×

Utoljára még egyszer, azt hiszem, lebegek
Massy Tadjedin: Tegnap éjjel
Almási Ramóna
2012 // 06. 15

A film közép­pontjá­ban egyetlen foga­lom, a hűség az, ami „játsza­dozik” mind a szerep­lővel, mind a nézővel egyaránt. E miszté­rium hatal­maso­dik el a mozi egészén és teremti meg a nagy­érdemű számára – a pont ott, akkor, abban a pilla­natban jól bevált belső vágás­sal meg­spékelt – a hatás­vadászat érzetét keltő feszült­séget.
A hűség mára már ellenség. A sztori remekül megválasztott karakterei nincsenek teljesen tisztában érzéseikkel, bizalmatlanok, bizonytalanok és/vagy hűtlenek, épp mintha Massy Tadjedin a mai fiatalság melankóliával küzdő, de egyfolytában vágyakozó arcait csapná egyenesen a képünkbe.

A fiók (The Jacket) társ-forgatókönyvírója, Massy Tadjedin a német thriller amnéziájából kigyógyulva írta meg ismét Tegnap éjjel (Last night) című drámáját, Keira Knightleyval (Igazából szerelem; A Karib-tenger kalózai) a főbb szereposztásban. A film középpontjában egyetlen fogalom, a hűség az, ami „játszadozik” mind a szereplővel, mind a nézővel egyaránt. E misztérium hatalmasodik el a mozi egészén és teremti meg a nagyérdemű számára – a pont ott, akkor, abban a pillanatban jól bevált belső vágással megspékelt – a hatásvadászat érzetét keltő feszültséget.

Adott két, vagy inkább négy csodálatosan szép, már-már isteni teremtmény. Két nő, a már említett Keira Knightley, azaz Joanna és Eva Mendes (Kiképzés; Halálosabb iramban), azaz Laura; és két férfi, Guillaume Canet (A part; Az utolsó kém), Alex és Sam Worthington (Avatar; A titánok harca), Michael. Kombinálhatóak. Van köztük házas, van, aki szingli, van, aki nem szingli, mégis olyan benyomást kelt, és természetesen nem szabad elfeledkezni Michael legjobb barátjának kutyájáról sem.

A történet kezdetén az egy párt alkotó Michael és Joanna Reed rohanó kapcsolatába pillanthatunk, egy összejövetelre sietnek, egymás köszöntésére is alig futja, a lány sem lelkes, még csak a magára öltött ruhája sem érdekes. Mindeközben a flash forward jellegzetességével élve az operatőr az esemény jelenét megzavarva, előreutaló jelekkel, apró fordulatokkal operál. Mely plánokon a lány könnyes szemei és mogorva tekintete tükrözi a valami „elromolhatott talánt”.

A film elenyésző részét képezi az együtt töltött fizikai létük, Michael elutazását követően ugyanis a film két szálon fut tovább, párhuzamosan láthatjuk a férfi és a nő egy napját reggeltől a következő reggelig, mikor is újra találkozik tekintetük. Az előttük álló napot külön töltik és mással, Joanna régi szerelmével találkozik véletlenül New York utcáin, Michael pedig amennyire munkájára nem, munkatársára, Laurára annál inkább koncentrál, ezért is úszkál „alkoholmámorban” a nap folyamán. A romantikus beszélgetések, vacsorák, légyottok váltakozása elsőre szinte fel sem tűnik, hiszen mind a két pár egyazon időben folytatja mindezt, csupán az alany és a helyszín az, amely azon az éjjelen nem megszokott.

Döntésképtelenség uralkodik a két főszereplőn. Joanna nagy szerelme ugyan csak egy kis időre tért vissza, mégis mindent felkavart, a lány lelkileg fullad, fél a változástól. Míg Michael habozni kényszerül, de enged a vágynak. „Az időzítésen múlik minden.” A film mégis nyitott marad, nem tudjuk meg, hogy a szenvedélynek – melyet egyikük képes féken tartani – a férj miért engedett. A rendező időzítése mindenestre hatott, mert Susan E. Morse, a vágó, a legjobbkor vágott.

Az apró gesztusok, mimikák, pillantások a legárulkodóbbak, melyek a közeli képektől lesznek a leghangsúlyosabbak. E jelek adtak tanúbizonyságot arról, hogy Laura nem pusztán egy munkatárs. Emellett Joanna izgatott készülődése, részletgazdag tökéletessége sejteti az alig várt találkozást régi szerelmével. A két nő számára mindez tilos, ugyanúgy, ahogy a két férfi számára sem engedélyezett, mégis mindenkire az újdonság ereje hat, vagy épp régi erejének egyfajta feltámadását kell leküzdenie.

A kliségazdag amerikai romantikus dráma megnevezéstől eltekinthetünk, ugyanis az operatőri munka és a kedves karakterek mellett eltörpülnek a már ismerős elbeszélések, az éjjel mindenesetre mindenki számára tartogat meglepetéseket.

A film kerete a női arc, Joanna arca. Már kezdetben sem egy boldog szempárral találkozunk, a film végére sem lett elégedett, maximum a kifestetlenből lett kifestett. A könny szeméből nem szökött, ott maradt, ahogy a múltat felidézve a jelenben ragadt. Vajon mi maradt mégis a végére? Puszta emlékképek, melyeket bármikor elővehetünk, ha felnyitjuk a számítógépünket, vagy továbbra is a folyton felszínre törő és szűnni nem akaró változás igénye?!

Tegnap éjjel (Last night)
Rendezte: Massy Tadjedin
Színes, feliratos, amerikai–francia romantikus dráma, 2010.

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben