• Egy óra a mátrixban

    Hiroaki Umeda: Drives

    2016.10.13 — Szerző: Sárosi Emőke

    Holisztikus táncprodukció az emberi idegrendszer tűrőképességének határán, avagy oldódj fel a pixelekben! Idén nyáron a Sziget fesztiválon debütált Hiroaki Umeda ötszereplős, kalandos utazásra hívó koreográfiája, a Drives. 2016. szeptember 15-16-án a Trafóban volt látható a nagyközönség számára ez a híres, egyszemélyes tájkép a Holistic Strata előtt.

  • Egy óra a mátrixban

    Hiroaki Umeda japán koreográfus munkái évek óta ismerősek a magyar kortárstánc közönségének. A Trafó Kortárs Művészetek Háza és a Sziget Fesztivál közös együttműködést ajánlott a művésznek, hogy egy produkcióban öt magyar táncossal dolgozzon együtt. 2015 augusztusában nyilvános válogatás keretében alakult ki a csapat (Dányi Viktória, Frigy Ádám, Horváth Nóra, Nagy Emese, Varga Csaba), amellyel két próbaidőszak feszített tempója mellett dolgozott 2016 nyarán, majd a Szigeten láthatták az érdeklődők először Drives című koreográfiáját.

    Legújabb alkotásáról sejtelmesen csak annyit árult el: „Nem üzenetekben gondolkodom, érzeteket akarok a nézőknek közvetíteni.” Valóban, az érzetekről sokkal könnyebb beszélni, mint bármilyen üzenetet meglátni a világában. Ami biztos: öt csodálatos táncos magas szintű technikai képzettségét, tökéletes testtudatát adja az alkotásba, és művészi alázattal hajt fejet Umeda előtt. A koreográfus saját módszerét, az úgynevezett Kinetic Force Methodot ötvözi a táncosok komplex tudásával-lényével, amely új elegy eredménye a negyvenperces Drives. Egyéni látásmódjában a tánc és a vizuális művészetek határai eltűnnek, a dimenzió fogalma értelmét veszíti – a látvány letaglózó hatása alá kerül minden.

    Egy óra a mátrixban

    Ebben a koreográfiájában is a fény-hang-mozgás expresszív hármasának hatásával rajzolódik ki egy, az informatika uralta világ determináló fogságában megjelenő egyéni és csoportos viselkedésminta: a táncosok csipogó droidokként a háttérbe oldódnak. A sípoló vonalak vibrálása nyomasztó háttéreffektként érzékelhető, virtuális dögcédulaként szinte ráég a figurákra. A mátrixban rekedt önálló kisbolygók zűrzavara és kapcsolódási problémái jól tükrözik társadalmunk jelenlegi fejlettségét. Nincs nemiség, csak a harcos attitűd – a kitörésre, változásra nincs remény. Gyökértelen szuverenitás küzd a tartozni vágyás béklyójával egy árammal zárt ketrecben, megállni képtelen bolyongásra ítéltetve a nagy testvér villanypásztor-égisze alatt.

    Az emberi test és a mozgás dinamikája – ennyi az értelmezéshez és a befogadáshoz a kulcsinger az előadás ismertetője szerint. Staccato és legato variánsok váltakoznak parallel és kánonszerű térformákban. Az önálló figurák mozdulatai az előadás lüktetésében visszatérő ismétlődéssel változnak csoportos tánccá, és megkísérlik a homogén egésszé válást. Diszharmóniájuk és a szuverenitási vágy azonban erősebb, így a folyton ismétlődő agresszív mozgássorok nyughatatlanságának feszültségét csak a második előadás, a Holistic Strata képes feloldani.

    A szerencsések 2015 januárjában már láthatták a Trafóban Umeda egy másik koreográfiáját az Accumulated Layout mellett. Hipnotikus szólóprodukciója egy „experimentális kísérlet, amelyben a technológián és a vizualitáson van a hangsúly”, ahogy egy interjúban nyilatkozta. Egy fényszemcsés világban a táncos-koreográfus a testén lévő szenzorok szabályzásával digitális képekben mozog. A szemünk előtt olvad bele a háttérbe és veszíti el emberi körvonalait, láthatóságát. Az agyunkkal tréfálkozó művész pusztán vetített fénypöttyök segítségével repíti a nézőt a homokviharból a cseresznyevirág-zuhogásba, és feloldja a háromdimenziós tér határait. Elektronikus aláfestő zenéje és a basszus iszonytató energiája az emberi tűrőképesség határaira játszik. Ki mikor adja fel? A basszus a nézők gégéjében dörömböl – többen rosszullétük miatt elhagyták a kinetikus installáció huszonöt percét. Félelmetesen mágikus látvány, egyszerre hipnotikusan vonzó és kínzó, ahogy a stroboszkóp égeti az agyunkba a pixelek apró mozzanatának változását. A speciális látvány a művészet és a design határterületén mozog, amely a magyar alkotócsapatnak köszönhető: Hajdú Gáspár, Papp Gábor / XORXOR, Nagy Ágoston / Binaura – ők segítik évek óta a magyar tánc és színházi világ produkciónak létrejöttét digitális kreatív technológiai fejlesztéseikkel.

    Egy óra a digitális mátrixban. Umeda alkotásai a kortárs tánc nemzetközi pikáns ínyencségeire is nyitott kultúrafogyasztó közönségre koncentrálnak. Vigyázat, a koreográfiák a nyugalom megzavarására alkalmas képi és hangeffekteket tartalmaznak, csak erős idegzetűek számára javasoltak!

    Drives
    Koreográfus: Hiroaki Umeda
    Előadók: Dányi Viktória, Frigy Ádám, Horváth Nóra, Nagy Emese, Varga Csaba
    Zene: Hiroaki Umeda
    Hang- és fényterv: S20
    Vizuális tervezés: S20
    Kreatív programozás, video: Nagy Ágoston - Binaura, XORXOR: Csik-Kovács Zoltán, Hajdu Gáspár, Papp Gábor


    Holistic Strata
    Táncos és Koreográfus: Hiroaki Umeda
    Látvány: S20
    Kép programozás: S20, Satoru Higa, Yoshito Onishi
    System Design: Satoru Higa, Yoshito Onishi
    Hangterv : Satoshi Hama (YCAM), S20
    Fényterv : Fumie Takahara (YCAM), S20
    Jelmez : Ryoko Katayama
    Érzékelő fejlesztőmérnök : Yoshito Onishi, Richi Owaki (YCAM)
    Videó: Richi Owaki (YCAM)
    Technikai vezető: Takuro Iwata (YCAM)

     

     


  • További cikkek