Nyitottság és megújulás – Ilyen lesz a Csokonai Színház következő évada

Ha egy szóval kellene meghatározni azt a rendszerré összeálló törekvést, amely a debreceni Csokonai Színházat jellemzi, akkor a nyitottság fogalma juthat eszünkbe. A teátrum – Gemza Péter vezetésével – rendkívül nyitott nemcsak a hazai, hanem az európai színházi élet útkereséseire és újításaira, így azokat az írókat és rendezőket hívja meg, akik mernek a megszokott alkotói mederből kilépni, és a kísérletezéseikről híresek.

Rendhagyó helyszínek

Az új megoldások felé való nyitottságra és rugalmasságra más miatt is szüksége van most a Csokonai Színház teljes stábjának. A 2020/21-es évadban veszi ugyanis kezdetét a teátrum több mint százötven éves – tehát történelmi jelentőségű – főépületének teljes rekonstrukciója, így a még futó és az újonnan létrehozandó produkciók számára új próba- és játszóhelyeket kellett keresni. Ám a megoldás megnyugtató módon erre is megszületett: az amúgy is használatos Víg Kamaraszínház mellett a Debreceni Művelődési Központ Pódiumtermében és a Lovardában lehet majd szeptembertől megtekinteni az előadásokat.

A teátrum jövő évada nemcsak az új produkciók, hanem a repertoáron tartott darabok sorsa miatt is izgalmas. Mivel a tavaly készült előadásoknál az alkotók már tisztában voltak vele, hogy a felújítás miatt költözni kell, a produkciók egy részét igyekeztek „szállíthatóként”, más helyszínre is kompatibilisként megvalósítani. Így a zenés előadások közül a Gemza Péter–Peller Károly rendezte Csárdáskirálynő továbbjátszása nem fog gondot okozni az új helyszínen sem, ahogyan a teátrum igazi közönségsikere, a Keszég László rendezésében látható A Pál utcai fiúké sem, amelynek az 50. előadását épp a koronavírus-járvány előtt ünnepelte a társulat.

Végre jöhetnek a bemutatók

És ha már a járványnál tartunk: a márciusi kényszerű bezárás miatt három olyan előadás premierje is átkerült a 20/21-es évadra, amelyeknek normál körülmények között múlt tavasszal lett volna a bemutatója. Épp a leállás után két nappal került volna sor a Szabó K. István rendezte Magyar Elektra című darab premierjére, amelyet végül majd októberben láthat a közönség a Víg Kamaraszínházban. A Dürrenmatt-drámából, Az öreg hölgy látogatásából készülő előadás próbái is zajlottak már februárban-márciusban Keszég László rendezésében – ennek a bemutatója szintén őszre került át.

A harmadik évadot ugró előadás kapcsán is visszaköszön a Csokonai Színház nyitottsága.

Gemza Péter direktorsága alatt tendencia, hogy a már megtalált kísérletező kedvű írókat és rendezőket évről évre visszahívják új előadások létrehozni.

A színházi szerzők közül ilyen Romankovics Edit, akinek a tavalyi évadban Bethlenfalvy Ádám rendezésében már láthattuk a Para című művét, amely az általános iskolásokra (és nem csak rájuk) jellemző csoportdinamikai működés hátulütőit mutatja be. A téma olyannyira fontos, hogy ez a produkció is repertoáron marad, és érkezik ugyanettől a szerzőtől az a Kimondhatatlan című előadás, amelyet szintén az előző évad második felében kezdtek el próbálni a színészek Madák Zsuzsanna rendezésében, de a premiert sajnos ugyancsak elhalasztottáki. A Kimondhatatlan a Parához hasonlóan különösen aktuális és figyelmet igénylő témát boncolgat: a családon belüli bántalmazást járja körül két fiatal lány sorsát kísérve egy osztálytermi színházi nevelési előadás keretében.

A cívisvárosba visszatérő színházi alkotók közé tartozik a szintén a különböző társadalmi rétegek problémáit feldolgozó író-rendező, Pass Andrea is, aki először a 2019-as DESZKA Fesztivál díszvendégeként mutatkozott be a debreceni közönségnek, ráadásul rögtön két darabjával: Halász Judit főszereplésével készült A vándorkutya, az Eltűnő ingereket pedig Hajdu Szabolcs játszotta. A fesztiválon elért sikerein felbuzdulva Gemza Péter felkérésére Pass Andrea a tavalyi évadban már Debrecenben rendezte meg kamaszkori átváltozástörténetét, a Franz Kafka ihlette Imágó című előadást, 20/21-ben pedig a Finálé színrevitelét vállalta. A darab a Romankovics Edit vázolta problémákhoz hasonlóan szintén tabutémákat boncolgat. Pass műve megtörtént eseményeken alapszik – diákok, pedagógusok, szülők élményeiből táplálkozik –, és olyan témákat érint, amelyek bármelyik zárt közösséget fenyegethetnek. Ilyenek a hatalmi visszaéléseken alapuló abúzusok, az érzelmi manipuláció és az azzal való megküzdési stratégiák. Az előadást decemberben mutatják be.

Visszatérő nemzetközi rendezők

A moszkvai Ilja Bocsarnikovsz már az ötödik előadás létrehozására vállalkozik Debrecenben. A Hogyan nevezzelek? című vígjáték után láthattuk tőle a Három nővért, a Leart és a Don Quijotét, most azonban egy musicalrendezésre szerződött. Az Óz, a csodák csodája adaptációjára vállalkozik, és a koncepciójáról előzetesen is sokat elárul az, ahogyan erről a híres zenés darabról nyilatkozik: „Az Óz egy lány hihetetlen kalandja, aki azért jött, hogy megmentse a világot, és segítsen a barátainak. A történet a vidámság és a boldogság csodálatos elegye, kaland és humor, gyerekek és felnőttek mély megelégedettségére. Gyerekkorunkból mindannyian emlékszünk Óz történetére, és most, a színház különösen nehéz időszakában nagyon fontos, hogy beszéljünk a boldogságról és a fényről. Eljön az idő később, hogy a jelen helyzetünket elemezzük. Most jöjjön a fény és a mosoly! Gyönyörű zenével, egy nagyszerű színházban, tehetséges színészekkel!”

A mai színházi világban az egyik legtehetségesebb, ugyanakkor az egyik legmerészebb, legvirtuózabb alkotóként ismert Sardar Tagirovsky is másodjára lesz jelen Debrecenben rendezőként.

2018-ban A félkegyelmű című Dosztojevszkij-regényből Idióta címmel készített egy rendkívül izgalmas, korszakalkotó előadást, az új évadban pedig egy újabb klasszikus alkotást fog színpadra állítani. A kaméliás hölgy, avagy a kegyvesztettek tündöklése címmel nyúl hozzá Alexandre Dumas művéhez, amelyre már el is kezdte a felkészülést a rá jellemző, sajátos módon. Ahogy annak idején, az Idióta rendezése kapcsán ellátogatott Bázelbe, hogy megtekintse azt a Hans Holbein-képet, amely Dosztojevszkijt A félkegyelmű megírására késztette, úgy most is bejárta már azokat a francia tájakat, amelyek Dumas számára voltak ösztönzőek az írás során. És hogy mennyire termékenyítőek tudnak lenni ezek az utazások, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy amikor a dramaturggal, Adorján Beátával Párizsban megláttak egy Sarah Bernhardt-ot ábrázoló fényképet, amelyen a színésznő épp a színházi kaméliás hölgy jelmezében pózol, a fotó ötletet adott az előadásmajdani szerkezeti vázához: az alapkoncepció a regénybéli kaméliás hölgy és az őt eljátszó színésznő életének egymásra ható bemutatása.

Visszatérnek a koprodukciók is

Az együttműködések már évek óta jellemzőek a teátrumra, és ez a következő évadban sem lesz másként: harmadjára találkozhat a klasszikus zenés műfajokat kedvelő közönség a Co-opera és a Csokonai Színház közös produkciójával egy színvonalas operaelőadás formájában. Szabó Máté nagysikerű adaptációja, a Figaro házassága és a Juronics Tamás rendezte Szöktetés a szerájból után nem más, mint a teátrum korábbi igazgatója – jelenleg a Nemzeti Színház direktora –, Vidnyánszky Attila fogja színpadra állítani a Bánk bánt. Erkel Ferenc operájának a Co-opera alapító producere, dr. Vadász Dániel szerint Trianon 100 éves évfordulója miatt különös aktualitása van:

„Az új előadással a nemzeti összetartozás éve előtt szeretnénk tisztelegni, és úgy érezzük, a jelen fényében az emlékév ideája még erőteljesebb.”

Már többször megfordult vendégszereplőként a Csokonai Színházban a világhírű Recirquel Újcirkusz Társulat is. Ezúttal Kálmán Imre egyik legtöbbet játszott operettjét, A cirkuszhercegnőt viszi színre a debreceni társulattal: a szerelemről, csalódásról, boldog egymásra találásról szóló előadást a Recirquel alapítója és művészeti vezetője, Vági Bence rendezi az új évadban.

Ezeket is ajánljuk

A kiemelt előadások mellett a közönséget még számos izgalmas produkció várja ősztől a Csokonai Színházban. A színvonalas szórakozást kedvelők a Tesztoszteron című, a repertoárról levehetetlen lengyel vígjáték-adaptáció mellett egy francia szórakoztató darabbal, Xavier Daugreilh Őszintén szólva című művével is találkozhat a színházigazgató, Gemza Péter rendezésében.

A fiatalok körében két éve töretlenül népszerű, A padlás mellett három újabb gyermek- és ifjúsági előadás is terítékre kerül. Mikó Csaba Herkules – A kezdetek című írását Madák Zsuzsanna állítja színpadra, Arany János Toldiját Valcz Péter, és látható lesz Ulrich Hub Nyolckor a bárkán című mesejátékának adaptációja is.

Az öreg hölgy látogatása 20/21-re átcsúszott premierje mellett Keszég László ismét rendezni fog, mégpedig Alexis Michalik Edmond című történelmi vígjátékát. És mivel Szabó Magda Az ajtó és Tracy Letts Augusztus Oklahomában című darabja – kétségkívül a két produkció főszereplője, Kubik Anna és Ráckevei Anna játékának is köszönhetően – évek óta levehetetlen, az új évad repertoárjának is a részét képezik.