• Készülő regények, friss kritikák, újrafelfedezett szerzők

    2022.05.09 — Szerző: KO

    A májusi Kortárs folyóiratban ismét találkozhatnak az olvasók fiatal kritikaműhelyeseink írásaival, illetve izgalmas szépirodalmi szövegekkel és Joseph Kádár képzőművész sokszínű életművével. Ajánlónkban a legfrissebb lapszámot szemlézzük.

  • Részlet a Kortárs folyóirat 2022. májusi számának borítójáról
    Részlet a Kortárs folyóirat 2022. májusi számának borítójáról

    A folyóiratot indító próza egy részlet Szilasi László készülő, egyelőre Saját élet munkacímen futó regényéből. A kisebb szövegek arra engednek következtetni, hogy a felugró emlékképekből, történettöredékekből majd valami nagyobb egész áll össze, mégis, mintha ennél a vélt vagy valós egésznél a keresés fontosabb lenne. Kérdés, vajon mit is keres az, aki az emlékek nyomába ered.

    Tóbiás Krisztián Non omnis… ciklusának versei mintha a keresés helyett a találás motívuma köré szerveződnének: közös kulturális kincsek, kódok, amelyek között talált tárgyak módjára botladozva járunk, ahogy folytonosan felbukkannak körülöttünk, és létezésük hol örömteli, hol kevésbé. A cím is azt sejteti, hogy az alkotás mint a maradandóság biztosítéka minden értéke ellenére legalább olyan ironikus lehetőségként sejlik fel, mint életünk bármely más tevékenysége.

    Joseph Kádár: Áttört forma (2007, akril, vászon)
    Joseph Kádár: Áttört forma (2007, akril, vászon)

    Bene Zoltán Bolsevikok címmel közölt írást, amely szintén egy készülő könyv, az Igazak című regény egy izgalmas részletét tárja elénk. Szegeden járunk, valahol az I. és II. világháború között, már ha komolyan vesszük a nyomozást, hiszen a szöveg tanúsága alapján egy szorongató atmoszférájú krimibe csöppenünk. Igaz Gerő, a fiatal nyomozó nem könnyen jön ki a havi százharminchárom korona fizetésből, de ha korona, akkor – nem engedve el a nyomozati szálat – valamikor 1927 előtt lehetünk. Izgalmas bűntény, a magyar történelem felbolydult időszaka, titkos kocsmák, eldugott kuplerájok, ismerős és kevésbé ismerős szegedi utcák – ígéretes készülő regény.

    A kívül-belül sorozatban Csikós Gréti kiváló interjúját olvashatják az érdeklődők Wilhelm Drostéval, aki számára – és a mi nagy szerencsénkre – a magyar irodalom és a magyar kultúra, úgy tűnik, élethosszig tartó kalanddá lett. Az ő életműve, a fordítás és a kávéházi kultúra erős összekapcsolódása, a nagyon szimpatikus, elvei mellett kitartó, értékek mentén futó, európaiságában is hiteles gondolkodása több szempontból is példamutató lehet. Legújabban a Három Holló Kávéház pezsgő szellemi és kulturális életét köszönhetjük neki, mindeközben folyóirat-szerkesztőként, fordítóként fáradhatatlanul dolgozik a magyar irodalom népszerűsítésén, a fordítói közösség összetartásán.

    A tanulmányok közül ígéretes írás Sümegi István Lexi címmel megjelent szövege. Ebben Hilbert Kornélnak alias Lexinek, Ottlik Géza egyik különös figurájának karakterét, szerepét vizsgálja meg. Kolozsi Orsolya Tar Sándor A 6714-es személy című kötetének fogadtatását és a könyvnek az életműben betöltött szerepét gondolja újra.

    Joseph Kádár: A jövő kulcsa (1973, akril, vászon kasírozva)
    Joseph Kádár: A jövő kulcsa (1973, akril, vászon kasírozva)

    A májusi lapszám képzőművészeti rovata Joseph Kádár, a Debrecenben született, majd 1969-től Párizsban élő, sokféle stílust kipróbáló és belakó alkotó életét, művészetét mutatja be. Kádár a ’90-es évektől újra sokat tartózkodott Magyarországon, és végül Hajdúszoboszlón halt meg. Cs. Tóth János kísérő tanulmánya jól mutatja be azt az attitűdöt, amelyben egy Xerox fénymásoló is képes „komoly alkotói hevületet” kiváltani, és a sok kísérletezés (kollázsok, geometrikus képek, „elektrográfiák”, reliefek, szitanyomatok és különféle objektek) olyan különleges munkákat hozott felszínre, amit jól illusztrál a bemutatott képanyag is.

    A folyóirat kritikarovatában ismét olvashatók az ősszel megrendezett kritikaműhely ifjú szerzőinek írásai. Izgalmas összehasonlítani az irodalomfogyasztókat közönyösen biztos nem hagyó Bódi Péter Hype-járól készült írásokat (Dobos Barna, Tisza Eleonóra és Vojnics Rogics Réka tollából) mind olvasói, mind kritikusi szempontból, illetve együttolvasni Sokacz Anita írását Papp Zakor Ilka Majd ha fagy című regényéről a már másutt megjelent reflexiókkal. A műhelyesek mellett Pécsi Györgyi írt alapos, fontos észrevételekkel tűzdelt elemzést Láng Gusztáv Dsida Jenő költészete című tanulmánykötetéről, illetve Smid Róbert közölt a tőle megszokott pontossággal, reflexív kitekintésekkel kiváló kritikát Vonnák Diána Látlak című könyvéről.

    A Kortárs májusi száma az online térben is elérhető a kortarsfolyoirat.hu weboldalon.

    bb


  • További cikkek