Nincs időd elolvasni? Vedd fel az olvasólistádra, és térj vissza a cikkhez később!

Az oldalon sütiket használunk a jobb működésért. Az olvasólista a sütik törléséig tárolja a mentett cikkeket.

OK
Olvasólista
  • Selejtes példány

    Lee Cronin: A gyermek

    2019.05.23 — Szerző: Szabó G. Ádám

    Sokáig hangulatokra összpontosító, kihagyásokkal operáló alkotásként dönt le a lábunkról az első nagyjátékfilmes ír rendező horrorja, ám a végkifejlettel akadnak gondok.

  • Selejtes példány

    Ínyenceknek melegen ajánlott Lee Cronin 2013-as rövid zsengéje: a Szellemvasút lenyűgöző Stranger Things-ellenszerként regél a múltbéli trauma feldolgozhatatlanságáról, 17 percig margón hagyja szörnyalakját, jobban ügyel a gyerekkorból nagykorúságba libbent figurái tanácstalanságára. Príma rémfilm alaphelyzet, üvölt róla a hatásműfaj fő tézise: a legrosszabbtól való menekülés hiábavalósága.

    Selejtes példány

    Karakterekre összpontosító darabként nyit A gyermek is. Az erdő gyomrába vezető, illetve a fákat nagytotálban rögzítő snittek parányivá zsugorítják a főszereplőket, úgy tűnik, őket is birtokba veszi a leírhatatlan fenyegetés. A barátságtalan, szürke vágóképek – láthatóan bevett zsánerfilmes vizuális megoldás a szintén ír Vadállat önbíráskodó mozija és a Citadella misztikus hoodie horrorja után – rájátszanak az érzésre: Cronin rezdüléseken, tekinteteken pihenő színészbarát rendezése visszafogott borzalompillanatokkal kecsegtet. Tematikája ugyanezt ígéri, hiszen a mozi sem hagyományos sokkműként határozza meg magát, jóval inkább egy anya–fiú kapcsolatot helyez a középpontba. Bizalomról és annak radikális ellentétéről szól A gyermek az iráni Babak Anvari jegyezte Under the Shadow modorában. A direktor olvasatában a horror műfaja egymás félre- vagy nem ismeretének kiváló metaforája.

    Selejtes példány

    Családi drámaként bontakozik ki a felvetés: a magára utalt Sarah O’Neill (Seána Kerslake) nevű fiatal anya férje – vagyis a patriarchátus – nélkül, függetlenül cselekedhet és oltalmazhatja kisfiát, Christ (James Quinn Markey). Ám mindez csak illúzió – az elliptikus, képen kívülről érkező, jump scare-eket leváltó neszek, zajok tökéletesen reflektálnak a magányos nő lelkiállapotára. Tom Comerford operatőr gyakran él hosszú beállításokkal, csupán a bejárt folyosók látványa, a falhoz húzódás, lépcsőkön felfelé sétálás, onnan leballagás, ajtó alatti leskelődés, résnyi zugokba pillantás nyugodt, precíz, sötét képekbe burkolt dinamikája hozza ránk a frászt. Akárhová menjen is, Sarah-ra rátelepszik a nyugtalanság, a film pedig rákérdez: tud-e a lány aktivizálódni, segíthet-e a fián? Kis gesztusok válnak igazán félelmetessé, az emberi gyarlóság lesz zsigeri, így a csonka família ellentétei nemcsak kibírhatatlanabbak, de hétköznapiak is.

    Selejtes példány

    Cronin ráadásul végig Sarah nézőpontját testálja a közönségre, így a szemlélő csak annyit tud, amennyit a főszereplőnő. Ezen a dramaturgiai húzáson keresztül pedig az író-rendező folyton eljátszik a klasszikus gondolattal: jogosan aggódik-e a főalak, vagy elhatalmasodott rajta az őrület, és ügyesen kidolgozott pszichológiai/tudatdrámát lesünk a paranoiáról? Minden pillantás, kimondott szó gyanús, sosem tudjuk, hová vezet egy-egy karakter által nyújtott információ – A gyermek viszonylagos realizmusa, karakterdrámája érettségről tanúskodik, Cronin sosem téveszti szem elől magát az Embert, miközben a természettől való félelmet tematizáló horrorok kellékeit is lassan, de biztosan előtérbe tolja. A közelben húzódó óriási víznyelő egyre nagyobb szerephez jut: a Jack Finney-féle testrablómotívum előbb távolról szemlélt misztikus jelenségként nyilvánul meg, majd erőből odébb lökött asztalt, levegőben repülést nézhetünk zavarkeltő hangtechnikai és képi húzások kíséretében.

    Selejtes példány

    Az addig patikamérlegen adagolt feszültség elillan, összeomlik a gondosan épített kártyavár, Cronin szimpla szörnyfilmmé degradálja a zárlatot. Seána Kerslake elveszettséget sugárzó, minimalista arcjátéka hirtelen veszendőbe megy a kisfiút alakító James Quinn Markey finomhangolt gesztusrendszerével együtt, ahogy utólag a Kaurismäki-filmekből ismert Kati Outinen ijesztőnek szánt felbukkanásai ugyancsak olcsónak hatnak. Ritkuló hajú, ápolatlan fogsorú, halk kriptahangon motyogó őrült öregasszonyt formál meg A gyufagyári lány némajátékosaként zseniális színésznő. Korábban élvezettel hallgathattuk A vesszőből font ember termékenységi dalára utaló iskolai versikét, A gyermek fináléjára viszont teljesen eloszlik az addigi jótékony homály, nyitott befejezése is alig ad okot reménykedésre – a végső 25–30 perc atmoszférikus-audiovizuális gyönyört rak zárójelbe.

    Selejtes példány

    Pontszám: 6/10

    A gyermek (The Hole in the Ground)
    Színes, szinkronizált ír horror, 90 perc, 2019
    Rendező: Lee Cronin
    Operatőr: Tom Comerford
    Szereplők: Seána Kerslake (Sarah O’Neill), James Quinn Markey (Chris O’Neill), Kati Outinen (Noreen Brady), Simone Kirby (Louise Caul), James Cosmo (Des Brady)
    Bemutató dátuma: 2019. május 23. (Forgalmazó: ADS Service Kft.)
    Korhatár: 16 éven aluliak számára nem ajánlott!


  • További cikkek