• Tiszta udvar, tiszta sor

    Utcabútor-tervezési pályázat Debrecenben

    2018.03.05 — Szerző: Fazekas Ildikó

    Lehetne akár az okos lány meséje, aki hozott is ajándékot, meg nem is – de valójában egy kifejezetten összetett igényre megoldást kereső pályázati felhívás eredményét láthatjuk a debreceni b24 Galériában. A Költözz ki – bútorozz be! pályázatra beküldött munkákból a zsűri mellett a látogatók is kiválaszthatják az általuk legjobbnak ítélt tervet.

  • Tiszta udvar, tiszta sor

    A galéria 800 négyzetméternyi összterületű belső udvara, többféle funkció, három fókuszterület. Jól artikulált elvárások a látásmód, a felhasználandó technológiák, a szerelhetőség tekintetében, ráadásnak kiszolgálni tizenöt-húsz és akár nyolcvan-száz főt egyaránt. Ezek voltak a felhívásban megfogalmazott kritériumok, amelyekre tavaly december 19-ig várta a terveket a b24 Galéria. A szakmai zsűri tagjai Szentirmai Tamás DLA építész, a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének vezetője, China Tibor, Debrecen főépítésze és Wesselény-Garay Andor PhD építész voltak.

    Az installálás módja nagyon jól illeszkedik a felvetésekhez, ugyanis valamennyi terv és leírás apró mágnesekkel van rögzítve a mágnesfestékezett falon. Ez a könnyed, variábilis megjelenítés remek alaphangulatot ad a nézelődéshez még a nem szakmai látogató számára is. A munkák közel fele egyéni, a többi páros vagy csoportos alkotás. Gyakorlatilag valamennyi képzési helyről érkezett megoldási javaslat. Több pályamunkánál hiányzik az anyaghasználat pontos jelölése, ami némileg zavaró, így például Bakos Anna Samszi nagyon tetszetős, virágsziromra emlékeztető, a burkolat mélyedései között szabadon áthelyezhető ülésekkel operáló tervénél vagy a második helyezett Schmidt Márta–Arany Anett párosnál is – bár ez utóbbi esetben a bemutatott makett nyújt némi támpontot, ami azért nagyon fontos, mert a terv vízszintesen és függőlegesen is nagy felületekkel operál.

    Tiszta udvar, tiszta sor

    Több pályázatban az egyszerű szerelhetőségi elvárás egészen a közösségi megvalósításig, tehát a nem szakmabeli helyiek, civilek végső kivitelezésbe való bevonásáig van redukálva: ilyen például az 1. helyezett 5×5 Építész Kaláka és a Csáji Botond–Juhász Gergő páros pixSEAT fantázianevet viselő terve is. Ugyanígy többször előkerül az udvar teljes burkolatának kérdése, nem egy esetben a javasolt megoldásba beépítve, például Bakos Anna Samszi tervében is.

    Gyúró Zoltán Attila munkájából kiemelendő a kiállításhoz izgalmas teret adó és a falhoz támaszkodó, dekoratív jellegű fémnyalábok párosa, habár ezek mellett nagy hátránya az ugyanilyen fémcsíkokból kialakított ülőalkalmatosságnak, hogy bizonyos időjárás esetén ez a funkció nem teljesülhet: a napsütésben felforrósodott felület semmiképpen sem alkalmas még rövid idejű tartózkodásra sem. Salgó Eszter és Horváth Anna Debrecen város díját kiérdemelt terve némiképp ketrecekre hajaz. Habár szintén fémből készült, az ülés kapcsán a fentebb felmerült és a rácsos szerkezet miatt is kérdéses problémára remekül reagálva szivacs-struktúrával egészülnek ki. A belső udvar fájára akasztott kis kalitkák azonban inkább kérdésesek, mint innovatívak. Hasonló Somkutas Bianka Gizella centrifugaformátumú rácsszerkezetes megoldása, ahol az ülőfelület korongként ül rá a négyzetes testre.

    Tiszta udvar, tiszta sor

    A Lugosi Béla’s dead csoport fröccsöntött, üreges műanyag kirakója könnyen kelti a felújítás alatt álló 3-as metró megállóiban itt-ott még fellelhető székek képzetét, habár a terv elemei inkább szögletesek. A plexiből megálmodott árnyékolók színes vetületének irányjelzőként való használata nagyon ötletes, de mintha a tervezők az évszakok váltakozásával és az árnyékok mozgásával csak egyetlen időpillanatban számoltak volna: ami működik jelként egy júniusi délelőttön, az nem biztos, hogy ugyanúgy megfelelő egy januári ebéd után is. Kiss Flóra és Miskolczi Lilla lécekből felépülő vonalas struktúrája nagyon változatos megvalósításra ad módot: a közösségformáló workshopok keretében történő kivitelezés ötlete mellett a terv fő erőssége az elhasználódó elemek könnyű pótolhatósága.

