×

Teljes gőzzel keletnek
Christian Rivers: Ragadozó városok
Farkas György
2018 // 12. 27

A Philip Reeve regényfolyamának első kötete alapján készült steampunk fantasy biztos, hogy nem lesz az év filmje, mégis van benne annyi szusz, amivel szép kis rajongótábort építhet maga köré, főleg, ha az induláskor látott profit-alulteljesítés nem vágja el a folytatás(ok) lehetőségét.

Philip Reeve 2001-ben megjelent kötete egy posztapokaliptikus közegben játszódó fantasy, amelyben egy hatvanperces háborút követően a most ismert világ nagy része elpusztult, és még a földrészek elhelyezkedése is megváltozott. A túlélők legnagyobb része mozgó településeken él, amelyek város méretű és funkciójú gőzgépmonstrumok formájában járják a kihalt vidékeket. A nagyobb, gyorsabb és erősebb városok az erőforrások utánpótlása érdekében vadásznak a kisebbekre. Ebből adódik a film magyar címe is, hiszen az eredeti alapján inkább lenne megfelelő magyarítás a „halandó gépezetek”. Egyébként a könyvsorozat amerikai kiadásának címét is a könnyebben befogadható „Éhes Városok krónikái”-ra lehetne lefordítani.

Bár a megfilmesítés jogait már 2009-ben megvásárolta a Gyűrűk ura projektből is ismert Peter Jackson, egészen 2018-ig kellett várnunk arra, hogy az elképzelésből valóság legyen. Az adaptáció rendezője végül az elsőfilmes Christian Rivers lett, de talán nem túlzás azt állítani, hogy egy ilyen méretű projektnél ez szinte mindegy is, hiszen annyi ember dolgozik a háttérben, hogy nagyon nagy tévedésekbe nem tudja egy „kezdő” rendező se vinni a történetet.

Az más kérdés, hogy eleve nem volt könnyű dolga a csapatnak az alapanyaggal. Bár egyelőre csak az első kötetről beszélünk, még így is érezhető, hogy a rengeteg háttérinformáció, mellékszál miatt a film történetvezetésében hiányérzetünk van. Szeretnénk több ismeretet, és reméljük, hogy csak azért nem most kapjuk meg, mert így izgalmasabb a film felépítése. Ám ez nem minden esetben igazolódik be. Vannak olyan pontok, ahol egyszerűen csak elmaradnak a további információk, vagy éppen valami felületesnek ható leegyszerűsítéssel oldja meg a forgatókönyvíró a két mondatnál bonyolultabb magyarázatot követelő kérdéseket.

A film látványvilágára viszont semmiképpen sem lehet panasz. Nemcsak az elvárásokat teljesíti, de valóban tud olyan vizualitást a néző elé varázsolni, aminél nem érezhető lépten-nyomon, hogy ezt már láttuk valahol, ez pedig sajátosan egyedi hangulatot, ízt kölcsönöz az alkotásnak. Ezt bizonyítja Philip Reeve nyilatkozata is, akit lenyűgözött a film képi világa, szerinte tökéletesen vitték vászonra azt, amit ő a képzeletében látott. Tegyük hozzá, hogy Reeve nemcsak író, de könyvillusztrátor is, ráadásul a Mortal Engines világához időközben egy képes könyvet is készített.

A színészek teljesítménye, illetve a karakterek kidolgozása terén elég egyenetlen a terep. Vannak figurák, amelyek erősen elnagyoltak, szinte feleslegesen kerülnek képbe, mások viszont jól kidolgozottak és érdekesek. A színészi alakítások erőssége is hasonlóan hullámzó, ráadásul független az egyes színészek képességeitől. A főszereplő Hester Shaw-t alakító Hera Hilmar izgalmas és sokszínű. Mellette Robert Sheehan inkább csak egy Disney-rajzfilm karakterének élőszereplős változata. Hugo Weaving hozza a formáját, de ennél többet nem is tesz bele, leginkább mintha szívességből lenne csak a filmben.

Összességében nézve is találunk kidolgozatlan elemeket a filmben, miközben számos olyan részlete is van, amik miatt semmiképpen sem lehet egyszerűen egy sikertelen kísérletként elkönyvelni Rivers adaptációját. Inkább az érezhető, hogy félénken nyúltak az alkotók ehhez az egészen komplex világhoz, mintha tartottak volna attól, hogy ha túlságosan elengedik magukat, nem biztos, hogy összeáll a végeredmény.

A film befejezése nem vetíti előre a folytatást, ahogy az általában lenni szokott egy-egy ilyen produkciónál. Így kérdés is, hogy valaha tovább szövik-e a Ragadozó városok történetét. Bár több olyan kritika is megjelent, amely az ehhez hasonló, főleg tinédzsereknek szóló regényfolyamok adaptálásának végét vizionálja, én inkább látom annak lehetőségét, hogy egy bátrabb folytatás tovább tudná építeni a rajongók táborát. Számos sorozat esetében láthattunk már hasonlót, amikor a kezdeti fogadtatás nem volt annyira kiemelkedő, majd a történet előrehaladtával az egyre kiforrottabb, merészebb megoldások több és több nézőt vonzottak. Remélhetőleg a Mortal Engines esetében is ez a forgatókönyv válik valósággá.

Pontszám: 7/10

Ragadozó városok (Mortal Engines)
Új-zélandi, amerikai akciófilm, fantasy, sci-fi, 129p, 2018.
Rendező: Christian Rivers
Forgatókönyv: Peter Jackson, Philippa Boyens, Fran Walsh
Operatőr: Simon Raby
Szereplők: Hera Hilmar (Hester Shaw), Robert Sheehan (Tom Natsworthy), Hugo Weaving (Thaddeus Valentine), Jihae (Anna Fang), Leila George (Katherine Valentine), Ronan Raftery (Bevis Pod), Patrick Malahide (Magnus Crome), Stephen Lang (Sikoly), Colin Salmon (Chudleigh Pomeroy), Caren Pistorius (Pandora Shaw)
Bemutató dátuma: 2018. december 27.
Forgalmazó: UIP-Duna Film
Korhatár: 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Megosztás:

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs januári száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben