×

Jelenetek két házasságból
Hajdu Szabolcs: Ernelláék Farkaséknál
Benke Attila
2016 // 09. 29

Bár Hajdu Szabolcs a két évvel ezelőtti Délibáb után azt nyilatkozta, elege van, szerencsénkre újult erővel tért vissza egy kiemelkedően erős, dokumentarista, önreflexív családi drámával. Az Ernelláék Farkaséknál a rendező eddigi legjobb filmje.

A két évvel ezelőtti easternen, a Délibábon nagyon érződött, hogy milyen viszontagságokon esett át a projekt és rendezője. Hajdu Szabolcs interjúkban is elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Filmalappal folytatott viták miatt kikészült a forgatás végére, de az is igaz, hogy a Fehér tenyér , az Off Hollywood és a radikális, szürrealista Bibliotheque Pascal rendezőjének nem áll jól a műfajfilm. Hajdu mint filmkészítő és mint színházi rendező mindig is az emberi drámákhoz értett, és ezt legújabb, Ernellák Farkaséknál című, személyes történetével is bizonyítja. A filmért a miskolci Jameson Cinefest Filmfesztivál közönsége egyenesen odavolt (megkapta a közönségdíjat), nem mellesleg Karlovy Varyban az alkotás elnyerte a fesztivál fődíját.

Hajdu Szabolcs szatirikus drámája eredetileg színpadra készült, de mivel „főszereplője” egy lakás, illetve két, anyagi és egzisztenciális problémákkal küzdő család, így Hajdu és felesége, Török-Illyés Orsolya úgy döntöttek, saját otthonukban, saját gyermekeikkel saját maguk viszik mozivászonra a történetet. A szertelen stílusban előadott, ám fajsúlyos, összetett dráma egyúttal bevallottan a stáb pszichoterápiája is. A John Cassavetes és Ingmar Bergman családi drámáit (Egy hatás alatt álló nő, Jelenetek egy házasságból ) idéző cselekmény azzal indul be, hogy Farkasné nővére, Ernella és férje, Albert egy év után kénytelenek hazatérni Skóciából. Pozitív beszámolóik miatt a flegma Farkas (Hajdu Szabolcs alakítja természetes zsenialitással) és neje, Eszter nem értik, miért is költöztek haza rokonaik. A kényszerű vendéglátás során azonban kiderül a visszatérés oka, és bizony az is, hogy Farkaséknál sincs minden rendben, mind Esztert, mind férjét minimum kapuzárási pánik gyötri.

Merész állításnak tűnhet, de az Ernelláék Farkaséknál Hajdu Szabolcs eddigi legjobb filmje. A rendező elmondta, életében először igazán fel tudott oldódni a szó szoros értelmében családias hangulatú forgatáson. A Budapesti Metropolitan Egyetem operatőr szakos diákjait hívta filmezni, nekik köszönhetők a kiváló, hosszú beállításos, dinamikus felvételek. Nem érződik a képi megvalósításon, hogy a film gerillamódszerekkel, aprópénzből, állami támogatás nélkül készült el. De ami a legfontosabb: Hajdu Szabolcs és családtagjai könnyed természetességgel adják elő a történetet, mintha csupán egy rejtett kamerát helyeztek volna el lakásukban, ami rögzíti a két család együttélését. A legmeghökkentőbbek a gyerekek, Laura és Zsiga, akik zsenge koruk ellenére pompásan helytállnak, habár a rendező és operatőrei elmondása szerint Hajdu kisfiával nem volt könnyű együtt dolgozni, hiszen egy pajkos, hét-nyolc éves gyermekről van szó. Ebből azonban a kész filmben pusztán annyi látszik, hogy a Zsiga által megformált Brúnó harsány, életrevaló rosszcsont.

S hogy mindez mire fut ki? Arra, amire Tarr BélaCsaládi tűzfészek vagy Pálfi György hasonló, Nem vagyok a barátod című filmje: szembesít minket a talán saját életünkben is jelenlevő, lappangó konfliktusokkal. Ugyanakkor az alkotásnemzedéki közérzetfilmként is befogadható, hiszen aktuális társadalmi problémákra is utal. Hajdu Szabolcs kifejezetten tartózkodik az aktuálpolitizálástól, a ki-bevándorlás kérdéskört univerzális módon taglalja. Tudjuk, hogy Hajdu és családja is az ország elhagyását fontolgatta, mégis ő és Török-Illyés Orsolya alakítják a Magyarországon viszonylag sikeres, az emigrációval szemben szkeptikus Farkas házaspárt, míg Farkasné Eszter nővére, Ernella és Albert a bukott kivándorlókat. A már említett kapuzárási pánik a közös bennük: a korosodás, a szerelem és a szeretet kialvásának veszélye fenyegeti a negyvenes éveikben járó férfiakat és nőket. Így afilm túlnő az anyagi és provinciális problémákon, s arra mutat rá, hogy az otthontalanságnál vagy a pénzhiánynál sokkal nagyobb kataklizma lehet a családtagjainktól való elidegenedés.

Hajdu Szabolcs úgy zárja a cselekményt, ahogy John Cassavetes tette 1974-ben, az Egy hatás alatt álló nőben: a szereplők teszik a dolgukat, készülnek valamire, a laptop lejátszójából szóló boldog-melankolikus zene lassan a játéktéren kívüli filmzenévé terebélyesedik, és jön a stáblista. Hogy megoldódtak-e a konfliktusok? Nem biztos. Az Ernelláék Farkaséknál mindenesetre sallangmentesen, sarkítások nélkül ragadja meg a szőnyeg alá söpört feszültséggel teli, sokszor drámaiatlan életet – mindez pedig intenzív filmélménnyé válik.

10/10

Ernelláék Farkaséknál
Színes, magyar dráma, szatíra, 81 perc, 2016
Rendező és forgatókönyvíró: Hajdu Szabolcs
Operatőr: Szalai Márk, Tímár Gergely
Vágó: Papp Szilvia
Szereplő(k):Hajdu Szabolcs (Farkas), Török-Illyés Orsolya (Eszter), Szabó Domokos (Albert), Tankó Erika (Ernella), Hajdu Lujza (Laura), Hajdu Zsiga (Brúnó)
Bemutató dátuma: 2016. szeptember 29. (Forgalmazó: Big Bang Media)
Korhatár: 16 éven aluliak számára nem ajánlott!

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben