Nincs időd elolvasni? Vedd fel az olvasólistádra, és térj vissza a cikkhez később!

Az oldalon sütiket használunk a jobb működésért. Az olvasólista a sütik törléséig tárolja a mentett cikkeket.

OK
Olvasólista
  • „Nagyon szeretem a kollektív energiákat” – interjú Csoma Sándorral

    2020.04.15 — Szerző: Jónás Ágnes

    Mi vezethet egy fiatal lányt arra, hogy belekóstoljon a pornózásba? Csoma Sándor Casting című diplomafilmje erre a kérdésre keresi a válaszokat. A többszörösen díjnyertes alkotás rendezőjével beszélgettünk téma- és színészválasztásról, valamint arról is, hogy milyen osztályfőnök volt Enyedi Ildikó.

  • Csoma Sándor
    Csoma Sándor

    A Romániában játszódó diplomafilmed igyekszik minél pontosabb képet adni azokról a manipulációs technikákról, amelyeket a pornómágnások alkalmaznak mit sem sejtő áldozataiknál. A főszereplő a tizennyolc éves Júlia, aki egy szegény bányavárosban él bátyjával. Egy nap szerencsét próbál egy modellcastingon annak reményében, hogy új életet kezdhet majd külföldön, a meghallgatás során azonban kiderül, hogy valójában pornófilmszereplőket keresnek. Miért épp ez a téma foglalkoztatott?

    Még tinédzser koromban találkoztam egy pornócasting-sorozattal az interneten: ez inspirált, sok mondatot, dramaturgiai elemet emeltem be ebből a filmbe. Volt egy videó, amiben egy tizennyolc éves szűz, erdélyi lány érkezett a válogatásra. Azt mondták neki kezdetben, hogy divatfotózáshoz keresnek szereplőket. Hiába állt ellen az elején – amikor kiderült, miről is van szó –, végül a pornórendező szuggesztív rábeszélőképessége révén lefeküdt a férfival a kamerák előtt. Így tehát az egész azt az érzetet keltette a nézőkben, hogy egy jól felépített karizmával és némi manipulációval bármelyik nő megszerezhető. A rendező, mint megtudtam, ezeket a castingokat azért vette videóra, hogy bevédje magát a rendőrség előtt: ha kell, bizonyítani tudja, hogy nem erőszakkal veszi rá a lányokat a szexre – ők maradnak önszántukból. Az említett lány az aktus után azt mondta a pornórendezőnek, hogy szerelmes belé. Itt döbbentem rá, milyen összetett motivációk állnak egy ilyen döntés mögött, és hogy a pénztelenség mellett a legdominánsabb hajtóerő gyakran a szeretethiány.

    Blénesi Kincső – a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem színész szakos hallgatója – remekül hozza a szűzies, bizonytalan, megvezethető kelet-európai fiatal lányt, de hogyhogy nem ismert színésznőt választottatok a szerepre?

    Sosem vagyok rest kutatni. Hiszem, hogy egy film nem az íróasztalnál kell hogy megszülessen. Számomra nagyon fontosak az arcok, illetve hogy az arc és a tekintet már önmagában is történetet hordozzon, és hiteles legyen abban a környezetben, amiben a karakterek megjelennek. Fontos, hogy legyen benne titok és energia. Kincső és filmbéli partnere, Orbán Levente tekintete ilyen.

    Úgy tudom, Kincső a forgatásig még senki előtt nem vetkőzött le.

    Valóban nem mutatkozott még senki előtt meztelenül, úgyhogy azok az érzelmek, amelyek kiülnek az arcára ebben a jelenetben, valóságosak. Sokszor megkérdeztem, hogy nem probléma-e neki, ha néhány másodpercig ruha nélkül kell álljon a kamera előtt, de azt mondta, hogy nem. Ő is tisztában volt azzal, hogy ez egyáltalán nem öncélú. A meztelen rész ez esetben nagyon is indokolt volt.

    Blénesi Kincső a „Casting” című filmben  Fotó: Balázs István Balázs
    Blénesi Kincső a „Casting” című filmben
    Fotó: Balázs István Balázs

    Nagyon finoman, minimális gesztusokkal játszik.

    El akartam kerülni a túlértelmezést. Szerintem minél többet próbál értelmezni egy színész a hangjával, a mozdulataival, annál kevesebb teret hagy a néző fantáziájának.

    A pornóproducert alakító Gijs Naber holland színészt hogyan sikerült megnyerni a forgatáshoz?

    Ascher Irma ajánlott holland színészeket ügynökségi oldalakról, de persze egyáltalán nem gondoltam, hogy valaki Hollandiából majd eljön csak azért, hogy részt vehessen egy diákfilmforgatáson. Aztán mégis jött visszajelzés: Gijs épp akkor fejezett be kint egy történelmi filmet, elolvasta a forgatókönyvet, kicsit átdolgoztuk még a karakterét, aztán igent mondott. Megpendítettem neki, hogy az Oscar-díjra jelölt Enyedi Ildikó az osztályfőnököm, így biztosan látni fogja majd a filmünkben. És mivel épp a következő nagyjátékfilmje szereplőválogatásában van, akár még eszébe is juthat majd egy szerepnél...

    Olyannyira, hogy végül főszerepet ajánlott neki Enyedi.

    Enyedinek annyira tetszett Gijs a Castingban, hogy felkérte a főszerepre. A film egy többmilliárdos költségvetésű projekt, a főszereplő színésznő az én személyes kedvencem, a világhírű Léa Seydoux. Azóta Gijs tündérmeseként emlegeti a diákfilmforgatást, és nagyon hálás, amiért részben ennek köszönhetően bekerülhetett egy ilyen nívós produkcióba.

    Gijs Naber a „Casting” című filmben  Fotó: Balázs István Balázs
    Gijs Naber a „Casting” című filmben
    Fotó: Balázs István Balázs

    Milyen tanácsokkal láttad el Gijst a Casting forgatásakor?

    Amikor az éttermi jelenetet vettük fel, ahol a pornóproducer meggyőzi a lányt a vetkőzésről, elsőre gonoszul játszotta el a figurát. Azt tanácsoltam neki, hogy próbáljon meg inkább csak megnyerő és karizmatikus lenni, hiszen a néző eleve antipatikusnak fogja látni a karakterét. Működött a dolog. Olyannyira, hogy volt, aki megkérdezte tőlem, hogy ő valóban pornóproducer-e. Gijs nagyon élvezte a közös munkát – hihetetlenül nagy szerencsénk volt vele, hiszen minden diákfilmes nehézség, probléma ellenére inspirálta őt a fiatalos lelkület és energia, amivel dolgoztunk. Nem csinált gondot abból, ha elhúzódott a forgatás, vagy ha valamit épp a helyszínen találtunk még ki a forgatókönyvhöz. Hihetetlenül együttműködő volt, amiért nagyon hálásak voltunk és vagyunk neki.

    Vad-Horváth Katalin, aki régebben maga is szerepelt felnőttfilmekben, szintén végig karizmatikusan van jelen a vásznon. A producerrel együtt ők képviselik a feslett, pénzes „Nyugatot”.

    Kati nagyon okos és tudatos színésznő. Nem mondott igent rögtön, először figyelmesen elolvasta a forgatókönyvet, ötleteket adott, véleményezte hitelességi szempontból. Majd amikor látta, hogy komoly szándékok vezérelnek minket abban, hogy a Casting üzenetét átadhassuk a közönségnek, elvállalta a szerepet. Az ő jelenléte egyfajta dokumentarista jelleget kölcsönöz a filmnek. Nagyon instrukcióérzékeny színésznő, szerettünk vele együtt dolgozni.

    Általában kikéred a színészek és a kollégáid véleményét a forgatási időszakban?

    Kifejezetten szeretem, ha elmondják a meglátásaikat, hiszen a filmezés nem egy one-man show, hanem csapatmunka, ahol mindenki a maga ízlésével, érzékenységével tud segíteni. Nagyon szeretem a kollektív energiákat amellett, hogy persze nekem kell megszabni az irányokat és meghozni a végső döntéseket. A film tehát nem jöhetett volna létre ezen a színvonalon, ha nincsen Nyitrai Anna látványtervező, Zándoki Bálint hangmester, Szabó Mátyás első asszisztens, Márton Dániel vágó vagy Maretics Kitti gyártásvezető.

    A „Casting” stábja  Fotó: Balázs István Balázs
    A „Casting” stábja
    Fotó: Balázs István Balázs

    A filmet Romániában forgattátok. Tudom rólad, hogy szabadidődben nagyon szeretsz utazgatni. Románia is egyike azoknak az úti céloknak, amelyek a szívedhez nőttek az évek során?

    Igen, nagyon szeretem Erdélyt, és a Castingnál egyértelmű volt, hogy ez lesz a forgatás helyszíne. A Google műholdas térképén három napon keresztül nézelődtünk Balázs István Balázs operatőrrel: hegységek közelében keresgéltünk panelházakat. Screenshotoltam 30 helyszínt, majd Balázs leszűkítette a kört tizenkettőre, amiket aztán személyesen is megnéztünk. Kincső is elkísért bennünket, segített a tolmácsolásban. Gyakorlatilag ez volt az első alkalom, hogy találkoztam vele, és ekkor még szóba se került, hogy ő lehetne a főszereplő. Időközben minden létező balszerencse megtalált bennünket: defektet kaptunk, véletlenül bezártam a kulcsot az autóba, leszakadt a lökhárító, a román rendőr úgy kapott el minket, hogy épp nem volt nálunk jogosítvány... A végén már csak nevettünk a szerencsétlenségünkön. Végül Borsabányán, egy bányavárosban találtuk meg a forgatási helyszínt, ami pont olyan volt, amilyennek megálmodtam. Kincsőt közben csak úgy lefotózgattuk a panelházak előtt, és akkor belénk nyilallt: ő kell! Csak ezt követően kezdtem el írni a forgatókönyvet.

    A képek, ahogy említetted is, Balázs István Balázs operatőr munkáját dicsérik: a kék és a szürke színek dominálnak, amelyek egyfajta hidegséget, zártságot árasztanak, és – akárcsak a főszereplő arcáról készített közelik – aláhúzzák azt a nyomasztó, szegényes miliőt, amelyben Júlia él. Ráadásul a barátságtalan időjárás szinte végig „asszisztál” a főhős lelkében dúló bizonytalansághoz és viharokhoz.

    Balázs a színműn osztálytársam volt – ugyanolyan maximalisták vagyunk, ha forgatásról van szó. A Castingban nagyon sok közelit adunk az arcokról, hogy az apró rezdülések beszéljenek. A 4:3-as képarány okozta „beszűkültséggel” pedig a főszereplő lány szorult helyzetét, a feszültséggel teli hangulatot akartuk érzékeltetni. Örömmel tölt el, hogy Balázs egy rangos nemzetközi operatőr fesztiválon, az Imagón nyerte el a „legjobb diákfilm” kategória fődíját, ráadásul a zsűri elnöke az Oscar-díjas operatőr legenda, Roger Deakins volt. Grúziában, az International Festival of Cameramen „Golden Eye” operatőr fesztiválon szintén ő nyerte a fődíjat, és elhoztuk a legjobb diákfilm díját is. Blénesi Kincső a zsűri elnökének díját kapta meg a szófiai „Early Bird” Nemzetközi Diákfilmfesztiválon. És még számos helyen díjazták a filmet.

    Jelenet a „Casting” című filmből  Fotó: Balázs István Balázs
    Jelenet a „Casting” című filmből
    Fotó: Balázs István Balázs

    Azt csiripelik, hogy a kisfilmből nagyjátékfilmet készítesz.

    Igen, a Casting kibővített, újragondolt verziójával egy éve be is jutottam az Inkubátor Program döntősei közé, ami első filmeseknek ad lehetőséget, hogy mozifilmet készíthessenek. A gyártási támogatást végül nem nyertük el, de most, a karanténidőszakban tengernyi idő szakadt rám, amit többek közt ennek a forgatókönyvnek az újraírásával is töltök, hogy aztán Mécs Mónika producerrel beadhassuk a Filmintézet aktuális pályázatára.

    Milyen egyéb ötletek vannak még a tarsolyodban?

    A legfrissebb tervem forgatókönyvét, ami jelenleg szintén döntőben van az Inkubátor Programban, éppen pár napja fejeztem be. Hogy melyik öt filmterv nyer majd gyártási támogatást, arról egy szakmai zsűri és a prezentációinkat meghallgató közönség szavazatai fognak dönteni. A forgatókönyvem címe: Magasságok és mélységek. A történet főszereplője Sterczer Hilda, Erőss Zsolt hegymászó özvegye. Az ő szemén keresztül nyerünk bepillantást a hegycsúcs meghódítását követő, tragédiába torkolló néhány nap eseményeibe és a gyászfeldolgozás folyamatába. Meglehetősen megterhelt lelkileg az írás, gyakran álmodtam halálesetekkel. Szerencsére a producereim – Sümeghy Claudia és Topolánszky Tamás Yvan – állandó visszajelzésekkel segítették a munkám.

    Enyedi Ildikó és Máthé Tibor mesterszakos rendező osztályába jártál 2015 és 2018 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen . Milyen útravalókat kaptál Enyeditől?

    Az a fajta elmélyültség, kíváncsiság, nyugalom, mélyre ásás, érzékenység, ami Ildikót jellemzi, mind nagy hatással volt rám. Azért figyel mindenki lélegzetvisszafojtva minden egyes halk szavára, mert hitelesség lengi körbe. Ez fontos tanulság lehet minden rendező számra, hogy a tekintélyt és a tiszteletet nem megfélemlítéssel kell megszerezni, hanem felkészültséggel és szakmai hitelességgel.

    A rendező előző rövidfilmje, a Nem történt semmi nemrég a Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál kezdeményezésére online is elérhetővé vált:


  • További cikkek