×

Életre kelteni Jókait
Górász Péter
2016 // 02. 11

A Tempevölgy folyóirat „…író leszek, semmi más..” címmel adta ki a 2014. decemberében rendezett balatonfüredi Jókai-konferencia előadásainak anyagát. A tudományos tanácskozás eredményeit rögzítő tanulmánykötet bemutatására a Hadik Kávéházban került sor február másodikán. Bényei Péterrel a kötet szerkesztői: Hansági Ágnes és Hermann Zoltán beszélgettek.
A Tempevölgy folyóirat „…író leszek, semmi más..” címmel adta ki a 2014. decemberében rendezett balatonfüredi Jókai-konferencia előadásainak anyagát. A tudományos tanácskozás eredményeit rögzítő tanulmánykötet bemutatására a Hadik Kávéházban került sor február másodikán. Bényei Péterrel a kötet szerkesztői: Hansági Ágnes és Hermann Zoltán beszélgettek.

Az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltötte a Hadik Kávéház emeleti szalonját. A kötetbemutatót Bényei Péter monológja nyitotta. Az irodalomtörténész elmesélte a könyv keletkezési körülményeit, felvázolta annak felépítését, összefoglalta tartalmát. Kitért a kötet legfontosabb kérdésfelvetéseire, például a szakmai és közízlés szembenállására Jókai olvasása kapcsán. Megemlítette a regényíró irodalmi kánonban elfoglalt helyének revízióját, különös tekintettel a közoktatásban betöltött szerepre. Dicsérte a kötet új értelmezési szempontjait: az eddig perifériára szorult alkotások interpretációját; a medialitáshoz, illetve a társadalmi folyamatokhoz kapcsolódó fejtegetéseket; valamint a szerző legismertebb regényeinek hangsúlyosan kortárs problémák köré szőtt újraértelmezéseit.


Bényei többször megemlítette, hogy a tanulmánykötet szerzőinek célja nem Jókai elbeszélő művészetének olvashatóvá egyszerűsítése, hanem a szerző szövegeinek elevenen tartása. A cél tehát Jókai megmentése, a tévesen elavultnak vélt klasszikus átmentése a kortárs hétköznapokba.
Az önálló bemutatás után a kávéházi délután párbeszédes formára váltott. Bényei Péter a dolgok közepébe vágva a legkézenfekvőbb kérdést tette fel a szerkesztőknek: hogyan keltsük életre Jókait? Hansági Ágnes és Hermann Zoltán legelőször is Jókai népszerűtlenségének okát fejtették ki. A probléma gyökere az, hogy az irodalmi hagyományban Jókai korszerűtlen elbeszélőként szerepel. Ez nem új tendencia, hiszen már hosszú évtizedek óta rányomja bélyegét mind a középiskolai, mind az egyetemi Jókai-tanításra. Először tehát ennek hiteles cáfolatára van szükség. Be kell bizonyítani, hogy Jókai nem lejárt lemez, stílusa nem elavult. A felszín meséjénél mélyebbre kell ásnunk ahhoz, hogy észrevehessük Jókai narrációjának komplexitását.


Hansági Ágnes véleménye szerint Jókai regényeiben a modern ember társadalmi helyzetei tematizálódnak, a szereplők párbeszédei, viszonyai jól kidolgozottak. Az előzők mellett az író remek humoráról sem szabad megfeledkeznünk, ha művészetének értékeit keressük. Hermann Zoltán a retorikai bravúrt s az elbeszélésmódot emelte ki Jókai legnagyobb érdemeiként. Véleménye szerint nagyon tanulságos és eredményes lenne egy olyan egyetemi kurzus, melynek során a hallgatók egy egész féléven keresztül egy adott Jókai-regényt elemeznének óráról-órára.
Jókai és más klasszikusok népszerűsége kapcsán Hansági Ágnes azt is megemlítette: nagyon fontos, hogy sok szépirodalmat olvassunk, hiszen komplex szöveget csak gyakorlott olvasó ért meg. Ez azt jelenti, hogy aki összetettsége miatt nem érti Jókait, az valószínűleg nem kizárólag az ő műveit, hanem más, hasonlóan bonyolult irodalmi alkotásokat sem képes értelmezni. A Jókai-szövegek befogadásához meg kell értenünk a történet mögött megbúvó retorikai összefüggésrendszert is, ehhez azonban gyakorlott olvasónak kell lennünk.



A két kérdezett egyetértett abban, hogy jelenleg sajnos negatív sztereotípiák élnek Jókairól. Ahhoz, hogy ez megváltozhasson, valószínűleg a középiskolai tananyag megváltoztatására is szükség lenne. Jókai első bemutatásához nem kellene kötelezővé tenni egy egész regény elolvasását. Kisebb regényrészletek és novellák is remekül illusztrálhatják az író írásművészetét, így inkább ilyen, kisebb lélegzetvételű szövegekkel kellene kezdeni a megismertetését.


A kötetbemutató végén arra is fény derült: a szerkesztők a kötet legnagyobb érdemének azt tartják, hogy a konferencia és a közös munka alkalmat kínált a könyv szerzőinek az együttműködésre, az együtt gondolkodásra Jókai kapcsán. Reméljük, a tanulmánykötet olvasói is osztják majd azt a közös meggyőződésüket, hogy Jókait igenis érdemes (újra)olvasni.



2016. február 2., „...író leszek, semmi más...” - Irodalmi élet, irodalmiság és öntükröző eljárások a Jókai-szövegekben - a 2014-es balatonfüredi Jókai konferencia előadásaiból készült tanulmánykötet bemutatója, Hadik kávéház

A fotókat Sziklay Cs. Mónika készítette.

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben