• „Kósersági pecsét”

    Interjú Györe Borival és Turi Tímeával

    2019.07.25 — Szerző: Papp Gréta

    Hogyan alakul ki egy sorozat designja? Mi alapján válogatnak a szerkesztők közel ezer kéziratból? Mik az előnyei a könyvsorozatokban való megjelenésnek? Csak néhány kérdés azok közül, amelyeket Turi Tímeának, a Magvető Kiadó főszerkesztőjének, valamint Györe Borinak, a Scolar Kiadó szerkesztőjének tettünk fel.

  • E két kiadónak több sorozata is fut. Mit gondoltok, milyen előnyökkel jár, ha sorozatokban gondolkodik egy kiadó?

    Turi Tímea

    Nem minden időszakban eredményes a sorozatokban való gondolkodás, vannak, amelyek az egyedi könyveknek kedveznek, de pár éve a magyar könyvkiadás is újra rátalált a szériákra. Ennek oka a folyamatosan változó olvasási szokásokban is keresendő: a befogadóknak különösen nagy mennyiségű információ között kell tájékozódniuk és szelektálniuk, ebben a megbízható sorozatok – mintegy márkán belüli márkák – segítenek. A Magvető jelenleg futó sorozatai: az Időmérték, amelyben új kortárs verseskötetek kapnak helyet, a klasszikusokat újra elérhetővé tevő Magvető Zsebkönyvtár és a Színház az egész drámasorozat. Régi-új széria a naplókat és visszaemlékezéseket megjelentető Tények és Tanúk, ami a „régi” Magvető sorozatát gondolta újra. A magyar irodalomtörténet fontos alkotóinak összegyűjtött és válogatott munkáit egy klasszikus design fogja egybe. Rejtett sorozatoknak tekinthetjük az éppen alakuló életműkiadásokat: törekszünk arra, hogy egy alkotó különböző könyvei grafikailag hasonlóan nézzenek ki, hogy a könyvesboltokban is felismerhetők legyenek, és otthon a polcon is jól mutassanak egymás mellett.

    Turi Tímea
    Forrás
    Györe Bori

    A sorozatok orientálják az olvasót. Például ha valakit érdekel a fiatal kortárs magyar irodalom, akkor jó eséllyel fogja a kezébe venni a Scolar Live új köteteit, akkor is, ha nem ismeri az adott szerzőket. Ez egy win-win szituáció: az olvasó is nyer vele, hiszen könnyebben megtalálja, amit keres, a kiadó és a szerzők is nyernek vele, mert a sorozatok egyes kötetei erősítik egymást – megférnek az ismertebb szerzők a még ismeretlenek mellett és fordítva.

    Ha az olvasó megszokja, hogy egy bizonyos színvonalat kap egy sorozattól, akkor az ismeretlen szerző könyvét is nagyobb bizalommal és eséllyel fogja megvásárolni.

    Györe Bori
    Fotó: Sióréti Gábor

    Hogyan dől el, mi kerülhet be egy sorozatba?

    Gy. B.

    Ez egy sokrétű folyamat: sorozatszerkesztői és/vagy főszerkesztői, illetve kiadóvezetői döntések vezetnek a végeredményhez. A Scolar Live-ot például hárman szerkesztjük, Elekes Dóra szerkesztő és Illés Andrea főszerkesztő kollégámmal. Amikor tavaly kialakult ez a felállás, megállapodtunk, hogy csak olyan könyv kerül majd be a sorozatba, amelyre legalább ketten rábólintunk. Többféle szempontot is figyelembe veszünk, de természetesen a legfontosabb a minőség. Ezenkívül az is számít, mennyire illeszkedik a sorozat eddigi kiadványaihoz az adott kézirat, és mennyire tartjuk valószínűnek, hogy képes lesz megtalálni a közönségét. Ugyanakkor ez utóbbi nem feltétlenül kizáró ok – ha annyira fontosnak tartunk egy kéziratot, akkor azt is bevállalhatjuk, hogy esetleg csak hosszú idő alatt fogy el a boltokból. Ha hárman megállapodunk, hogy szeretnénk megjelentetni egy anyagot, a kiadó vezetője elé tárjuk, akinek szintén egyet kell értenie a döntéssel. Mivel a kiadó profiljának csak egy kis szelete a kortárs magyar szépirodalom, a hozzánk beérkező kéziratok zöme a Scolar Live sorozatban landol – ez a sorozat kivitelezésében és példányszámában is úgy lett kitalálva, hogy lehetőséget adjon a kiadónak új szerzők felfedezésére. Általában csak azok a kortárs magyar szerzők szerepelnek önálló kötetekkel nálunk, akik már elég népszerűek, és önmagukban is brandet jelentenek, ilyen például Karafiáth Orsolya vagy Gerlóczy Márton . Illetve azokból a kéziratokból lesznek önálló kötetek, amelyek koncepciója (például illusztrált) megköveteli, hogy egyedi könyvtárgyként jelenjenek meg.