    Ennél tovább lép a 3. helyezett Zsupos Zoltán szintén vonalszerű alapelemekkel operáló terve, ugyanis ezeket a szelvényeket egy tengely mentén meg is mozdítja, így az egyszerű horgászszék alapelvére építve kétféle nyithatósági verziót valósít meg egyetlen szerkezetből. A kétféle hosszúságú lécek sorolásából álló helyzetben háttámlás ülőalkalmatosság és tájékoztató felület, fekvő helyzetben pad vagy alacsony asztal alakítható ki. Külön kiemelendő és dicséretes a visszafogott és minimál, mégis harmonikus, profi megjelenítés. Ormai Beáta bátor betonos elgondolása nagyon friss, és ez a terv hordozza magában leginkább a minimalizmus és az időtállóság ötvözetét, elnyerve ezzel az egyik különdíjat is. A bútorcsalád plazmavágott acéllemezekből és felületkezelt vörösfenyőből épül fel, egyik verziójában egy betontömb felületére szerelve hozható létre az ülőfelület, aminél egyszerűbb és tartósabb módozat nem nagyon képzelhető el. Hopp Laura ötletesen használja ki az amúgy is meglévő szokásokat, mint amilyen az üldögélés egy virágágyás szélén, erre erősít rá szegély-ülőkéjével.

    Tiszta udvar, tiszta sor

    Beke András zsalulapokból álló szofisztikált ládákat modellezett meg, amelyek teljes mobilitást adnak, valamennyi elem rakodható, és azok egymáshoz viszonyított elforgatásával szép, fokozatos magasságok alakíthatók ki – az egyetlen kérdés egy ilyen ládának az egységnyi súlya, amely esetleg korlátozhatja a felhasználók körét. Király Edina eredeti módon használja ki a vizuális kommunikáció lehetőségét a párhuzamos lécezés közötti pixeljelek elhelyezésével, így válnak az egyszerű lécezett dobozok izgalmas látványelemmé is. Árpás Renátó variálható, szinterezett acélcsövekkel rögzített térkialakítása izgalmas variációkat rejt, remekül élve a függőleges eltolásban rejlő lehetőségekkel, így alakítva ki lépcsőzetes terasz-struktúrát. Balogh Noémi és Cser Anita különdíjas terve több ponton is bizonytalansággal küzd: kidolgozatlan a tárolás kérdése, az esztétikailag sem a legjobb megoldásnak számító OSB lapok zsalukövekkel való alátámasztása nagyfokú bizonytalanságérzetet kelt már a rátekintés pillanatában, használhatóságban pedig valószínűleg még inkább, akár ülőfunkcióról, akár asztalról van szó. A terv végtelen egyszerűsége azonban még így is megkapó.

    Az 1. díjas csapatmunka jóval inkább tűnik kiindulásnak és számos területen továbbgondolható alapötletnek, mint a kivitelezésig teljesen végigjátszott terméknek: számos kérdést hagy nyitva, amelyek mind utak a továbbfejlesztéshez, kiegészítéshez, amint ez a leírásban szerepel is. A közösségi kertészkedésen túl a felhasznált egyenlő oldalú háromszög alapforma egyik oldalára állítása és így kerékpártárolóvá alakítása az egyik legkiemelkedőbb gondolati rugalmasságot mutatja. Sajnos itt is szerepel az OSB lap mint alapanyag, ami a hosszan tartó kültéri használat esetén némileg kérdéses, habár megjelenik a polikarbonát, és nagyon tetszetős a görgőkkel ellátott tárolók elgondolása is.

    Tiszta udvar, tiszta sor

    Nem tartozik szorosan a tervezési munkához, ám mégis szembeszökő, hogy szinte nincs olyan tabló a kiállításon, amelynek szöveges részében ne lenne helyesírási vagy szerkesztési hiba, ami nyilván nem változtat a tervek minőségén, mégis hagy némi rossz érzést az érdeklődőben.

    Remélhetőleg számos helyi látogatója lesz a terveket bemutató kiállításnak, és sokan élnek a közönségszavazás lehetőségével, továbbá nagyon szorítunk, hogy valamelyik terv meg is valósuljon, és így a galéria udvara valóban betölthesse azt a közösségitér-funkciót, amely tényleg potenciálisan benne van.

    Költözz ki – bútorozz be!
    b24 Galéria, 2018. február 1. – március 14.

    Képek forrása: https://www.facebook.com/b24galeria/


  • További cikkek