×

KÉPtelenség!
Lappangó és hamis remekművek nyomában
Sipos Tünde
2019 // 04. 09

Detektívregényekbe illő nyomozások folynak napjainkban is műalkotások után. A legnevesebb alkotók lappangó műveinek értéke akár a százmillió forintos nagyságrendet is elérheti. Éppen ezért egy jó hamisítvány lelepleződése hatalmas bukást eredményezhet. De vajon kik és hogyan kutakodnak a műtárgyak után?

 

A májusi aukciós szezon közeledtével joggal izgulhatunk. Rendszerint ebben az időszakban röppennek fel a hírek, ha előkerül egy nagy értékű vagy eltűntnek hitt festmény – természetesen a hozzá kapcsolódó lehengerlő sztorival. Ilyenkor a kiállítófalak mögött dolgozó tudós szakértők kutatómunkája is rivaldafénybe kerül, főleg azért, mert a műalkotások látványán és háttértörténetén kívül a hozzájuk köthető, jellemzően magas árak is felkeltik a figyelmet. Mivel nemcsak kulturális eszmék, de kézzelfogható, pénzben kifejezhető értékek is párosul hozzájuk, a művészetet kedvelők kíváncsisága nem ok nélküli. Az összegek nagyságrendje pedig a hamisítókat is motiválja.

Természetesen minden árverési kiállítás alkalmával akadnak Colombo furfangosságával felvértezett látogatók (talán őket inspirálja a Budapest galériás negyedébe érkezve a nyomozóról készített szobor?), akik elhivatottan szaglásznak hamisítványok után. Nem jogtalanul: ők ilyenkor nemcsak azért bújnak be a festmények aurájában, hogy a művészi ecsetkezelést megfigyeljék, hanem hogy meg is szimatolják őket – az erős festékillat egy réginek tűnő kép esetében gyanút kelthet. Természetesen a műgyűjtők mellett hivatalos szervezetek is léteznek az ilyen jellegű bűncselekmények felkutatására. Lássuk, hogy kik a magyar műtárgyállomány legnevesebb felderítői és hitelességének őrzői.

A nyomozó

Sokaknak ismerős lehet Berény Róbert festményének felfedezése, amely a Stuart Little, kisegér című film egyik jelenetében bukkant fel. Bizony, művészettörténészek is járnak moziba, de ők más részleteket vesznek észre, mint a legtöbb néző. A szenzáció Barki Gergely nevéhez fűződik, akit mint képvadászt tart számon a szakma: elhivatottan kutatja a magyar művészettörténet eltűntnek vélt remekműveit. Az említett festményt az Egyesült Államokból hozta haza, de már arra is volt példa, hogy Ausztráliából kerített elő egy Orbán Dezső-képet. Czóbel Béla szétszóródott életműve után is fáradhatatlanul nyomoz, és minden eszközzel igyekszik felhívni a figyelmet a kallódó művekre, ezért ebben a hónapban nyit és egy évig lesz látható a szentendrei Czóbel Múzeumban a Wanted kiállítás, amely azoknak a festményeknek a fekete-fehér reprodukcióit vonultatja fel, amelyek megkerüléséhez nagy reményeket fűz a szakember.

A leleplező

Minden műtárgy új megvilágításba kerül, ha nemcsak egy szakértői szem pásztázza, hanem pontos műszereket és természettudományos módszereket alkalmazó vizsgálat alá vetjük őket. Végvári Zsófia, a Festményvizsgálati Labor vezetője festmények eredetét igazolja kivételes tudásával és eszközparkjával. A művek alapanyagát képző pigmentek és más anyagok tulajdonságait méri be, mellyel hitelességüket támasztja alá – vagy éppen veti el. Fedezett már fel egy Sisley-alkotás alatt Renoir-kompozíciót, és látott már sok kétségbeesett műtárgyvásárlót is, amikor leleplezett egy-egy nagy mester bőrébe bújt hamisítót.

Az állam szeme

A Magyar Kormány hivatalból foglalkozik hazánk műtárgyállományának gyarapításával és kutatásával is. Az örökségvédelemmel foglalkozó hivatal működteti azt a műtárgyfelügyeleti szervezetet (Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti és Régészeti Főosztály Műtárgyfelügyeleti Hatósági Osztály), amely számon tartja és keresi a lappangó alkotásokat. Ők kezelik rendszerszerűen és adnak engedélyt arra, ha valaki nagy értékű vagy régi műtárgyat szeretne kivinni az országból. Adatbázisukban kereshetőek a legutóbbi lopott műtárgyak, illetve a védett és eltűnt, valamint a visszaszerzett műalkotások legfontosabb adatai. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet működteti, melynek a legnevesebb műkereskedők a tagjai, és többek között azért hozták létre, hogy jogszerű eljárásokat biztosítsanak a kérdéses ügyekben.

Az ártatlan áldozatok

A hamisítók a legnagyobb figyelmet azokra a híres művészekre fordítják, akik már nincsenek közöttünk, és életművük éppen ezért lezártnak tekinthető. Talán a legtöbbet hamisított festő napjainkban Scheiber Hugó és Kádár Béla, akiknek a munkássága annyira sokszínű és szerteágazó volt, hogy még a szakértők számára is nehéz benne eligazodni. Főleg úgy, hogy már saját korukban is születtek álképeik, és sok alkotásuk külföldre került. A nekik tulajdonított munkákon kívül is rendszeresen véreznek el a műtárgyvizsgáló asztalon olyan híres művésznevekkel fémjelzett alkotások, amelyekkel a csalók nyerészkedni akarnak. Az ilyen életművek tisztázása azért is bonyolult feladat, mert a több tízezres nagyságrendű műalkotás-állomány egy része még mindig lappang.

A tudósítók

Elszántan dolgoznak galériák és szaklapok is azon, hogy a magyar művészet nemzetközi színtéren is bemutatkozhasson, és hogy ebben a felhozatalban minden olyan remekmű szerepelhessen, amely megérdemli a figyelmet. A Kieselbach Galéria 2010-ben rendezte meg Wanted című tárlatát, amelynek célja a magyar festészet korábban nem látott, múzeumi raktárakban vagy rejtett magángyűjteményekben lappangó értékeinek felkutatása és bemutatása volt. Az Art Magazin pedig ennek nyomán cikksorozatot indított a keresett művekről.

Izgalmas mindennapok

Természetesen minden művészettörténész, aki rendszeres kutatómunkát folytat, nagy eséllyel bukkan rá elveszettnek hitt műtárgyakra. Az előző aukciós szezon egyik szenzációja volt a Bodó Galéria és Aukciósház Aba-Novák Vilmos-festménye, a Vándorkomédiások, amelyet a galéria éles szemű művészettörténésze egy külföldi aukciósház kínálatában fedezett fel. Az addig csak az életmű-katalógus fekete-fehér fotója alapján ismert, lappangó festményt sikerült beazonosítania, és mostanra már egy magyar műgyűjtő kollekcióját gazdagítja. A kép abból a szempontból is izgalmas, hogy hátoldalán Aba-Novák Vilmos egykori műtermének címe és telefonszáma is olvasható.

Érdemes tehát megvizsgálni és szakértőknek megmutatni az otthon – vagy a nagyinál – lógó festményeket, mert könnyen találhatunk elveszettnek hitt műtárgyakat. De nem árt elővigyázatosnak lenni: egy felfedezéssel könnyen újraírhatjuk Indiana Jones kalandjait!

Leadkép: Jon Krause. Forrás

Megosztás:

Térey János

1970-2019

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs legfrissebb száma

Bővebben