    A Scolar Kiadó könyvei
    Fotó: Várnai Réka

    Nagy sikerrel megy a Young Adult világirodalmi regénysorozatunk – itt is szerkesztői, főszerkesztői és nemcsak tartalmi, hanem marketing-, valamint kereskedelmi szempontok alapján derül ki, hogy egy adott könyv befér-e a sorozatba. Ebben az esetben szerkesztő és a főszerkesztő konzultál a marketinges kollégákkal.

    A young adult kategória elég sok mindent elbír, és ha ide pozicionálunk egy könyvet, nagyobb eséllyel jut el szélesebb közönséghez, hiszen ez a sorozat már bejáratott, az olvasók (és nem csak a fiatalok) keresik az új köteteket.

    A Scolar Teen sorozat a német Carlsen kiadó Clips sorozatára épül, amelynek jó néhány kötetét már megvette a kiadó. Saját designt és saját sorozatcímet találtunk ki hozzá. Ahogy a nevéből is kiderül, ez a széria tizenéveseknek szól. Egy problémacentrikus lektűrsorozatról van szó, amelynek kötetei egyszerű nyelven és stílusban járják körül a fiatalokat leginkább foglalkoztató témákat, valamint az őket érintő krízishelyzeteket: alkohol és drog, cyberbullying, like-vadászat stb. Ide egyébként magyar szerzők szövegeit is várjuk – itt az fog dönteni, hogy a szöveg elegendő alkalmat biztosít-e az azonosulásra, elég feszült és izgalmas-e, mutat-e valamiféle kiutat a témáját adó válságos élethelyzetből.

    T. T.

    Van egy rugalmasan kezelt szám, amivel előre meghatározzuk, hogy egy évben mennyi dráma, verses- stb. könyv az, amit érdemes egy sorozatban megjelentetni. A világirodalmi megjelenéseknél sokat számít, hogy elérhetők-e a vágyott könyv jogai, a kortárs versek esetében pedig az, hogy meg tudunk-e egyezni a szerzővel a sorozatbeli megjelenésen. Noha az olvasók szeretik a sorozatokat, a költőket kellett a legtöbbször meggyőzni arról, hogy egy egyedi könyvtárgynál van, amikor szerencsésebb egy ilyen jellegű megjelenés. Erre egyébként sok nyugat-európai példa van, a Faber and Faber vagy a Suhrkamp verseskönyvei például mind a puritán és elegáns designnal kommunikálták a minőségi válogatásukat, de a hibátlan kínálatú Fitzcarraldo is a minimalista borítóival sugallja, hogy az egyszerű forma megbízható minőséget takar. A Magvető számára az Időmérték sorozat minőségi válogatásához sokat adott hozzá, hogy Rakovszyk Zsuzsa, Szálinger Balázs, Várady Szabolcs vagy Nádasdy Ádám köteteit is itt jelentethettük meg.

    Nagyobb esélye van egy olyan szerzőnek bekerülnie a sorozatba, aki már több kötettel rendelkezik, és népszerűbb?

    T. T.

    Egy népszerű szerzőnek voltaképpen mindegy, hogy egy sorozatban jelenik-e meg a könyve vagy önálló kiadványként. A sorozat voltaképpen egy, a kiadó és az olvasó közötti kommunikációs eszköz: egy fiatal vagy kevésbé ismert alkotónak például egy jó szériában való megjelenés nagy segítség lehet, hogy úgy mondjam, kósersági pecsét. Ez a segítségnyújtás azonban csak akkor lehetséges, ha tudjuk, hogy a sorozatot nemcsak az azonos grafikai elemek tesznek egységessé, hanem az, ha valódi minőségi-tartalmi kapcsolat fűzi össze a különböző köteteket.

    Kortárs Klasszikusok
    Forrás
    Gy. B.

    Ha a Scolar Live sorozatról beszélünk, akkor nem. Ennek a sorozatnak egyik lényegi jellemzője, hogy nagy számban mutat be induló, elsőkötetes szerzőket is. Igaz, a kéziratáradatból előbb tűnik ki egy-egy ismertebb név, de tudatosan figyelünk arra, hogy ezek ne kapjanak előnyöket – sajnos nálunk egyébként mindig küzdelem a napi feladatok és aktuális szerkesztések mellett időt találni a kéziratok olvasására. A Young Adult esetében talán viszont igaz lehet, hogy preferálja a kiadó a népszerűbb szerzőket. Legutóbb például egy David Grossman-regény került be a sorozatba, és viszonylag hosszas gondolkodás után kapta meg itt a helyét.

    Körülbelül hány szöveg érkezik be a kiadóhoz egy évben, amelyből válogattok?

    Gy. B.

    Körülbelül ezer kézirat. Ebből heti két-három az, amellyel érdemben foglalkozik egy-egy szerkesztő, a többi nem megy át az első rostán. Ha valamelyikben látunk fantáziát, továbbküldjük a szerkesztőtársainknak, majd megvitatjuk őket. Általában hosszú idő telik el a beérkezéstől a megjelenésig.

    T. T.

    A beérkező kéziratok nagy száma állandó probléma a mi szerkesztőségünkben is. Konkrét számot nem mondanék, mert a válogatás nem ennyire mechanikus. Szegő János szerkesztőkollégámmal évek óta válogatjuk a Magvető éves antológiáit, ő a Szép verseket, én a novellákat szemléző Körképet, így a folyóirattermést nagyon szorosan figyeljük. Ritka – bár nem példa nélküli – jelenség, hogy egy érdekes hanggal a postaládánkban találkozunk először, és nem olvastuk már valahol. És nagyon körültekintőnek is kell lenni egy új szerző megtalálásánál: egyrészt minden kiadó keresi az új tehetségeket, de közben a két-, három- és többkötetes szerzők könyveit is ugyanazzal a figyelemmel kell gondoznunk.

    Szép versek, Körkép
    Forrás

    Hogyan alakul ki egy sorozatdesign?

    T. T.

    A Magvető szerkesztősége a legtöbb kérdésben egyszerű többséggel dönt, sokszor egy-egy borítóról úgy szavazunk, hogy akár az igazgató Dávid Anna vagy a művészeti vezető Pintér József véleménye is alul marad a többséggel szemben. A sorozatok designját mindenesetre mégiscsak Pintér József határozza meg: az Időmérték designját a szerkesztőség több Jóska által készített tervből válogatta, a Tények és Tanúk esetében egy terv volt csak, de azt rögtön nagyon megszerettük. A Színház az egész sorozat a kiváló tipográfus, Vajda Péter munkája, a Magvető Zsebkönyvtár a fiatal Németh Mártoné, aki a márványos borítókat minden alkalommal külön festi meg.

    Gy. B.

    A kiadó vezetése felkér egy tervezőgrafikust, leülnek, és hosszan beszélgetnek arról, milyen jellegű, témájú könyvek fognak megjelenni a sorozatban, elsősorban ki a célközönség, mit szeretne közvetíteni a sorozat kinézetével a kiadó, olcsó vagy drága kiadványokról lesz-e szó, stb. Aztán a grafikus elkészít egy vagy több tervet, amelyek közül elfogad egyet a kiadó, majd esetleg még változtatásokat kér.

    A Scolar Live dizájnja – amit Papp Rita tervezett – például menet közben változott, most már nemcsak a verses-, hanem a prózakötetek is paperback formátumban jönnek ki. Egyrészt esztétikai, másrészt anyagi oka volt a változtatásnak. A kiadó fiatalosabbnak, frissebbnek tartja a puha táblás borítót, ráadásul nagyobb mozgásteret kap így a példányszámokat illetően. Fiatal kortárs magyar irodalomnál nem igazán lehet nagy példányszámokkal dolgozni, így financiális megfontolásokat is figyelembe kell vennünk.

    Scolar Live
    Fotó: Várnai Réka

    Mondanátok néhány szerzőt, akitől várhatunk új kötetet ebben az évben?

    Gy. B.

    Könyvhétre jelent meg Nattán-Angeli Nóra és Pájer Lilla mesekönyve, a Spicc és Pipa, a Két Cica Könyvek első része. Két elsőkönyves szerző egymásra találásának lehetünk tanúi, Lilla illusztrációi és Nóra költői szövegei csodálatos egységet alkotnak. Az idei év egyik legszebb kiadványát készítettük el közösen, nagyon büszkék vagyunk rá, reméljük, sok gyereknek szerez majd örömet. A sorozat összesen négy részből fog állni, a következő kötet, a Rojt és Bojt októberben jelenik majd meg.

    Ferdinandy György új könyvvel jelentkezett – szintén a Könyvhétre – Sziget a víz alatt címmel, amelyben Puerto Ricó-i tanársága történetét meséli el.

    Szendrői Csaba verseskötete, a Mintha muszáj lenne szintén Könyvhétre készült el, ez a Scolar Live sorozat legfrissebb kötete. Tavasszal jelent meg Olty Péter Heteró közegben című verseskötete és Pungor András A hetedik nap a papáé című prózakötete, ugyancsak a Scolar Live sorozatban. Mindhárman elsőkönyves szerzők. Ősszel újabb két kötettel bővül a sorozat, Czakó Zsófia és Molnár Krisztina Rita prózaköteteivel.

    Külföldi szerzőink közül a norvég születésű, dán nyelven író Kim Leinét mindenképpen szeretném megemlíteni, legfrissebb regénye ősszel jelenik meg magyarul Grönlandi Ábrahám címmel – ez a könyv A Végtelen-fjord prófétái (2014) párja. Mindkét regény elképesztően izgalmas és kíméletlen: az emberi természet legsötétebb bugyraiba pillanthatunk be, és az egész nyugati kultúra kritikáját megkapjuk a nyakunkba. Igazán szerencsésnek érezhetjük magunkat, hiszen a szerző az őszi Margó fesztivál vendége lesz.

    T. T.

    A tanévet hagyományosan a Színház az egész drámasorozat darabjaival kezdjük, idén Ibsen Babaházával Kúnos László fordításában és Dürrenmatt klasszikusával, Az öreg hölgy látogatásával. Utóbbit Kurdi Imre fordítja, és a könyv különlegessége lesz, hogy a magyar könyvkiadási gyakorlattal szemben nem az 1956-os, hanem a szerző általi végső, 1980-as változat alapján készül. A Zsebkönyvtár is klasszikusokat kínál: Bulgakov izgalmas orvosnovelláit Kiss Ilona fordításában és Beckett Watt című regényét, magyar hangja Dragomán György. De elérhető lesz Agota Kristof Trilógiája és Gion Nándortól a Rózsaméz is. A Tények és Tanúkban Rajk László lebilincselő életútinterjúja, Radnóti Sándor memoár helyetti emlékezései és egy még ismeretlen szerző, Varga Ibolya posztumusz naplói jelennek meg a rendszerváltás idejéből. Az Időmértékben pedig Fekete Vince és Purosz Leonidasz versei érkeznek.


  • További cikkek