×

Zabhegyezőből ifjúsági bestseller?
Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései
Wéber Anikó
2014 // 05. 08

Több mint egymillió példányban elkelt, New York Times Bestseller, film is készült belőle, és „a modern Zabhegyezőnek” nevezik. Mi ez? Stephen Chbosky első regénye. Egyetlen hibája, hogy Salinger művéhez hasonlítják, mert – bár mint ifjúsági regény, kiváló olvasmány – elég nagy túlzás lenne a valóban nagy művek közé sorolni.

Több mint egymillió példányban kelt el, New York Times Bestseller, és „a modern Zabhegyezőnek” nevezik. Mi ez? Stephen Chbosky első regénye: az Egy különc srác feljegyzései. Az amerikai szerző írónak, forgatókönyvírónak, rendezőnek vallja magát, első irodalmi alkotásának is elkészítette forgatókönyv változatát, melyből saját rendezésében film is született 2012-ben. A regény magyar kiadásának borítóján már ebből láthatjuk a szereplőket alakító színészeket: Emma Watsont, Logan Lermant és Ezra Millert. A hátoldal pedig azt ígéri: „Ez a regény ugyanazt jelenti a 21. századi tinédzsereknek, mint amit a Zabhegyező jelentett a szüleik generációinak.”


A Zabhegyezőhöz való hasonlítás megalapozott. A karakterek és az alapszituáció több pontban megegyezik: A Chbosky-regény főhőse – mint a Zabhegyezőé is – egy idegösszeomlás szélén álló középiskolás tinédzser fiú, aki E/1 személyben meséli el útját a kórház pszichiátriai osztályáig. Charlie – hasonlóan Holden Caulfieldhez – túl sokat gondolkodik, és kevesebbet cselekszik. Rendkívül érzékeny a világ dolgaira, a szereplők problémáira, és állandóan másokért aggódik. Ő is nagyon kritikusan szemléli az életet, és ő is undorodik a világ negatív oldalától. A családját és barátait ért megrázkódtatások pedig tovább gyűrűznek képzeletében:


nem tudom kiverni a fejemből a gondolatot, hogy az anyukájával a plázában sült krumplit majszoló kissrác egyszer majd felnő, és megveri a nővéremet.” (228.) „Másokat is láttam a bevásárlóközpontban. Öregembereket, ahogy egyedül üldögélnek. Sötétkék színűre festett szemű fiatal lányokat, furcsa ábrázattal. […] Az éttermek pultja mögött dolgozó holtfáradt gyerekeket. A pénztárgépek fiókjai nyíltak és csukódtak. Az emberek fizettek, és elvették a visszajárót. És ez nagyon nyugtalanított.”(160.)


Különbség azonban Charlie és Holden között, hogy Charlie megérti, hogy arra figyelmeztetik, „nem éli az életét”, és a regény végéig küzd azért, hogy „ne meneküljön az élet elől”. Rengeteg sikert könyvelhet el: kitűnően végzi el a kilencediket, fantasztikus esszéket ír, igaz barátokat szerez, segít a nővérének, amikor bajba kerül, és ami a legfontosabb: sikeresen tudja közvetíteni mások felé szeretetét, és viszonzást is kap.


A Zabhegyező a fikció világában is többször említésre kerül. Charlie – szintén Holdenhez hasonlóan – szereti az irodalmat, és tanárától olyan nagy klasszikusokat kap olvasni, melyek a Zabhegyezőben is előkerülnek, pl. A nagy Gatsbyt. Magát a Salinger-regényt is megkapja, melyet külön kihangsúlyoz Chbosky azzal, hogy Charlie többször is elolvassa, és pont abban a kritikus életszakaszban, amikor rosszullétei vannak.


Csakhogy a Salinger-műhöz való hasonlítás nem csak előnye, de hátránya is a regénynek. Így ugyanis az olvasónak olyan elvárásai támadhatnak, amit a szöveg nem tud kielégíteni. A Zabhegyezőnek hihetetlen humora és izgalmas nyelvezete van, és olyan bravúros elbeszélői stílusa, ami az olvasót azonnal beszippantja Holden világába. Ehhez képest az Egy különc srác feljegyzései üres és túl érzelgős. Hiányzik belőle mindaz, amitől azok közé a nagy klasszikus közé kerülhetne, amiket Charlie olvas, és fényévekre elmarad a Zabhegyező mögött.


Ezt mutatja például az is, hogy míg a Zabhegyezőben nem jelent problémát, hogy az olvasónak E/1. személyben mesél nyíltan és nagyon bensőségesen Holden az életéről, addig Chbosky egy mesterséges szituációt teremt annak magyarázatául, miért tárulkozik ki ilyen őszintén Charlie az olvasónak. Ezért lesz a mű levélregény. Bár a címzettről nem tudunk meg semmit, maga a főszereplő sem ismeri, és igazi kapcsolat sincs köztük, így a forma üres és mesterkélt marad, és a levelek akár naplóbejegyzések is lehetnének.


Kérdés azonban, mi volt a célja a szerzőnek? Megírni „a modern Zabhegyezőt”, vagy izgalmas ifjúsági regényt adni a fiataloknak? Ha az elsőt nem is, a másodikat sikerült megvalósítani. A különc, tehetséges és túlérzékeny fiú elbeszéléséből hiányzik a kioktató tanulság, helyette lehetőséget ad arra, hogy vele együtt fedezze fel a tini olvasó a problémákat, és együtt keressék a megoldásokat. Őszintén mesél komoly társadalmi problémákról: a férfi-női viszonyokról, családon belüli erőszakról, szexuális bántalmazásról, homoszexualitásról, lelki küzdelmekről. Arról, milyen tinédzserként megélni, hogy az embernek nincsenek korlátai. Aztán megtapasztalni, hogy igenis vannak, de azokat le lehet küzdeni. Charlie a regény kezdetétől kutatja, mi a baja: azaz a legfőbb korlátja. Tragédiája pedig nem várt fordulattal derül ki, és döbbenti meg az olvasót. Izgalmas történet, amit gazdag érzelmi világgal ad át a fiataloknak az elbeszélő.


Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései, Alexandra Kiadó, 2012.

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben