A KO szeptemberi kínálatában olvashattak mentális terekről és gyógyító kiállításokról, a népzene jelenkori helyzetéről és a kortárs gyermekversekről, de csillagközi utazásról és a Szomszédokról is.
Csak álmaid tartanak.
Előtted, a Nílus partján
perdül és lendül a tánc,
forog vad révület,
dob muzsikája,
asszony, selyem sál –
A lisztes zsák bolygó molytelep,
s nem látszik még, hogy
mézbe mártott szavak
takarnak gáncsot,
hazugságot és illemet.
Hogyan is lesz egyszer
megtapasztalható,
hogy nem esik nyári napsütésben
szikrázó hó?
Tüske László: József a Nílusnál
(részlet a Kortárs folyóirat 2026/9 számában közölt versből)
Témáink között volt ezen kívül üveghegy és Óperenciás-tenger, vallomás és provokáció, influenszervilág és változókori problémák, alacsony intenzitású zsizsegés és az intimitás szentélye, egy műfaji szintéziskísérlet és a modern számítógépes szerepjáték születése, az elképzelt jövő és egy film francia újhullámos kócossága, egy misztikus hangvételű dráma és egy kihalófélben lévő külvárosi pláza, egy királykisasszony álmai és a társadalmi ellentétek, valamint műfajszétszórtság és újragondolt hagyományok. Fogadják rövid visszatekintésünket szeretettel:
• Kocsis Anett Anna Győri Aliz: Hanitkai álmok című meseregényéről, Kádár Fruzsina Fehér Renátó: A merénylők fénykora című kötetéről írt recenziót.
• Várkonyi Zsolt Kisházy Eszterrel és Soós Andrással készített interjút az Oázis Center című filmtervről, Séra Borbála Sára Hegedűs Bori énekesnővel beszélgetett.
• Kunyik Kinga a Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet című kiállításról küldött beszámolót, Bach András a Mass Effect Legendary Edition videójátékos szerepjáték-sorozatról írt esszét.
• Vermes Nikolett Lovász Andreával, a Móra Könyvkiadó főszerkesztőjével, valamint Somfai Annával, a One More Cup of Coffee – Nyár Walesben című regény szerzőjével beszélgetett. Tisza Eleonóra Kertész Erzsivel készített interjút az Idegen ház című regénye kapcsán.
Idén ünnepli 75. születésnapját Markó Béla József Attila-díjas költő, író, szerkesztő, politikus, a 2016. év Kortárs-díjasa. Cikkünkben a KO szerkesztőinek köszöntőjét olvashatják, megidézve az elmúlt évtizedek során a Kortársban megjelent írásait és az ő műveiről szóló méltatásokat.
Egyre több egyetemi képzés és irodalmi folyóirat tartja kiemelten fontosnak a gyerekirodalmat, de mi is jellemzi ezeket a szövegeket? Gesztelyi Hermina a képeknek, a traumafeldolgozásnak, a gamifikációnak, a gyermeki nézőpontnak és a humornak a műfajban elfoglalt szerepéről ír tanulmányában.
Pásztor Erzsi, Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő 66 évet töltött a színpadon, amely során drámai és komikus szerepekben egyaránt bemutatkozott, Molière-től Örkényig. Alakításaival a magyar filmtörténet legemlékezetesebb karaktereivé tette a figuráit, Traján Annától Janka néniig. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjával Tóth Áron beszélgetett.
„[N]em szabad elfelejteni, hogy az utolsó mohikán nem Uncas volt, hanem Csingacsguk” – Szilasi László készülő regénye kapcsán mesélt arról, mi foglalkoztatja jelenleg írás közben, miért érdekli jobban az ember, mint a történelem, és arról is, mit gondol az MI szépírásra gyakorolt hatásáról.
Az imaginárius jelentése a képzőművészetben – a szegedi születésű Pataki Ferenc 85. születésnapja alkalmából rendezett kiállítás kapcsán a művész munkásságát Novotny Tihamér mutatja be a szeptemberi Kortársban.