Fiatal zenei tehetségek, akikre érdemes odafigyelnünk

Gyöngyösi Ivett zongoraművész

Gyöngyösi Ivett huszonhét éves kora ellenére aggastyán zenészeket meghazudtoló karriert futott be, és ez még csak a kezdet. A vásárosnaményi születésű lány hétéves kora óta zongorázik, első versenyét pedig rá két évre nyerte meg. Talán nem meglepő, hogy 2005-ben bekerült a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Rendkívüli Tehetségek osztályába. 2011-ben ugyanitt folytatta tanulmányait zongora tanszakon. Ivett fiatal kora ellenére több hazai és nemzetközi zongoraverseny győzteseként ismert a szakmában. 2006-ban és 2008-ban egyaránt ő nyerte a fődíjat és az első díjat a Budapesti Nemzetközi Chopin Zongoraversenyen, majd alig egy év múlva Cziffra-díjjal tüntették ki Bécsben. De a Lions Nemzetközi Zongoraverseny díját, a Steinway & Sons „Young Steinway Artist” kitüntetést, az EMCY-díjat és egy UNESCO-különdíjat is magának tudhat. Alig húszévesen Junior Prima Díjjal ismerték el Magyarországon a munkáját. És akkor még nem beszéltünk az Amerikában rendezett Lancaster Nemzetközi Zongorafesztiválon nyert díjáról vagy a X. Darmstadti Nemzetközi Chopin Zongoraversenyen szerezett elismerésről.

A művész akkor tett szert széles körű ismertségre, amikor 2014-ben a Virtuózok – a Magyar Televízió komolyzenei tehetségkutatója – versenysorozat nyerteseként játékát a zsűri és a közönség Fischer Annie-éhoz hasonlította. Vitathatatlan, hogy hírnevét tovább fokozza legutóbbi díja. Gyöngyösi Ivett tavaly megnyerte a Genfi Zeneakadémia Beethoven Zongoraversenyét, amelynek köszönhetően a 2019/2020-as évadban Beethoven G-dúr zongoraversenyét adhatta elő a méltán híres Victoria Hallban. Ami mégis mindezek mellett a legfigyelemreméltóbb, hogy szívesen zongorázik jótékony céllal.

Scheuring Kata fuvolaművész

Scheuring Kata játékát hallva első benyomásra azt is mondhatnánk: a lány, aki előbb tanult meg fuvolán játszani, mint beszélni. De ez az információ helytelen lenne, mert Katát csak kamaszfejjel kezdte el komolyan foglalkoztatni a zene. Igaz, ekkor annyira, hogy egy maximalistához híven óriási munkabírással kezdett gyakorolni. Nem sokkal később, 2011-ben első díjat nyert a Bántai Vilmos Fuvolaversenyen. A koncertet okkal nevezhetjük sorsfordítónak, hiszen itt figyelt fel rá Gyöngyössy Zoltán, aki fél év múlva felvette zeneakadémiai osztályába. Kata a Zeneakadémián töltött évek alatt 2013-ban a kijevi V. S. Antonov Nemzetközi Fuvolaversenyen harmadik díjat, a szerbiai Anton Eberst Versenyen második díjat és közönségdíjat, 2015-ben a romániai Gheorghe Dima Nemzetközi Fuvolaversenyen második díjat, 2016-ban a müncheni Nemzetközi Theobald Böhm Versenyen negyedik díjat nyert. Ma játszik kamarazenészként és szólistaként is, miközben fuvolaművészként járja a világot nem kisebb zenei projektek résztvevőjeként, mint az EUYO vagy az EUphony turnék.

Közelmúltban elért sikerei között említhetjük a 2016-os, C. P. E. Bach fuvolaversenyének előadását, amelyet diplomahangversenyén szólaltatott meg zenekarral a Zeneakadémia Nagytermében; egyik 2017-es koncertjét, ahol a Magyar Állami Operaház első fuvolistájaként lépett a közönség elé; a 2018-ban elnyert Fischer Annie ösztöndíjat; valamint a 2019-ben kapott Junior Príma Díjat „Magyar Zeneművészet” kategóriában.

Tabajdi Ádám orgonaművész

A fiatal orgonaművész játékát hallgatva minden hamar érthetővé válik: a francia és a japán karrier, a szakmai díjak, az elismerések. De mielőtt előreszaladnánk az időben, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a művész indulását sem. Tabajdi Ádám középiskolai tanulmányait a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte orgona- és zongoraszakon. A 2009-es Szegedi Fiatal Orgonisták III. Nemzetközi Találkozóján már arany minősítéssel tüntették ki. A tehetség ezt követően 2011-ben nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgonatanszakára, ma pedig a budapesti Zeneakadémia doktori iskolájának tagja.

Az elmúlt években több külföldi tanulmányúton vett részt. Hat évig töltött be kántori pozíciót a Debreceni Füredi úti Református Gyülekezetben. Majd amikor 2016-ban felvételt nyert a Párizsi Conservatoire orgonatanszakára, olyan világhírű helyszíneken adott koncerteket, mint a versailles-i Királyi Kápolna, a Saint-Séverin templom, a Royaumont apátság, a chartres-i katedrális és a párizsi Notre-Dame. Az utóbbiban tartott előadás osztatlan sikerét mi sem igazolja jobban, mint hogy Ádámot 2017 és 2018 között a Notre-Dame-székesegyház első orgonista gyakornokának választották. Ugyanebben az évben, 2018-ban Fischer Annie előadó-művészeti ösztöndíjat kapott. Azonban ezt is felülmúlta, amikor 2019 őszén a világ legjobb modern koncerttermeként ismert szapporói Kitara Hangversenytermében elfoglalta a rezidens orgonista pozíciót – így a fiatal orgonaművész az évad végéig Japánban teljesít zenei szolgálatot. Ugyanakkor a haza közönségnek sem kell sokáig várnia, bizonyára számos Tabajdi Ádám-koncert várja még az érdeklődőket.

Könyves-Tóth Mihály trombitaművész

Könnyen meglehet, hogy Könyves-Tóth Mihály csak azért nem vált világszerte ismert művésszé kamaszkorában, mert választott hangszere nem kis kiállást kíván: gyerek trombitaművészről aligha beszélhetünk. A tölcséres rézfúvósok szerelmeseinek egyébként is ritkábban van lehetőségük arra, hogy nívós versenyeken mérettessék meg tudásukat. Ezért is olyan nagy elismerés, hogy nemrég Könyves-Tóth Mihály az ARD Zenei Versenyen második helyezést ért el trombitakategóriában. A művész zenei pályája elején, amikor a Kőbányai Zeneiskolában tanult, még bizonytalan volt a hangszerválasztást illetően, ám ezt követően a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskolában végképp beleszeretett a trombitába. Mihály pályája pedig ezzel egyesen haladt a diplomakoncertig, amelyet 2015-ben adott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Felsőfokú tanítványai alatt, 2013-ban megnyerte a Budapesti Országos Trombitaversenyt, 2016-ban pedig a 68. Prágai Tavasz Nemzetközi Zenei Versenyen ért el második helyezést. Nem sokkal később, 2018-ban már a Junior Prima díjas zeneművészek sorában állhatott, és a tavalyi ARD Zenei Versenyen is dobogós helyen végzett.

A fiatal trombitaművész huszonegy éves korában, 2012-ben csatlakozott a Magyar Állami Operaház Zenekarhoz, amelynek 2014 óta első trombitása. Kamarazenészként és szólistaként egyaránt kiválóan megállja a helyét, példamutató kitartásának köszönhetően pedig a méltán elismert zenekar egyik legmegbízhatóbb tagja – írta az intézmény abban a közösségimédia-bejegyzésben, amelyben Mihály Junior Prima díjához gratulált. Azért is érdemes várnunk a járványhelyzet végét, hogy belátható időn belül Könyves-Tóth Mihály játékát hallhassuk az Operában.

Boros Misi zongoraművész

A fiatal zenei tehetségeket bemutató szubjektív lista legfiatalabb szereplője Boros Misi, akit tizenegy éves korában ismert meg az ország a Magyar Televízió komolyzenei tehetségkutató, a Virtuózok a győzteseként. Misi 2014-ben a hat–tizenhárom évesek között bizonyult a legjobbnak, ugyanabban az évben, amikor Gyöngyösi Ivett – listánk első szereplője – a maga korosztályában szintén a legjobbnak bizonyult. Különös egybeesés, hogy a két zongoraművész napra pontosan ugyanakkor született (április 11-én), csupán tíz év korkülönbséggel. Boros Misi ugyanis azon tehetségek sorába tartozik, akik már az ezredfordulót követően láttak napvilágot. A pécsi fiú korban közelebb állt a tízhez, mint a húszhoz, amikor már a Müpa vagy a Zeneakadémia színpadán koncertezett, nem beszélve a külföldi előadásokról. Nincs ezen mit csodálkozni annak tükrében, hogy a művész már hároméves korában aktív érdeklődést mutatott a zene iránt.

A Pécsi Művészeti Gimnázium magántanulója nyolcéves kora óta számos zenei versenyen aratott osztatlan sikert, kétszer nyert a Bartók Béla Zeneiskolai Zongoraversenyén (2011 és 2014) kiemelt nívódíjjal, de a Nyíregyházi Zeneiskolai Zongoraversenyén (2013) és egy Chopin Zongoraversenyen (2014) is díjazták a legmagasabb fokon. Jelenleg Bogányi Gergely mentorálja. Érdemes figyelemmel kísérni a jövőben is, hogy miként alakul Misi zenei pályafutása!