×

Klikken kívüli partizánkodás
Beszélgetés Pátkai Marcellel, az Artkartell alapítójával
Ványa Zsófia
2016 // 11. 04

Kicsoda Pátkai Marcell? Bölcsész az ELTE-ről, a filozófia-, a német- és kulturális menedzser szakról? Reklámszakember? Válogatott sportoló, alpin snowboardban 19-szeres magyar bajnok? Dokumentumfilmes? Kulturális alapítványok, projektek életrehívója? Kurátor, fiatal művészek felkarolója, műgyűjtő? Mind egyben. Ráadásul az ő nevéhez fűződik az Artkartell, ami a PP Center művészetpártoló projektjeit fogja össze, köztük a Partizán Műterem és Galériával, valamint az Artkartell online folyóirattal.

 

Mi lehetett az Artkartell kezdőpontja?

Talán a DATA (Digitálisan Archivált Tudás Alapítvány). Ez még az egyetem alatt kezdődött, eleinte TED-szerű videókat szerettünk volna csinálni, de hamar átnyergeltünk a dokumentumfilmezésre. Egy dokumentumfilm-sorozatot akartunk forgatni idős művészekről Pater Sparrow filmrendezővel. Lossonczy Tamással kezdtük, ez lett volna a pilot, de annyira szimpatikus és érdekes volt, hogy végül vele készítettünk egy dokumentumfilm-trilógiát (MŰsor, A magyar művész hódolata Róma népének, 105 év naplója). Azóta egyébként elkészült még egy pár film. Kettőt egyedül vettem föl, és bár az utómunkában segítettek, nagyon megszerettem az egyszemélyes dokumentumfilm-készítést.

Ezzel fejezed ki leginkább önmagad?

Számomra az önkifejezést az írás jelenti. Most forgatnak egy tévésorozatot, aminek a megírásában részt vettem, illetve már régóta dolgozom egy regényen, remélem, hogy idén befejezem, esetleg meg is jelenik. Ez egy szatirikus regény, ami a képzőművészeti színtéren játszódik, egy meghatározott hely nélküli, de azért kelet-európai hangulatú városban. Arról szól, hogyan lesz egy parkolóőrből véletlenül performanszművész. Abszurd és szürreális.

Mindezt a partizánkodás mellett.

A hétköznapi munkám nagyon fontos a számomra. A PP Center egykori textilgyári, negyvenezer négyzetméteres épületeit a családom 1998 óta rehabilitálja. Az érkező bérlők társfinanszírozásával újult meg és vált loft irodákkal teli üzleti központtá az egykori gyártelep. A válság idején léptem a képbe, kidolgozva az ingatlanközpont társadalmi felelősségvállalás programját, melynek lényege, hogy térrel támogatunk fontos közhasznú projekteket, illetve lehetőséget teremtünk azoknak a művészeknek, akik a drasztikusan csökkenő állami források miatt nem tudnak kibontakozni.

Az általunk támogatott projekteket Artkartell néven fogjuk össze. Ezek tőlünk független kulturális projektek, például a Budapest Tánciskola, a Proton és az Artus Színház, a Recirquel társulat vagy zenészek, mint Péterfy Bori vagy Pátkai Rozina stb., másrészt az Artkartell tagja a Partizán Műterem és Galéria is, ami képzőművészeket támogat műteremmel. A művészek a tartózkodás fejében vagy műtárgyat adnak, vagy kedvező áron vásárolunk tőlük a Partizán gyűjteménybe, egyéni megállapodás alapján. A Partizán nevében is benne van: a művészek itt helyfoglalók, a PP Center épp üres helyiségeibe költöznek be, de ha érkezik oda egy bérlő, akkor átköltöznek egy másik épületrészbe. Külföldi rezidens művészeket is fogadunk, kiállításokat és rendezvényeket szervezünk, vásárokon jelenünk meg, és segítjük az alkotókat műtárgykölcsönzési szolgáltatásunkkal is. A PP Centerben sok cég bérel területet, és vannak ügyfelek, akik igénylik az irodájukban a képzőművészeti alkotásokat. Gyakran megszeretik, és nem tudnak megválni a műtárgytól, vagyis megveszik. Ezzel olyan helyek nyílnak meg a művészek előtt, amelyek különben nem lennének a piac részei.

Hogy lehet bekerülni?

Pályázni folyamatosan lehet. Kulturális-, sport- és közösségi projektek is pályázhatnak a PP Center pályázatain, illetve képzőművészek a Partizán Műterem és Galériánál, ahol egy bíráló bizottság dönt, hogy ki kap műtermet. Fontos nekünk, hogy a Partizán mint „keltető” is működjön. Tehetséges kezdőket is felveszünk a tapasztaltabb művészek közé, akik az Epreskertből vagy Pécsről egyenesen hozzánk jönnek, és utána reményeink szerint nagy sikereket érnek majd el. A pályázatok elbírálásánál már vannak vízióim, hogy kivel lesz majd így. Szükség van az emberismeretünkre a döntésben. Manapság már nem a bohém művészeké a siker, hanem a pályázatíró, a networkingelő figuráké, akik képesek önmagukat menedzselni. Rengeteg az elvárás a művészek irányában, és ezek nem feltétlenül az alkotásban inspirálják őket. Ezt hangsúlyozta a Szabadságkényszer című kiállításunk is 2013-ban. A téma aktualitását az adta, hogy nagyon kétfelé szakadt akkor a képzőművészeti elit, amit azóta is lehet tapasztalni. Elvárták a művészektől, hogy bizonyos formában pártot vagy pártállást foglaljanak. Szerintem nem lenne szabad, hogy így legyen. Nem azt mondom, hogy a művészek ne álljanak ki a világnézetük mellett, hanem hogy az alkotásaikat senki sem bírálhatja a világnézetük alapján. Nem várhatja tőlük senki, hogy beálljanak különböző klubokba ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak.

Az évadzáró kiállításokon kívül milyen eseményeitek vannak?

Egyelőre a Partizán évadzáró kiállításai is partizánjellegűek, tehát mindig befoglalunk egy épp üresen álló, alkalmas csarnokot a PP Centerben. Egy éven belül szeretnénk csinálni egy állandó helyet állandó kiállításoknak, különböző rendszeresebb összművészeti programoknak. Még felújítás alatt áll az épületrész, de elég jó térről van szó, ami egy gyárépület kellős közepén található – titkos és exkluzív. A nevén ötletelünk még, lehet, hogy Kartell vagy Artkartell Projectroom lesz. A kiállítóterekhez legtöbbször valamilyen követelmény, klikk vagy elkötelezettség társul, amit el kell fogadnia a művészeknek. Mi egy olyan projektgalériát szeretnénk létrehozni, ami ilyen szempontból nem követel semmit, szimplán kiállítási lehetőséget ad a galériától független művészeknek.

Milyen kapcsolataitok vannak külföldön?

Már csináltam rezidenciaprogramot Ausztriában magyar és osztrák művészek részvételével, de folyamatban van az egyeztetés Barcelonával és Jordániával is. A Partizán rezidenciaprogramjára is érkeznek külföldi művészek, jelenleg egy cseh és egy német partizánunk van, illetve most jártam a Vienna Contemporaryn, ahol meghívtam négy művészt. Szervezünk különféle rendezvényeket is, most volt egy nagyszabású street art és hiphop témájú összművészeti eseményünk, a Betonpiknik, ami az Oops rendezvény folytatása. Célunk, hogy a PP Centerben támogatást kapott kulturális projekteket összművészeti rendezvényeken egy időben tudjuk bemutatni. Azért csináltuk meg az Artkartellt, hogy ezen a néven ezeket a projekteket összefogjuk.

November 4-én indul az Artkartell Attrakció című esemény. Ez már nem az underground vonalat képviseli, hanem Budapest Főváros támogatásával a Budapest Projektgalériában csinálunk egy kiállítást Nehézkedés témában, ahol a képzőművészeti anyaghoz szervesen kapcsolódik a Recirquel újcirkusz előadása. Az előadóművészek és a képzőművészek együtt készültek a show-ra. Ez egy különleges projekt, amit élőben november 4–6 között esténként lehet megtekinteni, illetve a kiállítás 15-ig tart nyitva.

Tehát az Artkartell nem csupán egy online folyóirat.

Így van. Az Artkartell végül is már létrejött, amikor elindítottuk a PP Center támogatási rendszerét 2012 elején, két évvel a folyóirat előtt. A magazint Tóth Ágnessel alapítottuk 2014-ben, azóta dolgozunk együtt Rieder Gáborral mint főszerkesztővel. Együtt kezdtük el Artkartellként kommunikálni mint az itt lévő projekteket összefogó szervezetet. A magazin végül is egy szócsöve ennek. Fontos és színvonalas bástyája az Artkartellnek, és nem tervezzük a tematikát a képzőművészetnél tágabbra bővíteni. Inkább egy témát akarunk elmélyülten kibontani, és az induláshoz is hitelesnek maradni. Fontos, hogy könnyen emészthető és szórakoztató formában közelítsünk a képzőművészethez, olyan érdeklődőket is megtalálva, akik nem szakmabeliek.

Beszéljünk kicsit a partizánokról!

Elég határozott irányba mutat a válogatás, mind a művészek, mind az ő műveikből összeálló gyűjtemény is. Mondhatjuk azt, hogy a hagyományosabbnak nevezhető műtárgyakból egyfajta progresszív válogatás a miénk. Műfajilag leginkább táblaképeket, illetve szobrokat vagy objekteket készítő művészek vannak nálunk, de ebből is egy progresszív vonal.

Bemutatnád nekünk néhányukat?

A legrégebben Huszti János érkezett hozzánk, ő volt az első partizán. Azóta nagy sikerrel értékesít külföldön is, szóval megérdemelte a bizalmat. Kiemelném, hogy vannak olyan idősebb alkotók, akiknek tudunk segíteni bizonyos projektekben, akár műteremmel, akár csak raktárhellyel. Köztük van feLugossy, Forgács Péter, aki a Capa Központban nemrég rendezett kiállítására készült itt, és volt már nálunk Horváth Éva Mónika is. Ide sorolom Sipos Maricát is, aki vezet egy művészeti iskolát, illetve emellett fontos és aktuális, progresszív szobrokkal tud előrukkolni. Szuper, hogy van két állandó külföldi vendégünk, Lukas Musil és Stefan Osnowski. Lukas absztrakt képeket fest és tetoválóművész, komoly díjakat is nyert absztrakt tetoválásokkal, Stefan pedig fametszeteket készít.

Vannak páran, akik különösen sokat tesznek a közösségért. Ilyen Veres Balázs, aki most nyáron csinált egy beton művésztelepet Szigetmonostoron. Annyira jól sikerült, hogy a november közepén megrendezendő évadzáró kiállításunkon a művésztelep alkotásait is bemutatjuk, tehát két kiállítás lesz egy időben. Említhetem Bánki Ákost is, aki jól ismert alakja a képzőművészeti életnek, több kiállítást is szervezett már partizánosoknak, egyet egyébként nálunk is, Dől a bálvány címen. Batykó Robi a Tárgyeset kiállítássorozatot rendezi főként partizánoknak. Aztán van olyan, hogy a szobrászokkal közösen csinálunk valamilyen, az épület felújításban később használt látványelemet, kicsit alkalmazott művészként, például Molnár Levente sokat segít így. Mi alapvetően a közösségépítésben hiszünk: azt gondoljuk, hogy ha valakivel jól tudunk együtt dolgozni, akkor szeretnénk itt tartani, és pont emiatt nincs is tartózkodási időhatár.

Néhányan nagyon fiatalon, rögtön az egyetem után került hozzánk, és azóta már komolyan beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ilyen például Dallos Ádám, akit most egy londoni vásárra vitt ki az Art+Text Galéria, Makai Mira Dalma, aki az Esterházy-díjat nyerte idén, vagy Ezer Ákos, aki most Dalmával együtt ment ki Németországba. A fiatal reménységeink közt van most Erdélyi Emese, Oláh Orsi és Törteli Lilla is. Ők a legfiatalabb korosztály, de nagyon ígéretesek.

Tollas Erik is erős bástyája a Partizánnak, aki természeti mintákat emel át az absztraktba –nemsokára szerintem lecsap rá egy galéria, ahogyan most Nemes Anna is a Várfok Galériához került. Szerintem Anna az egyik legjobb akvarellista Magyarországon, ráadásul egyedi, saját maga által kifejlesztett technikával dolgozik.

Nagy Zsófia Magdolna nagyon átgondolt, nagyon elméleti, van egy erős plusztartalommal bíró intellektuális párbeszéd is a munkáiban. Szalay Péter, az ACB Galéria művésze is ebbe az intellektuális vonalba sorolható – zseniális a maga nemében szerintem. Nagyon jó ötletekkel, átgondoltan dolgozik Hack Ferenc is. Egyik személyes kedvencem Karácsonyi László: munkái erősen kritikusak és szatirikusak. Menyhárt Norbert az underground felől közelít, kifinomult ötletekkel dolgozik. Koszorús Gergő az underground művészeti életben már elismert, és kész arra, hogy felfigyeljen rá a magas képzőművészeti elit is, bármikor robbanhat. Pap Ramóna naiv festészetén kívül fantasztikus objekteket is csinál. Poroszlai Eszter nemrég került a Partizánba, miután kétgyermekes anyukaként végezte el a Képzőt. Alig egy hónapja dolgozik nálunk Pintér Gábor, a Deák Erika Galéria művésze. Nagyon örültem, hogy jelentkezett – ha ilyen kvalitású művészek jönnek hozzánk, az igazolja, hogy valamit jól csinálunk.

A portfóliónkat színesíti Vági Flóra is, aki nemzetközileg elismert ékszerművész és szobrász, illetve Kisteleki Lili: őt életművésznek mondanám, a művészetet nagyon sokfelől közelíti meg. Aztán itt van Keszeg Nándor, aki festő és performanszművész, aki Hollandiában végzett, és szürreális víziókat fest. Legutóbb, a Mindeközben című kiállításunkon volt egy szuper installáció és performansz is, Koszorús Gergő és Menyhárt Norbi berendeztek egy szobát műteremnek, beültek a haverjaikkal, és ott töltötték el a kiállításmegnyitót. Be lehetett kukucskálni egy kis lyukon, betekintést nyerve a műtermi életbe.

 

Megosztás:

Pályázat

„Életem legfontosabb értéke”

Pályázat az értéktudatos jövőkép kialakítására 

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs októberi száma

Bővebben

Az októberi lapszám letöltése pdf-ben