• A múltba tekintés ereje – Kritika Mátyus Aliz Választások és vonzások című kötetéről

    2022.10.30 — Szerző: Érfalvy Lívia

    Mátyus Aliz önéletrajziság és fikció határán egyensúlyozó új novelláskötetében traumatikus és örömteli életesemények egyaránt felszínre törnek. A vallomásos hangvételű szövegekben egy női elbeszélő nézőpontja érvényesül, témái a szerelem, a féltékenység, az anyává válás és a szülő–gyerek kapcsolat.

  • Matyus Aliz. Fotó: Leskovics Márió/Napló  Kép forrása
    Mátyus Aliz. Fotó: Laskovics Márió István
    Kép forrása

    Mátyus Aliz Választások és vonzások című novelláskötetének szövegei az író-szociográfus korábbi írásművészetének szerves folytatásaként azokból a témákból, motívumokból, életeseményekből és lélektani helyzetekből építkeznek, melyeket olvasói a Kígyószisz, a Kőmadár Zuglóban, az El se hagy, illetve a Megkésett tavasz, el se jött tél című kötetekből már oly jól ismerhetnek.

    A Zalalövőn született prózaíró pályafutása az 1980-as években szociográfusként indult, ami későbbi szépírói munkásságát is nagymértékben meghatározta: szociografikus látásmódját novella- és esszéíróként szintén megőrizte, az emberi sorsok bemutatása iránti fogékonysága, problémaérzékenysége későbbi pályaszakaszában ugyancsak megmaradt. Falukutatóként korai műveiben változatos műfaji keretek között a vidéki életformát, annak változását, társadalmi átalakulását mutatta be (Holnapon innen, tegnapon túl; Maga-ura parasztok és uradalmi cselédek, társszerzője: Tausz Katalin; Pusztafalu; Faluregény). Tevékenységéért 1982-ben Erdei Ferenc-díjjal tüntették ki.

    Munkásságában a fordulatot fia születése hozta el: figyelme ekkor fordult a személyes témák és az emberi kapcsolatok sokrétűségének bemutatása felé. Novelláiban gyakran a külső referenciával bíró mozzanatok, életrajzi események indítják el az elbeszélés folyamatát, ám a narrátor legtöbbször kívülről figyeli önmagát, életét és emlékeit – önvallomás és fikció, belső és külső valóság sajátos határmezsgyéjét hozva létre ezáltal.

    Az önmegértés fájdalmas folyamatai

    Új kötetének önéletrajzi ihletésű írásaiból ezúttal is elemi erővel bontakoznak ki azok az örömteli és traumatikus egzisztenciális határhelyzetek, melyek az elbeszélőt önreflexióra, a megélt események kapcsán feltörő lélektani folyamatok újraélésére késztetik. A gyermekkor eseményei, a madárszigeten megélt szerelem, az együvé tartozás rövid ideig tartó élménye, a kései anyaság öröme, a lakhelyül választott alföldi tanya és az ott pusztító tűzvész képe, valamint az újjáépítés embert próbáló küzdelme

    az önmegértés olykor fájdalmas folyamatán átszűrve válnak irodalmi témává.

    Az elbeszélő figyelme azonban a korábbi kötetektől eltérően mintha irányt váltana: a kései ajándékként kapott gyermek helyett a saját gyerekkor, a szülők történelmi események által irányított sorsa, az anya–lánya kapcsolat érzelmi hullámzása, és a hadifogságot megjárt kántortanító apa alakja állnak a középpontban. Szabó Magda Ókútjának világa elevenedik meg az Adottság című ciklus szövegeit olvasva, melyben nemcsak a szülők és nagyszülők életútjának meghatározó állomásai, hanem a személyes sors hátterében álló tragikus történelmi események – a háború, a hadifogság és az államosítás – is felsejlenek. Az apával folytatott fiktív dialógus a Beszélek hozzád című szövegben, a családi élet hétköznapjaiba és a családi viszonyokba bepillantást nyújtó Esti imádság, vagy épp az apa életútját és annak nehézségeit bemutató kommentált önéletrajz (Egy önéletrajz dátum nélkül) egyszerre idézik fel a gyermekkor biztonságot adó, ugyanakkor több szempontból mégis felkavaró, máig feldolgozásra váró világát, eseményeit. Ez utóbbi szöveg érdekessége, hogy az elbeszélő maga is olvasóvá válik, az apa önértelmező, ki tudja, mi célból készült életrajzának olvasójává. A kettős elbeszélés folyamatában egyszerre bontakozik ki a szülő történelem sodrásába állított alakja, az édesapának a címben is jelzett „megkonstruált” életúttal szemben kialakított személyes viszonyulása, valamint az életút-konstruáló szöveget olvasó, immár felnőtt lány apaképe, szöveginterpretációja. Gyakori helyszín műveiben apja szülővárosa, Pápa, ahol Mátyus Aliz komoly művelődésszervező és közösségépítő tevékenységet folytat, 2014 óta a Szélesvíz című pápai folyóirat főszerkesztője. Ami Szabó Magdának Debrecen, az sok szempontból számára Pápa városa.

    Matyus Aliz  Kép forrása
    Mátyus Aliz
    Kép forrása

    Szintén gyakran feltűnő alakja a novelláknak az apa által nem mindennapi körülmények között meghódított anya, Czencz Alice személye, akinek „nincsenek ötvenkilenc éves korán túli tapasztalatai az életről. Nyolc évvel előzte meg halála a fiam születését, pedig bennem akkortól kezdett formát ölteni, erősítette meg szokásit, bízta rám gyors járását, keskenyítette meg arcom.” Ezért is kiemelt jelentőségűek azok az időpillanatok, amikor a múlt emlékképei összeérnek a jelennel, vagy amikor

    a fiát nevelő elbeszélő a gyermekével megélt eseményeken keresztül kerül közel saját anyjához egy-egy bevillanó emléknek köszönhetően.

    E kontextusban válik a kék ruha az időben egymást elkerülők találkozásának jelképévé a Kék ruha, pántos, derékban hátrakötős című szövegben.

    A fényképek által felidézett emlékeknek szintén fontos szerepük van a novellákban: kiemelt jelentőségű lesz az idősebb fiútestvérnek, Ferencnek a zalalövői ház udvarán álló vagy épp a kiságy farácsába kapaszkodó alakja, a testvérféltékenység élménye, az anya figyelméért vívott harc meghatározhatatlan szomorúsága (Verna, Esti imádság). A fényképek keltette élmények azonban nem csupán a gyermeki múltra korlátozódnak, hanem az elbeszélőnek a fiával, illetve a fia apjával megélt életeseményeire, elmúlt szerelmekre, a tanyán eltöltött időre, Párizsra, Firenzére, sőt irodalmi, zenei és képzőművészeti „emlékekre” is. E novellagyűjteményben szintén feltűnik Frida Kahlo: A két Frida és A világegyetem szerelmi ölelése című festményei férfi és nő egymást soha el nem veszítő, az elengedésben is örökre megőrző kapcsolatának metaforájává válnak a korábbi könyv címadó novellájában (El se hagy). A Szerelemképzetek című ciklus novellái az emberi kapcsolatok sokszínűségét, a szenvedély, a vonzalom, a társra találás, a féltékenység és a társnélküliség érzését, valamint a szeretet sokrétűségét, a baráti szeretet és az „anyai szerelem” éltető erejét példázzák. A kötetcím és a szerelem ambivalens természetének ábrázolása kapcsán távoli allúzióként Goethe Vonzások és választások című regénye ugyancsak bevonható a ciklus szövegeinek értelmezésébe, nyitva hagyva az olvasóban a szavak címbeli cseréjének kérdését.

    A mátyusi szövegvilág mozaikdarabkái

    A novellák szövegei a korábbi írásokból ismert életesemények közti összefüggéseket szintén megvilágítják, így kerülnek helyükre a mátyusi szövegvilág mozaikdarabkái: kötődés és elengedés, megtartás és elhagyás drámája, ellenállás és befogadni tudás küzdelme. Ennek talán legbeszédesebb szövege A nem meghalni tudás gyönyörűsége című önvallomás, mely az anyaságra való belső készség és a tanya leégése kapcsán átélt „megadásélmény” összefüggését világítja meg, de a korábbi művekből már megismert szereplőkről kialakult képünk is újabb és újabb mozzanatokkal gazdagodik az új novelláskötet írásait olvasva.

    bb

    Az olykor esszéisztikus hangvételű, máskor önvallomásszerű, biográfiai ihletettség és fikcionalitás határán lebegő írások közös jellemzője a természetközeliség, az élet apró szépségeinek közvetlen megélése és az emberi kapcsolatok sokszínűségének bemutatása. A múlt világából építkező szövegek nagyon is aktuálisak, a múltba tekintés ugyanis a jelen megéléséhez nyújt kapaszkodót.

    A nosztalgikus hangulatot árasztó gyerekkori emlékképek és múltbeli események a kortárs nőket megszólító módon beszélnek az emberi érzelmek sokszínűségéről.

    Mátyus Aliz prózája azonban nem pusztán a vallomásos hang és a deklaráltan női elbeszélő szemszögéből elmondott témák miatt, hanem a szövegek nyelvi megformáltsága okán is érdeklődésre tarthat számot, hiszen szövegeinek sűrített képi világa, mondatfűzése, egyedi hangja igazi színfoltja a kortárs magyar prózának. Bár e kötet a korábbiakhoz képest kevésbé tűnik koherensnek, e novellákból szintén az élet fájdalmas szépségét felismerő és a pillanat szépségét megélni tudó ember bölcsessége csendül ki.

     

    Mátyus Aliz: Választások és vonzások

    Napkút, 2022

    Mátyus Aliz: Választások és vonzások

  • További cikkek