Nincs időd elolvasni? Vedd fel az olvasólistádra, és térj vissza a cikkhez később!

Az oldalon sütiket használunk a jobb működésért. Az olvasólista a sütik törléséig tárolja a mentett cikkeket.

OK
Olvasólista

Akadálymenetesített kultúra

2019.08.22 — Szerző: Vermes Nikolett

Van olyan színházi előadás, amelyre az emberek saját speciális eszközeikkel érkeznek, és olyan is, ahol az első sorokban kerekesszékekben ül a közönség. Ők azok a nézők, akik csak ritkán tudnak eljutni színházba. Az akadálymentes előadások díszletei viszont nem különböznek a szokványostól, a színészek is ugyanúgy játszanak, mint bármikor, és a színpad másik oldalán ülők ugyanúgy élvezik a produkciót, mint általában mindenki.

Nőkből is megárt… – A Bethlen Téri Színház és a Manna produkciója
Fotó: Kállai Anett

A művészvilág több módon törekszik a fogyatékossággal élő emberek bevonására. Számos olyan színházi társulat működik hazánkban, ahol Down-szindrómás vagy más betegséggel élő csoport készít előadásokat. Az ország talán legjelentősebb, a hátrányos helyzetű embereket mint színészeket foglalkoztató Baltazár Színházról tavaly nyáron írtunk, akkor Elek Dóra művészeti vezető, Nagy Réka sminkes és Kovács Panka színész adott interjút a KO-nak arról, hogyan építkeznek a nem mindennapi darabok, és hogy miben más az alkotás ezen válfaja. Most azonban egy másik szemüvegen keresztül, az ellentétes oldalról vizsgáltuk azokat a színházi előadásokat, amelyek ugyancsak a hátrányos helyzetű emberek integrációját segítik, viszont nem az alkotói, hanem a nézői oldalról.

A Bethlen Téri Színház az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesülettel közösen hoz létre akadálymentesített előadásokat
Fotó: Molnár Miklós

Magyarországon egyre nagyobb tere van az akadálymentes művészetnek. Kiállításokat szerveznek, amelyek mozgáskorlátozott vagy értelmileg akadályozott nézők számára is értelmezhetők, valamint előadásokat rendeznek, amelyeket látássérült emberek is könnyen élvezhetnek. Az utóbbi kezdeményezéshez évadról évadra több színház csatlakozik: a Pesti Magyar Színház látássérült látogatók számára szolgál pazar előadásokkal; a Hadart Színház Magyarországon egyedülálló módon infokommunikációs akadálymentesítéssel állítja színpadra az előadásait; a Bethlen Téri Színház pedig három éve az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesülettel (AKKU) együtt dolgozik egy közös cél érdekében, amelyről Meszesi Timivel, a színház kommunikációs munkatársával beszélgettünk.

Akadálymentesítés a kezdetektől

Az AKKU a hazai kulturális akadálymentesítés egyik legjelentősebb szervezete. A tagok főállás mellett segítik az egyesület hatékony működést, céljuk a magyar kulturális élet legjavának korlátok nélküli tolmácsolása és biztosítása a látás- és hallássérült érdeklődők számára. Nekik köszönhető többek között az, hogy bizonyos hazai színházi, filmes és múzeumi programok speciális felirattal és jeltolmácsolással is elérhetőek lettek. Ezzel párhuzamosan az akadálymentes színházi előadások terén fontos szerepet tölt be a Bethlen Téri Színház, amely a 2012-es indulása óta külön figyelmet szentel annak, hogy olyan közösségeket szólítson meg, akik nehezen – rosszabb esetben egyáltalán nem – jutnak színházi vagy kulturális élményhez. „Akár gyerekeknek, akár felnőtteknek szóló előadásokról vagy koncertekről beszélünk, legalább évadonként egy alkalommal lehetőséget teremtünk arra, hogy olyan csoportot hívjunk vendégül, amelynek nincs lehetősége színházba menni. Többször jártak nálunk a Csillagház Általános Iskolából, rendszeres látogatóink gyermekotthonban élő fiatalok, de olyan is előfordult már, hogy egy szervezet keresett meg minket, és együtt találtuk ki, hogyan tudnánk segítséget nyújtani” – meséli Timi.

A Bethlen Téri Színház akadálymentesített előadásai előtt a látogatók megismerhetik azokat a háttérinformációkat, amelyek fontosak a mű értelmezéséhez
Fotó: Molnár Miklós

A Bethlen Téri Színház társulata és az AKKU – prózai módon – 2016 őszén, a Színházak Éjszakáján találkozott először, azóta sorra szerveznek közösen hallás-, látás-, mozgás és értelmileg korlátozott emberek számára akadálymentes, ugyanakkor integrált előadásokat. A 2017-es évadban került először repertoárra audionarrált előadás. Az audionarráció, vagyis a hangos leírás a vak és a gyengén látó emberek számára teszi hozzáférhetővé a színházi előadásokat. Mivel a látássérült vendégek ilyenkor fülhallgatón keresztül hallgatják a narrációt, így a látó és nem látó nézők egy helyen és időben, ugyanazon az előadáson vehetnek részt. Ahogy Timi fogamaz: „A Bethlen Téri Színháznál csak integrált előadásokban gondolkodunk, mert igen fontosnak tartjuk a látó nézők érzékenyítését és azt is, hogy a különböző látogatók egymás iránt szolidárisak legyenek, ugyanakkor ne éljünk a pozitív megkülönböztetéssel sem.”

Előnarráció és színpadbejárás

Ahhoz, hogy elképzelhessünk, milyen az akadálymentes színház a gyakorlatban, vegyük például a társulat egyik előadását. A Nőkből is megárt… című produkció közben a látássérült közönség egy iPhone és egy fülhallgató segítségével követheti a cselekményt, míg bizonyos jeleneteknél egy szakképzett narrátor – aki egy másik teremből monitoron nézi a színpadot – élőben közvetít. Ehhez hozzátartozik, hogy előnarráció is készült az előadáshoz, amelyet a látásukban korlátozott nézők interneten érhetnek el, és így a színházba érkezés előtt megismerhetik azokat a háttérinformációkat, amelyek fontos szerepet játszanak a mű értelmezésében: ilyen a díszlet és a jelmezek leírása, a szereplők bemutatása vagy a rendezés sajátosságai. A kezdés előtti félórában lehetőség van színpadbejárásra is, amelynek keretében az érdeklődők megismerhetik az előadás legfontosabb kellékeit és a járásokat. Az előkészületek mind azt a célt szolgálják, hogy a látássérült nézők könnyebben tudják elképzelni a produkció általuk nem vagy nehezen látható részeit.

A Nőkből is megárt… című előadás cselekményét audionarráció segítségével követheti a látássérült közönség
Fotó: Molnár Miklós

Az ily módon felvezetett akadálymentesített programoknál egyre nagyobb érdeklődésre lehet számítani – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a jegyek eladási ideje, amelyet Timi külön kihangsúlyoz: „Annak ellenére, hogy kis színházként tartanak számon minket, illetve hogy viszonylag kevés akadálymentes előadást tartunk, és az egyesület saját hírlevél útján toboroz nézőket, idén volt rá példa, hogy egy(!) óra alatt elfogytak az előre felajánlott kedvezményes jegyek.” Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy a színház életében különösen fontos, hogy a hátrányos helyzetű közönség számára anyagilag megkönnyítése a jegyvásárlást. Ennek érdekében bizonyos számú jegyet jelképes összegért, 200 forintért értékesítenek. „Olyanra is volt már példa, hogy a nagy érdeklődés miatt a látássérült nézők a teljes árú színházjegyeket is megvették, miközben saját, speciális eszközeikkel érkeztek, nehogy lemaradjanak az előadásról. Ez fantasztikus érzés volt! Azonnal meggyőzött bennünket, hogy sokkal több ilyen alkalomra van szükség” – teszi hozzá Timi.

Nem kell hozzányúlni az előadáshoz

Mivel a színészek részéről csupán a szöveghűség és a határozott tempó az egyedüli elvárás egy akadálymentes előadás létrehozása során, a háttérben tevékenykedő társulati tagoktól pedig a pontos előkészítés, az ilyen jellegű produkciók nem igényelnek külön átalakítást az alkotók oldaláról, ami még egy érv amellett, hogy több integrált bemutató kerülhessen repertoárra. Azonban mindez sovány vigasz, mert bár az AKKU és a Bethlen Téri Színház minden követ megmozgat annak érdekében, hogy növeljék az akadálymentes előadások számát, az anyagi források sok esetben gátat szabnak az elképzeléseknek. A két intézmény együttműködését jelenleg pályázati források befolyásolják, amelyekből ebben a pillanatban is több eredményre vár – mindig az elnyert támogatás mértéke határozza meg, hogy hány integrált előadás kerül műsorra egy évadban.

A színpadbejárás segít a látássérült nézőknek elképzelni az előadás általuk nem vagy nehezen látható részeit
Fotó: Molnár Miklós

Eddig évente több valósulhatott meg, de a remények szerint ez a jövőben változni fog. Addig is a társulat törekvései lehetővé teszik, hogy a szabadon maradt helyeket felajánlják az értelmi fogyatékos vagy mozgáskorlátozott nézőknek. „Régóta szájról szájra terjed, hogy hozzánk kerekesszékkel is lehet jönni, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy előadásonként három-négy kerekesszékes vendéget tudunk fogadni, ha az adott darabnak nincs különös térigénye” – magyarázza Timi. A távlati célok között épp ezért prioritást élvez a színház belső terének átalakítása, amivel még több mozgáskorlátozott néző látogathatja az előadásokat, és ami hivatalosan is akadálymentes intézménnyé avanzsálja a Bethlen Téri Színházat – ennek előkészítése jelenleg is zajlik.


További cikkek