergő-sorozat recepciótörténetét –, mégsem tud teljesen megegyező hangulatot nyújtani.

Fennáll annak is a veszélye, hogy egyes olvasók számára esetleg ez az ősmagyar varázsvilág inkább mégis távoli és idegen lehet, ezért nehezen tudnak azonosulni vele. Nem véletlen azonban, hogy sok iskolában ajánlott olvasmányként veszik elő éppen az ősi magyar hitvilággal való ismerkedés során, hogy könnyebben átélhetővé tegyenek a gyerekek számára egy ilyen meglehetősen távoli hagyományt. Miközben a Harry Potter mondhatni jól adaptálódik az idők változásához, amiről a franchise tulajdonosai folyamatosan gondoskodnak a sorra megjelenő újabb produkciókkal és feldolgozásokkal, addig a Gergő és az álomfogók talán némileg légüres térbe érkezik, hiszen az ősi magyar hagyományokkal a fiatalok nagy része nemigen találkozik a hétköznapok során – bár sokak megélik ezt is különböző hagyományőrző események, fesztiválok keretében. Elképzelhető viszont, hogy egyes olvasók jelenéhez ezek az ősmagyar elemek nem feltétlenül illeszkednek jól, ezáltal ők nem tudják megtalálni a helyüket a regény által teremtett varázsvilágban.

Összességében Böszörményi Gyula Gergő-sorozata ma is sokat taníthat az ifjú olvasóknak a világunk színességéről, az összefogásról, a szeretetről, az elfogadásról, de féltékenységről, bosszúról és a traumák feldolgozásáról, a magunkban dúló harcok leküzdéséről úgyszintén. A befogadáshoz viszont szükséges, hogy az olvasó nyitott legyen erre a misztikus, ősmagyar világra.