Alternatív békaemberek

Szimler Bálint rendező és Rév Marcell operatőr zenés road movie-ja, a Balaton Method március 26-án startolt a pesti mozikban.  Elődjéhez képest (Kodály Method, 2011) – mely hazai alternatív zenekarokat mutatott be egyedi klipekbe ágyazva – már többet szeretne elérni. Az alkotók ezúttal úgy járják kamerájukkal körbe a Balatont, hogy az  – őket idézve – „egyszerre legyen emberi, szórakoztató és nosztalgikus, valamint kor- és zenetörténeti jelentőségű”. Hogy ez mennyire jött össze, arra egy-két hét után nehéz volna korrekt választ adni.



A Balaton Method az alkotók szerint ­a Balatonról mesél, de talán pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy a zenekarok mesélnek önmagukról a nagy kék tó társaságában, előterében. Minden dalnak egyedi balatoni világképet rendeztek: kreatívan, fiatalosan, szokatlanul, humorral megoldva. Végre nemcsak a zenekar tagjainak a szuperközeli képét mutatja meg a kamera, hanem azt is, ahogyan az „őshonos” balatoniak reagálnak a látszólag váratlanul betoppanó zenészekre és a felhajtásra. Itt-ott azért látunk pár menő, idegen, ezért maníros megoldást, ami nem illik a hely szelleméhez, de alapvetően jól érezték az arányokat a filmkészítők. Sőt még az üresjáratokra is adtak maguknak engedélyt. Meg merték kockáztatni például azt, hogy a közönség pihenőre menjen az audiovizuális vágtatás közepette: egy kis levegővétel, zenekari szöszmötölés, klasszikus vonatos álmodozások, életpillanatok is teret kaptak a film képáradatában, ezért pedig nézőként hálásak vagyunk nagyon. A filmben egyébként 18 banda mutatja be tudását, vannak ismertek (Akkezdet Phiai, Jonas Vera, Quimby, Punnany Massif, Napra) és számomra újak is (Middlemist Red, Fran Palermo, Hó Márton és a Jégkorszak Elefánt stb.), zeneileg nagyon vegyes a paletta. Kérdés persze, hogyan kerülnek ezek az együttesek a Balatonra. A film nem ad erre magyarázatot, de a videóklip szerencsés műfaj, nem kell túl sok logikai csírát tartalmaznia, csak mutatni, csinálni, játékosan, zenére hangolva a képeket.

A balatoni laza életérzés könnyen válhatna sekélyessé és közönségessé a film médiumában – itt azonban megakadályozzák ezt olyan apró gesztusok, mint egy bambuló gyerek arca vagy a búvárruhába bújt férfikórus miniabszurdja, a Bacsó-film jól ismert békaember-prototípusa. Éppen ezek a finom részletek képesek mederbe terelni a haverok-buli-Balaton szétfolyó életérzését. Merüljünk mi is egy picit mélyebbre: miből is építkeztek az alkotók?

A film létrejöttét a közönség, a közösség támogatta, azért született meg, mert valós igény volt rá. Ha nem is lesz kor- és zenetörténeti jelentőségű, a magyar film és a közönség tett egy fontos lépést, nyitó gesztust egymás felé. Végre megmozdultunk, a zene és a Balaton, úgy tűnik, jó alapot adott a magyar film és a nézők közös csapatépítő tréningjének. Várjuk a folytatást!



Pontszám: 8/10

Balaton Method
Színes, magyar zenés film, 85 perc, 2015
Rendező: Szimler Bálint
Forgatókönyvíró: Szimler Bálint, Rév Marcell
Operatőr: Rév Marcell
Látványtervező: Takács Nóra
Bemutató dátuma: 2015. március 26. (Forgalmazó: Boddah)