• a lehetetlen közhelyei

    2016.02.12 — Szerző: Balogh Zetas Péter

    „szemeim / azt mutatják, amit látni / akarsz3 + ha hozzád nyúlok, / csontok repednek / a mellkasodban”

  • nem lehet kitörölni
    azt a padot, ami hajnal-
    ig még más történeteit
    támasztotta, csak háromszor
    találkoztunk előtte, fél-
    órát alkalmanként,
    eleinte visszakoztál,
    de győzött a kémia:
    két pohár bor2 + titokzatosabb
    vagyok a pasidnál + szemeim
    azt mutatják, amit látni
    akarsz3 + ha hozzád nyúlok,
    csontok repednek
    a mellkasodban + füledbe
    súgtam hazugságokat:
    mennyire különleges vagy3,
    + úgy csókolóztunk,
    mintha zsilettet
    nyalogattunk volna,*
    közben azt mondogattad,
    nem szabad
    , de még
    véresebbre akartam
    harapni a szádat,
    gondoltam, így nem kell
    polcokra helyezzelek,
    mert vérlemezkéimben tárollak
    majd, s nem kell a szem
    hártyáján heget vágni, így
    mögötte még látható
    létezésünk alternatívája

    (* idézet Németh Zoltántól)




    a lehetetlen közhelyei

    B. Zetas Péter 1990-ben született Debrecenben. A Debreceni Egyetem magyar szakán tanul. A LÉK irodalmi kör és a József Attila Kör, valamint a DETEP (Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Program) tagja. Verseit publikálta még többek közt az Irodalmi Szemle, a Műút, a Tiszatáj, a Palócföld, a Zempléni Múzsa, a Vörös Postakocsi és a Várad. 2013-ban a Várad verspályázatán megosztott első helyezést ért el, 2014-ben pedig a Debreceni Egyetem Határnyitás című verspályázatán a harmadik helyezésért járó díjat vehette át. 2015-ben Nemzet Fiatal Tehetségeiért ösztöndíjban részesült. A contextUs.hu főszerkesztője.


  • További cikkek