Gyümölcsös vers július végére, hogy maradjon valami a nyárból télire is: Marton-Ady Edina verse személytelenül, mégis dallamos-ritmusos nyelven mutatja be a gyümölcstartósítás folyamatát, a Szabó Lőrinc-i verszenét a ma oly divatos nyírfacukorban oldva.
A civil társadalom fontosságáról sokszor esik szó Magyarországon, de a polgárok önszerveződése terén a rendszerváltás után sem történt áttörés. Az idei Ördögkatlan Fesztiválon Bérczes Tibor újságíró-fordító vezet „mindenféle” beszélgetéseket, ahol a Vylyan teraszon egy pohár bor mellett hallhatunk jó példákról, működő civil és nonprofit kezdeményezésekről, lehetőségekről. 
Az Európa Könyvkiadó Életek és művek sorozatának legújabb kötete újabb monográfiával gyarapította a Wagnerről szóló magyar nyelvű szakirodalmat. Tanner szórakoztató elbeszélő stílusa, közérthető zenei elemzései és magyarázatai mindenki számára haszonnal forgatható könyvet eredményeztek. A kötet remek bevezető Wagner művészetének univerzumába! 
Fésűs Éva meséi még a 19. és 20. századról mesélnek. A népmesei hagyományokból kiindulva egy olyan világban játszódnak, ahol eldönthető, mi a jó és a rossz, és finoman közvetítenek egy biztos értékrendet. 
Pierre Salvadori az utóbbi években két, Audrey Tautou főszereplésével készült romkommal hallatott magáról. A Catherine Deneuve nevével fémjelzett A házmesterben azonban a románc helyét pszichológiai dráma veszi át, a rendezőt az őrült szerelem helyett immár pusztán az elmebaj érdekli. 
Szöllősi Mátyás író, költő, szerkesztő, a Facebookon elérhető Budapest Katalógus egyik ötletgazdája. Ahogy ő mondja, harminc éve otthona a főváros, tehát jelent neki egyfajta hagyományt, emlékeket, örömöt mindenképp. A katalógus megszületéséről beszélgettünk, a városról és mindarról, ami mögötte van. 
Egyszer volt, hol nem volt: 12 ember, egy új zenei projekt, egy új lemez és reméljük minél több koncert – ez a Palimo Story rövid története. Both Miklós és Csoóri Sándor városról városra, faluról falura, több tízezer kilométert megtéve kutatott, kérdezősködött és hallgatott meg zenészeket. 
Sajó László húsz éve írja a Magyar verseket, amely magyar költők át/meg/újraírásait tartalmazza „metafizikai léptékben undorodva”. Van, akinek az életrajza, van, akinek a sorai íródnak át, ám ezek sokszor csak formagyakorlatok maradnak, s nem töltődnek fel plusz tartalommal. 
Vérbeli szórakoztató filmet újított fel a MaNDA nyárra, Böszörményi Géza csehes beütésű, Szívzűr című szatíráját. A film humorosan mesél a nyolcvanas évek késő kádári posványáról. 
Hosszas felvezetés és több eltolt premier után végül idén májusban megérkezett a hazai The Somersault Boy első nagylemeze, a How To Do A Somersault. Alig fél órában tíz felvételt kaptunk, mégsem lehet hiányérzetünk: elismerésre méltóan egységes pop-punk lemez, a hazai színtér egyik kiváló anyaga született meg. 
Az ember társas lény. Hiába az élet nagy kérdései, a másik fél nélkül nem tudunk hitelesen szemlélődni, előre jutni, egyszerűen elveszünk. Türjei Zoltán kötete gondolkodásra késztet. Filozófusként új szabályokat rögzít, olyan távoli elemek közt fellelve a logikai összefüggést, mint a villamos és az őzek, a miniszoknya és a fekete lyuk. KO VERSes – új rovat és felhívás
A Kortárs Online VERSes szépirodalmi rovata az alábbi témában várja az alkotásokat a ko.verses@gmail.com címre. A legjobbakat hetente közöljük a főoldalon.
Augusztusi mottónk:
"hullámzás"
További részletek ITT!
Hét verse "gyümölcsök" témában:
Marton-Ady Edina
Nyírfacukor
Sárga fényű bőrén szeplőt érlel a Nap.
Gömbölyűn, lágyan, kezembe harap.
Kifröccsenő vérem édes, fekete anyag,
Bevonja magunk.
Holdfény szüremlik, vacog a tető.
Jó itt bent, kosárban. Szunnyad a termő,
hallgatag föld.
Alul már rohad, érzem a bűzét.
Nyakamba nyírfacukordarab
szakad, nem szabad
többé fényről álmodni.
Befőtt.l
A teljes vers és a szerkesztő ajánlása ITTKO Blogtér
Kovács János:
Vissza a Moszkva térre
Berta Zsolt: Kalef
Ötven év nagy idő. Talán már elég is ahhoz, hogy tárgyilagosan ítéljünk meg akkori történéseket, rendszereket, bűnöket, erényeket. Talán igen. Talán nem. E tekintetben – miután végeztem vele – bizonytalanul és egyúttal elégedetten tettem le Berta Zsolt Kalef című regényét.
Benke Attila:
Elnevetett filmipar
Miért rosszak a magyar vígjátékok?
Sokan mondják, hogy a magyarok vígjátékban a legerősebbek, mely állítást az utóbbi évtizedek nézettségi adatai támasztják alá. Nézőszám és hagyomány szempontjából tehát nincs ok a panaszra, viszont a filmkomédiák monopóliuma annál több esztétikai problémát generál.
Hírek, események
2014. július–augusztus
Ágh István: Harang-idéző
Ferenczes István regényrészlete
Fenyvesi Ottó versei
Szálinger Balázs színműve
Megyer Márta és Bogdándy Zoltán Szultán művészete
Pomogáts Béla tanulmánya Pap Károly Jézusáról
Válogatás Tersánszky Józsi Jenő és a Nyugat levelezéséből
Erdély öröksége – beszélgetés Kós Károllyal
Ágh István, Térey János kötetei, Rott József regénye: recenziók
Birta Miki dzsesszgitárossal Bornemissza Ádám beszélgetett
E számunkat BOGDÁNDY SZULTÁN ZOLTÁN és MEGYER MÁRTA munkáival illusztráltuk.Holnap Kiadó
