Nincs időd elolvasni? Vedd fel az olvasólistádra, és térj vissza a cikkhez később!

Az oldalon sütiket használunk a jobb működésért. Az olvasólista a sütik törléséig tárolja a mentett cikkeket.

OK
Olvasólista

Homály

2015.04.03 — Szerző: Lukács Flóra

„A nő hófehér ruhát viselt, / és teljesen kopaszra volt borot­válva a feje, / hogy min­denki, aki látja, csak a bőré­nek / és a sűrű fes­ték­nek színét vigye magá­val belőle.” Lukács Flóra verse.

Egy szétfestett, elhasznált, dohányzó
fekete nőt hallgattam,
aki a Chelsea Hotelről beszélt
egy felgyújtható ágyon,
idegen lakásban,
ahová egy meseíró vitt fel.
A nő hófehér ruhát viselt,
és teljesen kopaszra volt borotválva a feje,
hogy mindenki, aki látja, csak a bőrének
és a sűrű festéknek színét vigye magával belőle.
A szerelme egy tevenyeregben ült,
és egy szót se szólt.
A falak a világból összehordott ereklyékkel voltak tele.

Másfél óra múlva már csak néztem,
ahogy a vodka a torkán és mellkasán csorog végig,
a meseírónak a másik férfi ölében,
miközben átlövi a mellét és egy fém karikát szúr át rajta,
ékszerekkel és fémkoponyákkal vértezve ájultak bele a napfelkeltébe.

.

Lukács Flóra 1994-ben született, Miskolcon nőtt fel, jelenleg Budapesten él. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem szabad bölcsészet szakán tanul.

Következő cikk

További cikkek