×

élet/tér/kép
Kövesi István titkos gyűjteménye Miskolcon
Rostás Édua
2016 // 02. 12

Az Értéktár program segítségével a miskolci közönség kiemel­kedően gazdag gyűjte­ményt láto­gathat és mondhat magáénak, amelyben Rippl-Rónai-, Szinyei Merse-, Mednyánszky-képek ugyanúgy meg­talál­hatók, mint Kassák vagy Bortnyik alkotásai.
A miskolci Herman Ottó Múzeum 2015. december 22-én nyitotta meg új tárlatát a nagyközönség számára. Kövesi István titkos gyűjteményéből 115 alkotást választottak ki az örökösök, amelyeket az Értéktár program vásárlása tett a nyilvánosság számára elérhetővé, amely az egyik legnagyobb egyben megőrzött képgyűjtemény a ’60-as, ’70-es évekbeli magyarországi műgyűjtés korából.



A kiállítás kettős időutazásra invitálja a látogatót. Belépéskor egy kor- és életrajzi áttekintés fogad bennünket, amely a kiállítótermek külső falán végigfutva nyújt tényszerű bemutatást Kövesi István életének főbb eseményeiről, kiszolgáltatott sorsáról, munkaszolgálatról, koncentrációs táborról, majd húsboltjának államosításáról. Ahogyan belépünk az ajtón, termek sora nyílik meg előttünk. Egy hosszú időn át titokban tartott gyűjteménybe pillanthatunk bele, amely a 19-20. századi magyar képzőművészet színes, eklektikus válogatását tárja elénk. Változatos technikák váltják egymást a falon függő képeken: olaj és akvarell mellett jól megfér a tus meg a szén is. Termenként haladunk előre az időben, így juthatunk el a műalkotásokon keresztül egészen az 1800-as évek végétől az 1960-as évekig. Perlmutter Izsák, Rippl-Rónai József és Vaszary János neve újra meg újra felbukkan a változatos gyűjtemény forgatagában szobákon, korokon és képeken át kísérve minket. Ekkor válik világossá, hogy nem egyszerűen egy korképet vagy metszetet figyelhetünk meg, hanem egy kettős történet művészi elbeszélésének vagyunk szemtanúi. Az egyes terekbe rejtett hívószavak túlmutatnak a művészi irányokon: átvezetnek bennünket azon a változásokon is, amelyek hatására Kövesi Istvánból, az újlipótvárosi mészárosból különleges műgyűjtő vált.



Pokoljárás és életszeretet. Az első termet, a kezdeteket az ambivalencia jellemzi. A gyűjtemény legkorábbi festményei, csakúgy mint Kövesi életének kezdeti szakasza, igen változatos. Tornyai István és Egry József komorabb kompozíciói mellett közvetlenül Szinyei Merse Pál mozdulatlan bodrogi tájképét találjuk, miközben a másik falon Rippl-Rónai József Lazarine papagájjal című festményének színkavalkádja uralja a teret. A haláltábort is megjárt ember többször élt át sötét időket, ám a pokoljárás ellenére képes volt talpra állni, és erőt gyűjtött, hogy új szemmel tekintsen a világra.

Szorgalom. A második, szűkebb teremben vázlatokat és kisebb képeket találunk, amelyek között több tanulmány is feltűnik későbbi, kidolgozott változata mellett. A fejlődésre való törekvés, a szorgalom a mészárosként dolgozó férfi életében is meghatározó volt. Első festményvásárlásai során elsősorban még hangulata, ízlése szerint választott képekbe fektetett. Ahogyan egyre több műre tett szert, egyre nagyobb figyelmet kezdett fordítani a művészeti irányok alakulására, és egyre többször kérte ki vásárlásai előtt egy-egy szakértő tanácsát. Gyűjtésének eredményeként megfigyelhetjük Mednyánszky László alakjainak változását. Például a Kályha mellett című kezdeti vázlata még sokkal inkább a megfigyelt pillanatot igyekszik megragadni. A papírra vetett könnyed vonalvezetés, jelzésszerű színezés és kidolgozatlan tér mind a középpontba helyezett cselekményre, a kályhánál mezítláb melegedő alakra irányítják a figyelmünket. Ezzel szemben a későbbi olajképen már nemcsak egy alakot látunk, hanem annak valamennyi vonását is: egy meggyötört, ráncoktól barázdált arcot és tűzbe révedő tekintetet, amely a kép egyetlen kontrasztos fénypontjaként magára vonja a tekintetet.



Üzleti érzék és szenvedély. Ebben a térben a képek már-már zsúfolt sokasága zavarba ejtően hat az első pillanatban, mivel ekkor látható, milyen szenvedéllyel gyarapította gyűjteményét. A 20. század első évtizedeiben készült festmények között rátalálunk többek között Czóbel Béla, Mednyánszky László és Perlmutter Izsák képeire is, melyek közül több aukció keretén belül vált az egyre táguló művészeti mikrouniverzum részévé.

Szocializmus és rejtőzködés. A következő ajtón átlépve egyenesen Kövesi István Csanády utcai lakásának zárt világba jutunk. A nappali szoba nyugodt hangulatát eleveníti meg a korabeli fotóba rejtett valódi festmény az előtte elhelyezett két mohazöld fotellel és a kissé kopott barna dohányzóasztallal. Ahogy végignézünk a falon, visszaköszön Mednyánszky László Sebesült katonája, és újra találkozhatunk Szőnyi István családi portréjának (Zsuzsa és Péter) temperával kidolgozott lágy vonalaival, mely az előző teremben még papírra festett gouache vázlatként tűnt fel. A szocializmus korában szinte hihetetlennek tűnik, hogy mindazt, amit itt látunk, hosszú időn keresztül egy kétszobás polgári lakás rejtette magában.



Európai mérték. A kisebb, tematikus gyűjtemény a konstruktivizmus és európai művészeti trendek képviselőinek alkotásaiból áll. Kassák Lajos és Bortnyik Sándor több képét is birtokolta a gyűjtő, aki ekkor már gyakran egyenesen a műhelyből, az alkotótól vásárolt meg ritkaságokat.

Részvét és jótékonyság. Az utolsó szoba a gyűjtemény legfiatalabb festményeit tárja elénk, amelyek egyfajta tematikus, szerzői gyűjteménynek is tekinthetők, hiszen a képek többsége Ámos Imrétől és feleségétől, Anna Margittól, valamint Scheiber Hugótól származik. Kövesi István utolsó éveiben is fontos szerepe volt a jótékonyságnak és az összetartásnak. Ahogyan korábban mészárosként gyakran csempészett némi készpénzt a hús közé, hogy segítse a rászorulókat, úgy a festészetben is próbálta támogatni a művészeket, így igyekezett gyűjteményében minél teljesebben felvonultatni az alkotói életműveket.

A kiállítótérből kilépve a már ismerős életút mellett haladunk el újra. Most mégis más, mint amilyennek az elején tűnt. Többé már nemcsak száraz tények kronologikus sora, nem egy kezdőponttól a végpontig haladó egyenes, hanem egy emberi élet művészi lenyomata. Kövesit az élet magtanított arra, hogy az van biztonságban, ami titokban marad, az kelhet új életre, amit jól elrejtünk, de az igazi művészi minőség és érték mindig megmarad.

Kövesi István titkos gyűjteménye
Miskolci Galéria, 2015. december 22 – 2016. június 25.

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben