• A világvége evolúciós körforgása – A majmok bolygója (Kultfilmradar)

    2022.05.30 — Szerző: Lubianker Dávid

    A főemlősök Pierre Boulle nagy sikerű sci-fi regényében mutatkoztak be, ám az emberi szellemről lesújtó iróniával mesélő történet gúnyos társadalomképe a vásznon teljesedett ki igazán. A majmok bolygója nemcsak műfajtörténeti mérföldkő: keserű humanizmuskritikája sem vesztett aktualitásából.

  • Jelenet „A majmok bolygója” című filmből
    Jelenet „A majmok bolygója” című filmből

    A második világháborút követően gyermeteg B filmes próbálkozások jellemezték a hollywoodi sci-fit. A hidegháborús paranoiát és az atomkorszak társadalmi feszültségét megjelenítő idegeninváziós és óriáslényes történetek ma már nevetségesnek tűnnek, a primitív speciális effektek, a technicizált díszletek és a naiv elképzeléseken alapuló látványvilágok viszont már a maguk korában sem hatottak realisztikusnak. Az alufelnikre emlékeztető csészealjak és a háztartási kisgépekből összetákolt, emberszabású robotok hódítása azonban megtört a műfaj 1968-as paradigmaváltását követően, a nevezetes évben ugyanis két korszakos jelentőségű mű is született: a 2001: Űrodüsszeia filozofikus hangvételével és a modernizmusból kölcsönzött radikális formanyelvi megoldásaival,

    A majmok bolygója pedig hiteles tematikus jegyeivel és társadalomtudatos utópiájával újította meg a tudományos-fantasztikus filmek műfaját.

    Jelenet „A majmok bolygója” című filmből
    Jelenet „A majmok bolygója” című filmből

    Az ismeretlen bolygóra érkező George Taylor kapitány (Charlton Heston) és űrhajós csapata egy majmok által uralt – többé-kevésbé a történelmi középkor fejlettségi szintjével rendelkező – társadalommal szembesül A majmok bolygója történetében. A környezet egyértelműen a valós világ inverze: a bolygó görbe tükör elé állítja az emberiséget, és kigúnyolja, parodizálja annak hibáit, berendezkedésének hátrányait. A majmok bánásmódja az emberrel (vadásznak rájuk, háziállatként tartják őket, vagy tudományos kísérletek alanyaiként veszik hasznukat) megegyezik az emberek állatok felé tanúsított viselkedésével. Az értelmi fölény kihasználása és a gyengébbek elnyomása olyan tulajdonságok a majmok társadalmában, amelyeket az embertől tanultak el. Viszont míg az emberiség lassan hanyatlásnak indult, és tagjai elállatiasodott vadakként vonultak vissza a dzsungelbe, addig a majmok világa kezdett felvirágozni ezen a kísérteties földrészen – ami akár disztópikus jövőképként is értelmezhető.

    A hatvanas évek második felére Amerika számos külső és belső politikai, gazdasági és társadalmi válságba került. John F. Kennedy elnök, majd testvére, Bobby Kennedy, valamint dr. Martin Luther King Jr. is halálos merénylet áldozat lett. A vietnámi háború Amerika első elvesztett háborújaként vonult be a történelembe. Az ellenforradalmak, a belső mozgalmak, a hippikultúra térnyerése és a faji megkülönböztetés megosztotta az USA lakosságát. Ebből a kiábrándult létállapotból építkezve és az Európából érkező modern filmes irányzatokat felhasználva bontakozott ki a Hollywoodi Reneszánsz korszaka a filmiparban, amelynek hatása és karakterisztikája A majmok bolygóján is erősen érezhető. A film zsenialitása mégis abban rejlik, hogy egy akcióelemekben gazdag kalandnarratívában képes megfogalmazni mondanivalóját, így szórakoztató szuperprodukcióként is felejthetetlen élményt nyújt.

    Jelenet „A majmok bolygója” című filmből
    Jelenet „A majmok bolygója” című filmből

    Nem véletlen, hogy a kor legtöbb filléres sci-fijével ellentétben a film készítői között valódi tehetségek foglaltak helyet: Franklin J. Schaffner olyan valós személyekről készült eposzokkal bizonyította rendezői zsenialitását, mint A tábornok, a Cárok végnapjai vagy a Pillangó, míg a forgatókönyvön a nagy ívű történetek mestere, a Szemben az erőszakkal, az Arábiai Lawrence és – a szintén Pierre Boulle regényéből adaptált – Híd a Kwai folyón díjnyertes forgatókönyvírója, Michael Wilson és az elképesztően rendkívüli helyzetekre épülő Alkonyzóna televíziós sorozat kreátoraként elismert Rod Serling dolgozott. A produkció élén álló sztár, Charlton Heston pedig sorra vállalt ekkoriban főszerepeket olyan filmekben, mint A tízparancsolat, a Ben-Hur vagy a Zöld szója, melyek szellemiségükben egyeztek saját politikai nézeteivel. Az általa alakított hősök rendszerint a faji megkülönböztetés ellen léptek fel, a nyugati kultúra értékeiért harcoltak, és azok állandóságát hirdették. Az alkotók más műveihez hasonlóan

    A majmok bolygója is értelmezhető ideológiájáért küzdő főszereplője történelmi sorstragédiájaként, míg az utópikus vonások valóban egyedivé és időtlenné teszik a filmet.

    Jelenet „A majmok bolygója” című filmből
    Jelenet „A majmok bolygója” című filmből

    Az emberi születésű Taylor űrhajós vadon élő társaival ellentétben rendelkezik a beszéd és a gondolkodás képességével, így sokkal inkább illeszkedne a majmok társadalmába, mint a jövő emberiségébe. Mégsem képes igazán betagozódni a fejlett főemlősök közé, mivel nem tud – és nem is akar – azonosulni azok szellemiségével, elnyomó ideológiájával. Taylort taszítja a saját népének lenyomatát és történelmét tükröző majmok világa. Hiába ragaszkodik tehát önnön (nyugati) felsőbbrendűségéhez és az általa képviselt határvidékmítoszhoz, a kapitány számára többszörösen is bebizonyosodik, hogy az ismert és hirdetett társadalmi normák nem fenntarthatók. Taylor karaktere a westernek magányos hősét idézi, keserűsége a megmentésre érdemtelen világban való elveszettségéből fakad. A megjelenő konfliktustípusok közül a hatalom elleni lázadást és a szabadság vágyát a puszta túlélés ösztöne váltja fel. A film szerint az emberiség végzete, hogy egyetemes kultúrája önmaga elpusztítása és egy poszthumán utópia felé halad.

    bb

    A majmok bolygója esetében tehát az apokalipszis elsősorban szociológiai következményekkel jár. Az elsivatagosodott, helyenként Mad Max-szerű környezet a természeti pusztulás ellenére nemcsak hogy alkalmas a túlélésre, hanem még a civilizáció fenntartásához és fejlődéséhez elegendő élelmet és nyersanyagot is képes biztosítani. A feltételezhetően atomháborúk eredményeként kialakuló állapotok inkább a lemondó érzelmi sivárságot fejezik ki, miközben modellszerűséget kölcsönöznek a történetnek: az újraírt evolúciós folyamatok ismét az emberiség korábbi kudarcaiba futnak bele – az újraindított történelemnek is megfeleltethető bolygó ezúttal is el fog bukni. A film lemondóan pesszimista felfogása realisztikus megvalósításának köszönhetően válik még hátborzongatóbbá.

    A cselekmény nem a világűrben vagy messzi bolygókon játszódik, valahol a távoli jövőben.

    A majmok disztópiája evolúciós mértékkel már 1968-ban is belátható közelségűnek érződhetett, és még a Földet sem kellet elhagyni hozzá.

    Ráadásul A majmok bolygója a tudományos-fantasztikus műfaj korábbi darabjaihoz képest valódi presztízsfilmként viszonyul elrugaszkodott témájához. A díszletek, a kosztümök és a történet tárgyi világa mind hitelesen tükröz egy kezdetleges civilizációt, a kitüntetett jelentőségű sminkmunkáért pedig Oscar-különdíjjal is elismerték a produkció maszkmestereit. A korát megelőző technika valódi majmok lemodellezésén alapult, ami után a főemlősök filmbeli egyéniségéhez alakítva készülhettek el az adott kosztümök és arcprotézisek. Az ábrázolt társadalommal összhangban a polgárságnak megfeleltethető csimpánzok megjelenése több emberi arcvonást kapott, míg az államigazgatást végző spirituális vezetőkként bemutatott orángutánok intellektuálisabbak, a hadsereget alkotó gorillák pedig félelmetesebbek lettek természetes megjelenésüknél.

    A történet kifogástalan megvalósítása végig a gazdag mondanivalót szolgálja. A film alapvető szkepticizmusa a jövővel és a társadalommal szemben a mai napig aktuálissá teszi a témát, miközben örök érvényű korrajz is Amerika mítoszának végéről, ami többé már nem a lehetőségek és a szabadság földjét jelenti. Az innovatív forma és mély intellektuális tartalom nagymértékű összhangján túl pedig mi sem bizonyítja jobban A majmok bolygója popkulturális jelentőségét, mint az eredeti ötletből született számos népszerű film, képregény, valamint videojáték-feldolgozás és történet, amit inspirált.

    A film adatlapja a MAFAB-on

     

    A majmok bolygója (Planet of the Apes)

    amerikai fantasztikus kalandfilm, 112 perc, 1968

    Rendező: Franklin J. Schaffner

    Forgatókönyvíró: Michael Wilson, Rod Serling

    Operatőr: Leon Shamroy

    Szereplők: Charlton Heston, Roddy McDowall, Kim Hunter, Maurice Evans, James Whitmore, James Daly, Linda Harrison

    Bemutató dátuma: 1981. július 6.

    Forgalmazó: InterCom

    Korhatár: 12 éven aluliak számára nem ajánlott

    A majmok bolygója

  • További cikkek