Nincs időd elolvasni? Vedd fel az olvasólistádra, és térj vissza a cikkhez később!

Az oldalon sütiket használunk a jobb működésért. Az olvasólista a sütik törléséig tárolja a mentett cikkeket.

OK
Olvasólista
  • Tuner, hogy ne legyek hamis – Öt zenekar pedalboardjáról

    2019.07.29 — Szerző: Stermeczki Zsolt Gábor

    A gitáralapú zenekarok egyik legjobb barátja a pedál, amely a hangszerek kellően változatos, jó esetben zenekari védjegyként működő hangzásáért felel. Cikkünkben 5 olyan magyar zenekart mutatunk be, akiknek a pedálok kellően meghatározzák a hangzás

  • Forrás

     

    Kistehén

    A Kistehén mögött már ott áll az a több mint tizenöt év, illetve jó néhány sláger – SzájbergyerekEzt is elviszem magammal, hogy csak a legismertebbeket említsük –, amelyek miatt nem szorulnak különösebb bemutatásra. A zenekar jelenlegi szólógitárosa ellenben már annál inkább: a korábban a Babelből ismert és az utóbbi években szólóalbumokat is felmutató Sidó Attila nagyjából másfél éve csatlakozott Kollár-Klemencz Laciékhoz. A tavaly év végén megjelent, Bocsánat című album munkálataiból már ő is aktívan kivette a részét. Elsőként ő mesélt nekünk.

    Sidó Attila

    Kb. 8 éve láttam egy videót, Madarász Gábor mutatta be a G-Lab GSC2 pedálvezérlőt. Akkoriban még nem volt nagy tapasztalatom, csak figyelgettem, mit használnak a nagy gitárosok. Be is szereztem, azóta is mindig rákérdeznek, hogy „az a nagy pedál, az micsoda?”. Igazából nem is nagy, sokkal komolyabb vezérlőket lehet manapság kapni. Alapvetően arra való, hogy a dal közben ne kelljen a sok kis pedált ki-be kapcsolgatni. A vezérlő segítségével egy lépéssel full más hangzásra tudok váltani. Az évek során rájöttem, hogy az egyszerű megoldásokat szeretem, még ha első ránézésre nem is úgy tűnik.

    A kis pedálokra gondolok, amelyeken nincs olyan sok állítási lehetőség, végzik a dolgukat, és nem veszek el a részletekben. Koncert közben leginkább a játékra szeretnék koncentrálni, ezt megnehezítheti a sok kütyü. Torzítónak elég régóta egy Boss Power Stacket használok – igazából meg vagyok vele elégedve. A board egyik kihagyhatatlan kelléke számomra egy régi T-Rex Luxury Drive, imádom. Sajnos az a baj vele, hogy ha kikapcsolod, az az érzésed, hogy sokkal rosszabbul szól a cuccod. Egy fuzz pedál is bekerült nemrég, ez egy TC Electronic Rusty Fuzz, egy olcsó darab, szerintem csöves kombóval tök jól szól. Szólókiemelésre egy Boss GE-7 Equalizert használok. Van még a boardomban egy Boss CE-2W Waza Craft Chorus pedál, ami a klasszikus CE 2 újraértelmezése, én leginkább a „CE 1 állást” szoktam használni benne, baromi jó hangja van! Legelső effektpedálom, a Cry Baby Wah ma is hűséges társam, ez is végzi a dolgát. Végül, de nem utolsó sorban egy Boss TU-3 Chromatic Tunerem is van, hogy szépen szóljon a gitár.

    Felső Tízezer

    Felső Tízezer a főként a Szabó Benedek és a Galaxisokból ismert Sallai László magyar szerzői zenekara. Önmagukat powerpopként határozzák meg, amely mögött egy itthon egészen kivételesnek számítóan karcos, punkos, de alapvetően mégis könnyen befogadható dallamvilág áll. Szövegeikben főleg a személyesség és az irónia a meghatározó. A karcosság hátteréről maga a dalszerző-frontember mesélt.

    Sallai László

    Éveken keresztül dacból sem vásároltam pedalboardot. Drágának tartottam, és inkább valami sufnituning módszerrel szerettem volna ezt megoldani. Egy átlagos gitároshoz képest ma is csekély számú pedállal rendelkezem – nem vagyok az a típusú zenész, aki órákat szöszöl a pedálokkal, vagy napokig böngész a neten egy-egy új darab után. Viszont tavaly év vége felé már egyre több kényelmetlenséget okozott az, hogy a színpadon össze-vissza mozogtak a pedáljaim, és arra is rájöttem, hogy a felpakolásnál is elég sok időt meg tudnék vele spórolni, úgyhogy csak beadtam a derekamat. Nekem kicsit ilyen hibrid a motyóm, mert – szintén kényelemből – úgy raktam össze, hogy a basszushoz és a gitárhoz használt pedáljaim is elférjenek rajta, ne kelljen állandóan cserélgetni őket.

    A gitárhoz csak torzítót, kórust és reverbet használok, ezek közül egyedül az MXR kóruspedálhoz kötnek szoros érzelmi szálak, mert már nagyon régóta szerettem volna egy ilyet. Túl nagy csapatbővítést nem tervezek, ezt a babakék reverbpedált szeretném csak lecserélni egy másikra, illetve a basszushoz lenne jó egy kompresszorpedált venni majd valamikor, bár az elmúlt másfél évben annyit költöttem különböző cuccokra, hogy leghamarabb ősszel fog ez megtörténni. Azt meg kell vallanom, hogy azért is vásároltam mostanában sokat, mert elég sok elmaradásom volt korábbról, például az ember ne huszonnyolc évesen vásároljon már életében először pedalboardot. Sajnos régebben volt bennem egyfajta lofi-gőg, amit utólag kicsit bánok, mert most jobb lenne nem a réseket tömni, hanem finomhangolni a felszerelésemet. Én egyébként csodálattal hallgatom azokat a zenészeket, akik órákig tudnak beszélni a különböző pedálokról és hangzásokról, ennek nem vagyok sajnos címeres doktora, de hát ilyen az élet.

    Bozo

    A balatonboglári gyökerű Bozo nem fukarkodik a frappáns jelzőkkel, ha be kell mutatni magukat: Balatoni Új Hullám, továbbá PRunger – ez utóbbi a punk-, a grunge és az alter stílusok egyesítését takarja. Az eddig három albummal rendelkező Bozo második lemeze – amelyet az Index beválogatott 2017 tíz legjobb magyar albuma közé – leginkább olyan, mint egy örökké tartó, szemtelen, egyben a kellő pillanatokban romantikus kamaszkor lenyomata, a harmadik pedig egy igazi européer kitekintés, amelyre a magyarral együtt négy különböző nyelven írtak dalokat a tagok. Ami pedig a pedálokat illeti, szépségesen összetett zenekari válaszokat kaptunk. A gitáros-énekes Szabó Gyulától például a következőt.

    Szabó Gyula

    2004-ben kezdtem el zenélni, és azóta sok víz lefolyt a Dunán, valamint lett több zenekarom is, amikben igyekeztem mindig más gitárhangzást elérni: egyrészt azért, hogy kevésbé hasonlítsanak egymásra gitárilag (Bozo, The Keeymen, Robotok), másrészt így nekem is izgalmasabb. Amikor a Bozóval még trió voltunk, pedálilag is hajlamos voltam túlvállalni magam, ami, hogyha nem kellett volna énekelni is közben, még menedzselhető is lett volna. A mostani jelutam egy letisztult verzió. A gitárom egy 2011-es mexikói Fender Jaguar. Nem szeretem a színét sajnos, de csak ilyent lehetett kapni. A hangját viszont nagyon szeretem, és meg is szoktam. Mindhárom Bozo-lemezt ezzel játszottam fel. Ehhez jön egy Marshall Jackhammer, ami a legrégebb óta használt pedálom a boardomon. A Tube Screamer-Boss OD-Jackhammer hármason valahogy ennek a hangja adja a leginkább azt a crunch-os overdrive-ot, amit én szeretek. Mióta az erősítőm is Marshall, hirtelen még jobb lett ennek is a hangja. Ehhez jön egy Artec Wah, ami jó eséllyel alsópolcosnak minősül, de Dunlop tesóinak kipróbálása után rájöttem, hogy csak ennek tetszik a hangja wah-ügyileg. Az Oktogon című számunkban volt eddig talán a legtöbb szerepe, de imádom szólókra használni. A Kasleder delayről a mai napig nem tudom, melyik poti mit csinál (két fontosat kivéve) de már hét éve biztos használom rendületlenül. Szeretem a delay lágyságát, de közben érthető is marad. A gyártótól, Kasléder Alberttől vettem kedvezményesen cserébe, hogy a kertünkben sátrazott nyáron. Szerintem mindketten jól jártunk. Ha látja valaki, puszilom! A Rocktuner hangoló pedig behangolja a gitáromat, mindezt úgy, hogy olcsó volt. Yeah!

    A szólógitáros Vincenzo Pellecchia egy szinte szabad versnek is beillő tömör, frappáns leírással örvendeztetett meg minket, Szabó Gege basszusgitáros szabad fordításában:

    Vincenzo Pellecchia

    Reverb, hogy a hangzás elég szörfös legyen ahhoz, hogy a Balaton hullámait meglovagold

    Chorus a boglári rejtélyekhez

    Delay, hogy feedbacket adjon a boglári emberek tempójáról

    Overdrive, hogy táncoljanak

    Fuzz, hogy megszorítsd a kis testüket

    Freeze, hogy álomba ringasd őket

    Boost, hogy energiát kapjanak

    Tuner, hogy ne legyek hamis

    Kelenføld

    A Felső Tízezer személyességével ellentétben a Kelenføld – amely szigorúan ebben a formában írja a nevét – saját bevallása szerint olyan dolgokról énekel, amelyek bárkivel megtörténhetnek. Például hogy nem tud aludni éjjel, vagy azon gondolkodik, mikor érzi végre úgy, hogy felnőtt. Könnyen befogadható, mégis intelligens indie-pop a Kelenføld zenéje, amelynek a pedálokat illető hátteréről Fehér Tamás szólógitáros nyilatkozott.

    Fehér Tamás

    Az első sikeresebb saját számos formációnál kezdtem magam jobban beleásni a „mitől szól úgy a gitár, ahogy” kérdéskörbe, akkori zenésztársaimnak hála nagyon sok jó cuccot ki is tudtam próbálni gimis koromban. Az elképzelés tehát alakult, pénz sajnos soha nem volt rá, így egy rövid multieffektes kanyar után (amikor Gyurival megnéztük az első Kelenføld-számokat) kezdtem el összeszedni a mostani pedálokat. Az alapkoncepció és -kérdés mindig is az volt, hogy hogyan lehet szövegközpontú zenében az emészthető (egyszerű) leaddallamokat, szólókat úgy hangsúlyossá tenni, hogy ne vegyen el a többi hangszerből, ugyanakkor meg is lehessen küldeni a csöveket, ha úgy kívánja a helyzet.

    Fehér Tamás A jól bevált formulák szerintem mindig is működni fognak, tehát adott volt, hogy egy OD és egy delay pedál lesz az alap. A kis Bad Monkey volt életem első effektje, még talán egy videó is van valahol a YouTube-on, ahol egy minihifire kötve próbálok eljátszani egy-két Dire Straits-számot. Szerintem egy nagyon alulértékelt TS9 másolat, meglepően jól tud szólni egy csöves erősítőn. A Fulldrive-ot azért vettem, hogy lecseréljem, végül mindkettő maradt. Ezeken kívül alapeffekteket használok, kivéve persze a Memory Man: az egy vicces dolog, szerintem egy időben túl sok Radioheadet hallgattam.

    Cedar Knoll

    Az egyik legismertebb magyar könnyűzenei város, Pécs szülötteként a Cedar Knoll egy amerikai kisvárosról vette a nevét. Na nem nagyravágyásból, hanem csupán a közös gyerekkori élmény, a Louie élete című rajzfilmsorozat nyomán.

    Nagy Benjámin

    Van egy pedálom, ami gyakorlatilag mindig be van kapcsolva – más-más arányokban persze – a különböző számokban. Ez a TC Electronic The Prophet Digital Delay, ami egy borzasztóan egyszerű és jó hangú pedál. Azt hiszem, a zenénknek egyre meghatározóbb eleme a Boss CH-1 Super Chorus pedál, riffeket játszok vele a TC HOF pedállal együtt használva. A Boss DN-2 Dyna Drive pedig egy klasszikus overdrive, annyi érdekeséggel, hogy a pengetés és hangerő dinamikájának változásának függvényében erősödik a torzítás, így kiválóan lehet játszani azzal, hogy egy-egy hangot kiemeljek a játék közben. Főleg intróknál szoktam használni a Digitech DGR Grunge Distortiont, amellyel – óriási reverbbel és egy kompresszorral kombinálva – nagyon sötét atmoszféra készíthető.

    Szerintem ez egy alulértékelt pedál, tudni kell jól használni. Teljesen más hangkarakterű fuzz, mint a többi, szólóknál és fokozásoknál jól jön. Szintén atmoszférateremtőként használom – különösen a hosszan lecsengő hangok miatt – a Boss CS-3 Compression Sustainert, de clean tone-ként például akkordozásnál is jól működik. A Pedalhealer (Eldzsi) Luna Boostert egy pécsi szabadúszó pedálkészítő csinálja, nagyon jó minőségű clean booster. Szépen meghajtja az előfokot, overdrive után kötve meg egy igazi bestia. Reverbhez TC Electronic Hall of Fame Reverbem van: szerintem ez a legolcsóbb reverb, ami már használható is, árban alatta tapasztalatom szerint nagyon gagyi hangú zengetők vannak csak, ráadásul ez tényleg mindent tud. Van még egy húszéves Dunlop Crybaby GCB95-ösöm, nekem nagyon tetszik a hangja. Általában szólóknál használom overdive és delay kíséretében, angolónak pedig egy BOSS TU3-t: pontos és gyors a reakcióideje. A másik gitárosunk, Studi Norbert Joyo overdrivot és tremolót, valamint egy NUX modulációs effektet használ, a jelútjának a végén egy TC Hall of Fame Minivel.


  • További cikkek