×

Exkluzivitás és popkultúra
Interjú a Prae új főszerkesztőjével, L. Varga Péterrel
Pataky Adrienn
2015 // 03. 20

Megújult a Prae folyóirat, új főszer­kesz­tője L. Varga Péter lett, akit a leg­utóbbi lap­szá­mokról (Popkult- és Kittler-szám) és a lap jövő­jéről kér­deztem.
Megújult a Prae folyóirat, új főszerkesztője L. Varga Péter lett, akit a legutóbbi lapszámokról (Popkult- és Kittler-szám) és a lap jövőjéről kérdeztem.





Régóta együtt dolgoztok Balogh Endrével és Pál Dániel Leventével. Milyen érvek szóltak amellett, hogy most a szerkesztőség átformálása, frissítése mellett döntsetek?

Minden hasonló vállalkozásnál eljön az idő, amikor az alapítók úgy érzik, váltani szeretnének, nem csupán maguk, hanem a projekt érdekében is. Balogh Endre, aki tizenöt éven keresztül alapító-főszerkesztője, valamint Pál Dániel Levente, aki főszerkesztő-helyettese volt a Prae-nek, 2006 óta csinálja – mind ambiciózusabban, mind nagyobb profizmussal és egy kiváló szerkesztői stábbal – a prae.hu művészeti-kritikai portált. Az elmúlt évek során számos egyéb kiadói és kultúraszervezési kezdeményezésbe fogtak, és még lehetne sorolni; a hagyományos, negyedéves periodikaként működő Prae-re eközben kevesebb idejük maradt. Mivel a jövőben még nagyobb figyelmet fordítanának az online felületre és más projektekre, de nem akarják veszni hagyni az önálló – tehát a prae.hu-tól tartalmában független – Prae folyóiratot sem (sem pedig veszendőbe menni az eddigi munkát), úgy döntöttek, hogy továbbörökítik a lapot. Ez részben valóban egyfajta „örökítésnek” vagy hagyományozódásnak mondható, mert Sopotnik Zoltán, aki eleddig a prózáért volt felelős a Prae-ben, hosszú évek óta velünk van, s Pollágh Péter, a versrovat felelőse is hét évet töltött a lapnál. Jómagam szintén nyolcadik éve szerkesztem H. Nagy Péter kollégámmal – aki ugyancsak alapító-szerkesztője a Prae-nek – együtt a tematikus és tudományos blokkokat.

Innen nézve tehát a főszerkesztőváltás nem teljesen váratlan vagy kiszámíthatatlan esemény volt. Ugyanakkor mégis föllelhető mögötte annak az óhaja, hogy ismét megújítsuk, átformáljuk, aktualizáljuk a Prae profilját, megvalósítsuk új ötleteinket mind a lapszerkezetet, mind a tematikát, mind a lap reprezentációját, a hozzá kapcsolódó programokat illetően. A szerkesztőség kiegészült Mezei Gáborral, akivel a tudományos arculatot alakítjuk (H. Nagy Péterrel hármasban), valamint Adorjáni Pannával és Győrfi Katával, akikkel egyfelől „fiatalodik” folyóiratunk, másfelől friss szemléletet hozhatnak az irodalmi-tematikai kialakításba.



Hogyan működik az új szerkesztőség? Vannak rovatfelelősök, vagy inkább adott tematika szerint képzelitek el a jövőbeni feladatok felosztását?

A Prae eddig is tematikus főblokkokkal jelentkezett, amely mellett irodalmi és a fő témától jobbára független tudományos blokk szerepelt. Előfordult ugyanakkor, hogy egy-egy téma uralta a teljes lapszámot: ilyen volt a nemrég publikált két tudományos kiadvány, a Hans Ulrich Gumbrecht és Friedrich Kittler irodalom- és médiatudósok munkásságára fókuszáló két szám, vagy éppen a Vagány Históriák téma szintén két lapszáma, amelyek fotósorozattal egybekötött versantológiákként is olvashatók – utóbbi esetekben tehát a szépirodalom dominált. Rovatfelelősök továbbra is lesznek, de a tematikus blokkok nem szűnnek meg, legfeljebb némiképp átalakulnak. Változékonyabb, dinamikusabb struktúrákban gondolkodunk, amelyekben a blokkok nincsenek feltétlenül rögzítve, és nem is szigorúan az ismétlődés határozza meg őket. Ily módon lehetőség nyílik a témák szabadabb kezelésére és egymás mellé illesztésére, a köztük kialakítható párbeszéd pedig minden eddiginél nyitottabb lehet.

A folyóirat mellett a prae.hu szerkesztői is bővülnek, cserélődnek?

A prae.hu szerkesztősége és a Prae szerkesztősége nem ugyanaz, a két lap nem egymás tartalmi megfelelői. Bár a szerkesztőségekkel boldog, nagy családot képezünk, a feladatkörök különböznek, vagyis az online és az offline felületnek ilyen értelemben nincs köze egymáshoz. A prae.hu főszerkesztője és főszerkesztő-helyettese Balogh Endre és Pál Dániel Levente, a nyomtatott folyóiratnál történt váltás a prae.hu-ra nézve azt eredményezi, hogy idejüket és szellemi-kreatív energiájukat ők még inkább ebbe az online lapba fektethetik.

Továbbra is nyomtatott struktúrában gondolkodtok a folyóirat tekintetében?

Egyelőre igen, amíg módunk van rá.

Az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport munkáiból készült az előző szerkesztőség utolsó előtti lapszáma, a Popkult (2014/3.). Mesélnél kicsit az alig egy éve működő kutatócsoportról?

A kutatócsoportot H. Nagy Péter, Keserű József és Sánta Szilárd, a komáromi Selye János Egyetem oktatói alapították azzal a céllal, hogy a népszerű kultúrának is legyen olyan tudományos fóruma, amely érdemi hozzájárulással lehet a popkulturális jelenségek értelmezhetőségéhez. A csoporthoz többen is csatlakoztunk, műhelyfoglalkozások és szimpóziumok keretében vitattunk meg témákat és jelenségeket. H. Nagy Péterék élen járnak abban, hogy a popkultúrát a tudomány különféle mintázataival – például a természettudományok belátásaival és kérdezésmódjával – hozzák összefüggésbe, ami kimondottan termékeny párbeszédet eredményez. Ennek hatása számos, többek közt pedagógiai és ideológiai következményekkel is jár, s nem utolsósorban közeledést eredményez a produktív nemzetközi tudományos trendekhez és szemlélethez. A Popkult lapszám a kutatócsoport néhány tagjának dolgozatával nem annyira egy konkrét tematika bemutatásában és interpretálhatóságában érdekelt, mint inkább demonstrálja az említett szemléletet.

Friedrich Kittlernek nyolc médiatudományi szövege is bekerült a Prae legutóbbi lapszámába (2014/4.) néhány tanulmány kíséretében. Kelemen Pál mellett te szerkesztetted a számot. Miért tartottátok fontosnak, hogy egy ilyen terjedelmes anyag jelenjen meg folyóiratban (adott esetben könyv formátum helyett)? S mi a jelentősége annak, hogy a kittleri Lejegyzőrendszerek bevezetője (s David E. Wellbery írása hozzá) végre magyar nyelven is elérhető?

Kelemen Pál, aki e szám vendégszerkesztője volt – korábban a Gumbrecht-duplaszámon is együtt dolgoztunk – meglehetősen sokat fáradozik azon, hogy alapvető felsőoktatási források hozzáférhetővé váljanak. Az ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoportjának azon kiadványai, amelyek a kurrens nemzetközi folyamatok bemutatásában érdekeltek – ilyen például a Metafilológia-sorozat vagy a 2005-ös Intézményesség és kulturális közvetítés című gyűjtemény –, mindig is ezt a szemléletet képviselték, s úgy gondoltuk, Kittler azon nagy hatású tudósok egyike, akiknek a munkáit, illetve azok bizonyos részét mindenképp elérhetővé kell tenni magyarul. Vonzó alternatíva volt a folyóiratforma: a periodikával (jó esetben) lehet egy évre tervezni, jellege pedig egyedíti a publikációt. Megkockáztatom, a könyvformával szemben a folyóirat-kiadvány több helyre eljut, az olvasási lehetőségek változatosabbak, a szövegekhez való viszony kialakítása pedig egyszerűbb, praktikusabb. A Prae vizuális megjelenésének, layoutjának köszönhetően a gyűjtemény mint matéria is variálhatóbb, játékosabb lett, talán mondhatni: a kittleri víziónak is jobban megfelel.

Ami a kiválasztott tanulmányokat illeti, a fő műnek tartott Lejegyzőrendszerek 1800/1900-hoz (Aufschreibesysteme 1800/1900) írott, megvilágító erejű előszó mellett olyan anyagok kerültek a válogatásba, amelyek a kittleri médiatudományt és annak feldolgozó-tároló-adresszáló szisztémáját a válogatásnak ebben a formájában, ebben a konstellációban a lehető legjobban visszaadják. A kísérőtanulmányok a Kittler által képviselt tudomány nemzetközi hatását és következményeit veszik számba, ily módon Kittler művei mellett a „hogyan tovább?”-ra is kapunk néhány karakteres választ.

Miről szól a 2015/1. szám, amely már a te főszerkesztőséged alatt készül, s milyen tematikus lapszámokra számíthatunk a jövőben?

Az idei évfolyam első lapszáma bizonyosan átmeneti lesz a tekintetben, hogy vannak meglévő anyagaink, korábbi ötleteink és terveink. Ugyanakkor nekilódultunk, és vázoltunk néhány lehetséges, izgalmas témát, amellyel érdemes foglalkozni. Annyit elárulhatok, hogy a Prae továbbra is egymást értelmező viszonyban gondolja el az exkluzív és a népszerű kultúrát, a folytatásban mindkettőből és azok kontaminációjából is igen termékeny dolgok kerülnek majd ki. Határozott elképzelésünk, hogy a jövőben az aktuális kultúratudomány egy-egy meghatározó pillanatát – szinte szinkrónban – megmutassuk az olvasóknak, azaz a külföldi szakirodalom magyar nyelvű elérhetősége is jelentősen bővülni fog a jövőben. Azt szeretnénk, ha a Prae egyedi lenne a magyar lapkultúrában – hogy az olvasók határozott kézzel választhassanak bennünket is.

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben