Nincs időd elolvasni? Vedd fel az olvasólistádra, és térj vissza a cikkhez később!

Az oldalon sütiket használunk a jobb működésért. Az olvasólista a sütik törléséig tárolja a mentett cikkeket.

OK
Olvasólista

„Mert egy színház is lehet zöld”

2019.06.28 — Szerző: Jónás Ágnes

Ma már nem mehetünk el szó és tettek nélkül amellett, hogy bolygónk természeti értékei az emberi tevékenység miatt kezdenek kritikus állapotba kerülni. Egyre több hazai színház, fesztiválszervező és színművész is szót emel Földünk megmentése mellett, s felhívja a figyelmet az ember felelősségére. Őket kérdeztük meg, hogy vajon milyen szerepe lehet a hazai színházaknak a zöld aktivitás alakításában, illetve hogy van-e kellő kreativitásunk, találékonyságunk ahhoz, hogy visszaállítsuk az egyensúlyt.

„Mert egy színház is lehet zöld”

Színházi molinók újragondolva

A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház gyakorlatilag mindent újrafelhasznál: a lejátszott díszleteket átalakítás után beépítik a következő bemutató látványvilágába. Kellékeket soha nem dobnak ki, hiszen, mint azt a színház igazgatóhelyettese, Csadi Zoltán mondja, lehet, hogy épp egy törött csészére lesz majd szükség egy következő előadásban. A jelmezek tekintetében is hasonló a helyzet: a tervezőket első körben mindig a jelmeztárukba irányítják, hogy ott keresgéljenek, s ha a körülmények engedik, nem külsős beszállítókkal dolgoztatnak, hanem mindent megpróbálnak házon belül megoldani. „Kicsi és kevés pénzből gazdálkodó színház lévén minden egyes, a produkciókra költött forinttal ügyesen kell gazdálkodnunk. Ez persze sokszor kreatív módon is tud hatni: ki kell találni, hogy egy látványos és látszólag költséges dolgot hogyan lehet költséghatékonyan és mégis magas színvonalon megvalósítani. A spórolás mellett a fő szempont persze még mindig az, hogy maximális színvonalat tudjunk biztosítani mind művészi, mind látvány- és egyéb szempontból” – meséli az igazgatóhelyettes, aki a magánéletben is odafigyel arra, hogy óvja környezetét.

Molinókból használati tárgyak készülnek
Molinókból használati tárgyak készülnek

 

A Bartók Kamaraszínház pár évvel ezelőtt a Lorántffy Zsuzsanna Szakgimnázium és Szakközépiskola tanárával és diákjaival együttműködve életre hívta a ReBartók projektet. „Intézményünk reklámtevékenységében fontos szerepet kapnak a városban és az épületünk főhomlokzatán elhelyezett színes, nagy méretű molinók. Egy-egy évad végeztével, illetve a színdarabok repertoárról történő lekerülésével azonban ezek az anyagok már nem tudták betölteni eredeti funkciójukat. Sokáig a raktárakban porosodtak, de egy külföldön látott ötletet felhasználva végül sikerült új küldetést találnunk nekik. Így születtek meg a ReBartók tárgyak. A ma is működő program lényege, hogy a Lorántffy Szakközépiskola bőrdíszműves hallgatói (a színházunk által biztosított hálómolinókat és nyersanyagokat felhasználva és újragondolva) létrehoznak divatcikkeket, ruházati kiegészítőket, kellékeket. Az elmúlt évek során számtalan táska, hátizsák, öv, neszesszer, telefon- és táblagéptartó, oldaltáska, tolltartó készült el a programban. A megállapodás részeként az elkészült tárgyakat a színház a PR- és marketingtevékenysége során szabadon felhasználhatja” – mondja Csadi Zoltán. Az egyedi és kizárólag a Bartók Kamaraszínházban megvásárolható termékekkel egyrészt ráirányítják a figyelmet a környezettudatos gondolkodásra, másrészt pedig hirdetik a kultúra és a művészet sokszínűségét és a fenntarthatóságban is betöltött szerepét.
 

Csíkoska és Pöttyöske és a bajba jutott kukák
Csíkoska és Pöttyöske és a bajba jutott kukák

A színház felelőssége

A Budapest szívében elterülő Hatszín Teátrum is a környezettudatosság elkötelezettje. Az elsősorban külsős produkciókat befogadó teátrum saját produkciókkal is büszkélkedhet: nagy hangsúlyt fektet a minőségi gyerekelőadások létrehozására, ennek keretében született meg a Csíkoska és Pöttyöske és a bajba jutott kukák című gyermekelőadás, amely a három-négy évestől a kisiskolás korosztályig a szelektív hulladékgyűjtésre tanítja a kicsiket interaktív és játékos módon – ugyanis a gyerekek közreműködésére is szükség van a kukák megmentéséhez. A mondókák, gyerekdalok és ritmikus versek közös szavalása és éneklése közben a közönség soraiban ülők könnyedén megtanulják, hogy miért is fontos a környezettudatos életmód. „A színház szeretetét már kis korban el kell kezdeni kialakítani. A Földünk védelme is olyan téma, amelyet gyerekkortól kell tanítani, akár kis lépésekben, hogy környezettudatos és színházszerető felnőttek váljanak a mai fiatalokból” – vallja a Teátrum igazgatója, Gálvölgyi Dorka, aki maga is igyekszik környezettudatosságra nevelni a gyerekeit.

Huzella Júlia 
Huzella Júlia
Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

„Igenis van hozzá közöm!”

Huzella Júliát, akit többek között az Alföldi Róbert rendezte Chicagóban láthatnak a nézők az Átriumban, felbosszantja a környezetszennyezés, a fogyasztói társadalom felelőtlensége:

„Látom, amint a kortársaim egyesével bezacskózzák a kakaós csigát vagy a citromot. Ilyenkor úgy érzem magam, mint egy zsémbes öregasszony, mert bizony félhangosan pufogok, pedig lehet, hogy éppen abban a pillanatban kellene felhívnom az emberek figyelmét a környezetvédelemre. De közben meg ott van bennem, hogy mi közöm hozzá, pedig ha jobban belegondolok, igenis van hozzá közöm!”

Arra kérdésre, hogy civilként mit tesz a természet és a környezet óvása érdekében, a színművész elmondta, hogy nagyon ritka kivételektől eltekintve mindig van nála vászonszatyor – sem a zöldséget, sem a gyümölcsöt, sem pedig a pékárut nem teszi nejlonzacskóba bevásárláskor. Szemeteszsákból csak újrahasznosított műanyagot vesz, műanyag szivacsok helyett luffát használ, a tisztítószeres flakonjait csomagolásmentes üzletben tölti újra. A családban mindenkinek van kulacsa, csapvizet isznak – ha nem lehet máshogy megoldani, néha megjelenik egy-egy flankonos víz vagy üdítő, ám ezeket néha már túl nagy lelkiismeret-furdalás követi. „Fontos, hogy a gyerekeinket ökotudatos szellemben neveljük. Érdemes lenne tantermi előadásokat készíteni a témában, és örömmel látnám, ha a színházak büféjében nem lenne már szívószál, műanyag pohár.”

A nagy füzet
A nagy füzet
Fotó: Dusa Gábor. Forrás

Semmi sem veszhet kárba, de van, ami megy a levesbe

Évek óta nagy sikerrel fut a Szkéné Színházban A nagy füzet, amelyben rengeteg krumplit használnak – ezeket minden előadás előtt vagy után átválogatják a színház dolgozói, és csak azokat dobják ki, amelyeket feltétlenül szükséges. „A krumplikat az évad végén fel szoktuk ajánlani szervezeteknek, akik főznek belőle valami finomat” – avat be a kulisszákba Csóka Tímea kommunikációs vezető, s hozzáteszi, hogy a produkció során felhasznált répát és paprikát pedig a színészek vagy a színház dolgozói viszik haza megfőzni. Nem dobják ki Pintér Béla A Sütemények Királynője című előadásának a végén a tortát sem – mindig akad lelkes elfogyasztó.

„Vannak olyan kellékek, amiket kölcsönadunk, így más színházaknak vagy társulatnak nem kell azokat megvenni. Így volt ez a Holdkő előadásunk székeivel is, amit jelenleg a Stúdió K Színház használ a Peer Gyntben.”

Csóka Tímea elmondta azt is, hogy a színház évekig nyomtatta a havi műsort és a bemutatók plakátjait molinókra – a Szkénében először egy Színházak Éjszakája rendezvény részeként az évad molinóiból a lelkes látogatók táskákat, pénztárcákat készíthettek. Mivel a program rendkívül népszerű lett, a projektet „továbbfejlesztették”, és azóta lehetőség nyílt arra is, hogy a Kapa-bérlet tulajdonosai (Mucsi Zoltán szereplésével játszott előadásokról van szó) bónusz ajándékként – korlátozott számban – Mucsi Zoltánt ábrázoló, dedikált, molinóból újrahasznosított táskát választhassanak maguknak.

S hogy hogyan védi a környezetet egy vérbeli ökotudatos kommunikációs vezető? Nos, bár társasházban él, van egy saját kis komposztálója, amire – mint mondja – irtó büszke. A közeli parkban ültetett kilenc gyümölcsfát, idei fogadalma pedig, hogy év végére az összes műanyagot száműzi, első körben a fürdőszobából. Ezenkívül próbál kevesebbet repülni, a városban biciklit használ, hosszabb távra telekocsit vesz igénybe, igyekszik csökkenteni a húsfogyasztást, nem használ szívószálat, évek óta turkálóból öltözködik, és csak ritkán vesz új ruhát.

Az Itt és Most Társulat
Az Itt és Most Társulat Forrás

Ökotudatosság itt és most

Az Itt és Most Társulatban évek óta téma a fenntarthatóság. „Improvizációs színházzal foglalkozunk, ami talán a legkörnyezetbarátabb műfaj. Nincs se díszlet, se kellék. Minden ott és akkor történik meg a színpadon és a nézők fejében. Egy képzeletbeli űrhajót vagy vidéki farmot pedig újra sem kell hasznosítani” – mondja nevetve Borbás Gergő művészeti vezető, s hozzáteszi, hogy színházukban, az Itt és Most Közösségi Térben kiemelt figyelmet fordítanak a környezettudatos létezésre is: szelektálják a szemetet, újra felhasználható műanyag pohár van a büfében, környezettudatos tisztítószert használnak, és a kertet is gondozzák. Mert szerintük egy színház is lehet zöld. A társulat tagjai egyébként – ki-ki vérmérséklete szerint – próbálnak a legkisebb ökológiai lábnyommal élni, amiről így mesél a művészeti vezető:

„Társulatunk tagja, Vízkelety Borbála az, aki minket erre egyre jobban inspirál: csomagolásmentes boltban és piacon vásárol, tisztítószert készít. Mi pedig csak ámulunk, és csináljuk utána a dolgokat.”

S hogy milyen projektekkel és színházi előadásokkal próbálják a fiatalokat és az idősebbeket zöld aktivitásra és környezetvédelemre nevelni? A Hogyan mentsük meg a Földet? című előadásukat a Messzelátó Egyesülettel együttműködve hozták létre, melyben minden alkalommal közösen járnak körbe egy olyan ügyet (lehet ez a túlfogyasztás témája, a minimalizmus a tányéron vagy a közlekedés), ami segíthet megmenteni a Földünket. Ahogy Borbás Gergő fogalmaz: „Szakértővel beszélgetünk, és aztán a színészek ezekből a beszélgetésből inspirálódva játszanak jelenetek. Így próbáljuk emberközelbe hozni azt az óriási globális problémát, ami mostanság fenyeget bennünket.”

Újrapohár a Művészetek völgyében
Újrapohár a Művészetek völgyében Forrás ​​​​​

Repohár, e-bike és komposztálás összművészeti keretek között

Nem csak alternatív társulatok, kőszínházak és előadóművészek tekintik szívügyüknek az ökotudatosságot – szerencsére egyre több színházi programokat magába olvasztó fesztivál is a zászlajára tűzi a környezetvédelmet, mint például a Művészetek völgye, melyet évek óta a fenntarthatóság és a környezettudatosság jegyében rendeznek meg.

Idén a vendéglátóhelyeken cukornádból készült tányérokat, tálcákat és kukoricából készült evőeszközöket használnak, amiket a fesztivál végén, Keszthelyen komposztálnak.

Ki lehet próbálni e-bike-okat a környék felfedezésére irányuló kerékpártúrák során, s úgynevezett újrapoharakba kérhetjük az italainkat (ezeket később visszaválthatjuk, visszakapjuk a pénzt, a poharakat pedig kitisztítják, és újra felhasználják).

Muszáj beavatkozni a környezetpusztításba ​​​​​​​
Muszáj beavatkozni a környezetpusztításba
Forrás

Minden apró lépés számít!

Für Anikó nyilatkozta a KO-nak nemrégiben, hogy itt ez a bolygó, ami eltart és gyönyörködtet minket, mi pedig egyre csak pusztítjuk, folyamatosan beleavatkozunk a működésébe, olyan anyagokat gyártunk, melyek nem illenek bele az évmilliós körforgásba, természeti katasztrófák sorát éljük át, de még mindig nem térünk észhez. Amikor azt kérdeztük tőle, hogy tudja-e, hogy pár ember szorgos, környezetvédő munkája valószínűleg csak csepp a tengerben, azt felelte: „A sötétségben egy szál gyertya is világít. Valakinek igenis gyújtogatni kell ezeket a bizonyos gyertyákat, ellenkező esetben belefulladunk a sötétbe, s a gyermekeink, unokáink lesznek azok, akikkel igazán kitolunk.”


További cikkek