×

Szikra-Díj, avagy az első keresztény zenei összefogás
Beszélgetés Rédl Ádámmal, Bolyki Györggyel és Oláh Gergővel
Jónás Ágnes
2016 // 11. 24

Idén először osztották ki Magyarország keresztény könnyűzenei díját, a Szikra-díjat. A legnívósabb keresztény szellemiségű alkotók és előadók elismerését célzó kezdeményezés a minőségi keresztény zenei kultúra megteremtésére törekszik, a zenészek szakmai fejlődésének elősegítésére, új és pozitív üzenettel bíró alkotások inspirálására. A Szikra-díj szervezőcsapatának tagjával, a gála egyik műsorvezetőjével, Rédl Ádámmal, az egyik legjelentősebb hazai a capella együttes tenorjával, Bolyki Györggyel, valamint a Legjobb előadónak járó Szikra-díjjal büszkélkedő Oláh Gergő énekessel beszélgettünk.

Rédl Ádám

Mi a személyes motivációd, amiért elvállaltad a Szikra-díj körüli feladatokat?

Rádiósként nagyon sok ponton tapasztalom azt, hogy a keresztény zenékre sokan nemet mondanak, miközben én tudom és hiszem, hogy vannak olyan keresztény zenék Magyarországon, amelyek üzenetük alapján utat és helyet kellene, hogy kapjanak. A Szikra-díj körüli teendők lelki oldalról is motiválnak – istenhívő vagyok, Istent követve, az ő dicsőségére igyekszem élni az életem.

Milyen céllal indult útjára a magyar keresztény könnyűzenei szakmai díj, és miben ösztönözheti az előadókat?

Az efféle zenét játszók nem kapnak elegendő lehetőséget arra, hogy közönség előtt megmutathassák magukat és produkcióikat, sem szakmai visszajelzést vagy elismerést. Ez a díj ezt a hiányt hivatott pótolni. Célként tűztük ki a minőségi zene fejlesztését és jutalmazását, s hogy ezeket a zenéket a megfelelő marketinggel és PR-ral eljuttassuk azon médiumokhoz, amelyek által előbb-utóbb bekerülhetnek a rotációba. Workshopokat szervezünk azért, hogy megteremtsünk általuk egy olyan közeget és atmoszférát, amelyben az előadók egymással, a zsűritagokkal, illetve a zenei szcéna ismert és elismert művészeivel találkozhatnak, s akiktől tanácsokat kaphatnak.

Miért épp a Szikra elnevezés mellett tettétek le a voksotokat?

Ezt tartottuk a leginkább működőképesnek és a legfrappánsabbnak.Kipattant a szikra; a szikra, amelyből nagy tüzek indukálódnak – ilyen és egyéb izgalmas dolgokra asszociálhat az, aki meghallja ezt a főnevet.

Hogy láttad, a zsűri mennyire érezte magáénak a kezdeményezést?

Legnagyobb meglepetésünkre mindenki azonnal igent mondott. Amikor először láttam egyben a zsűrit, éreztem, hogy a Keleti Gáborral és a szervezőcsapattal évek óta dédelgetett álmunk végre megvalósulni látszik. Öröm volt látni az arcukat, s figyelni, ahogyan szemezgetnek a díjra pályázók dalaiból.

A kezdeményezés a negyvenhét éve futó amerikai GMA Dove Awards mintájára és annak szakmai partnerségével jött létre.

Azok a világszinten ismert keresztény zenei előadók, akik Magyarországon is rendszeresen töltik meg a koncerttermeket, Dove Awards-díjasok. Már a kezdetekkor megkerestük őket, mert bíztunk abban, hogy a szikra Magyarországon is képes tüzet gyújtani, ők pedig szívesen osztották meg velünk tapasztalataikat és nyújtottak professzionális segítséget projektünk tető alá hozásához. Büszkék vagyunk arra, hogy Jackie Patillo, a GMA executive directora is a zsűri csapatát erősítette.

A jelentkezés interneten keresztül zajlott. Pontosan milyen anyagokat kellett a nevezőknek eljuttatniuk hozzátok?

Öt kategóriában – Legjobb előadó, Legjobb együttes, Legjobb dal, Legjobb dicsőítő dal, Legjobb album – lehetett nevezni, ezenkívül átadtunk közönségdíjat és életműdíjat is.A dalokat vagy az albumok anyagát YouTube-linken kértük, ezen kívül pedig szükségünk volt információra a nevező zenekarokról, előadókról. Egy ilyen projektnek költségei vannak, ezért azon túl, hogy pályáztunk a Cseh Tamás Programon keresztül, mindenkitől ötezer forint nevezési díjat kértünk. Egyfajta motiváció volt ez arra nézve, hogy ők is komolyan vegyék a regisztrációt. Fontos volt, hogy a beküldött dal ne legyen három évnél régebbi, és hogy a zenekarból legalább egyvalaki nyíltan vallja, hogy hisz Istenben.

Hogy látod, ebben a durva lelkületű világban van igény például a dicsőítő dalokra a nem közösségekhez tartozók körében?

Szerintem nagyon sokan vannak, akik igenis vágynak efféle üzenetre, azonban a tömegnyomással nem kívánnak vagy nem mernek ellenkezni. Bízom abban, hogy ez az összefogás egy eszköz lehet Isten kezében, és képes lesz majd megszólítani szélesebb közönséget is. A különböző médiumokat hallgatva gyakran tapasztalhatjuk, hogy a szint egyre lejjebb süllyed. Az emberek először hőbörögnek emiatt, majd megszokják és beletörődnek. Miért ne legyen mostantól egy olyan alternatíva, aminek a szintje máshol van? Mi többek között ezt a kérdést feszegetjük.

A november 10-én, az Akvárium Klubban megrendezett keresztény zenei díjátadó gála célja a hagyományteremtés volt, vagyis hogy a Szikra-díj évente átadásra kerüljön. Bárki részt vehetett az esten, vagy kizárólag azokat vártátok, akik keresztény közösségekhez tartoznak, és akiknek mindennapjait az Istenbe vetett hit itatja át?

Bárkit szeretettel láttunk, aki nyitottan állt a díjátadó gálához. Az ingyen jegyeket internetes regisztráció útján lehetett igénybe venni. Az estet YouTube life stream videókkal tettük elérhetővé azok számára, akik valami oknál fogva nem tudtak eljutni a rendezvényre. Semmiképpen sem szerettünk volna zártkörű rendezvényt, mint ahogy nem volt célunk keresztény klikkek létrehozása sem. Senkire nem akarunk semmit ráerőltetni. Hiszünk abban, hogy egyedül Isten hatalmában áll, hogy valakit meggyőzzön.

 

Bolyki György

Miben ösztönözheti az előadókat a Szikra-díj, illetve az ehhez kapcsolódó keresztény zenei tehetségkutató?

Úgy látom, hogy az elmúlt egy-két évtizedben fejlődött annyit a keresztény zenei élet, hogy már van értelme egyfajta szakmai megmérettetésnek. Azt remélem, ez a díj inspirációt ad, hogy még több minőségi zene szülessen keresztény muzsikusok révén.

Ezek szerint a keresztény zenének van helye és létjogosultsága a magyar könnyűzenében.

Abszolút! Az elkötelezett, keresztény életvitel mentén élő emberek között egyre több a jól képzett, felkészült szakember, akik képesek jó zenét alkotni és jó szövegeket írni. Léteznek műhelyek, szerzők és előadók, akik olyan minőségeket állítanak elő, amelyek a világi zene színpadain is elfogadhatók, mi több, remekül megállják a helyüket.

Mennyire érzi magáénak ezt az összefogást?

Fiatalok egy csoportja állt össze és döntött úgy, hogy díjat szeretnének alapítani, amihez kapcsolódva díjátadó gálát is kívánnak szervezni. Úgy gondoltam, ha a legkisebb mértékben is segíteni tudok a fiatal keresztény zenészek szakmán belüli eligazodásban, bátorításban, akkor kötelességem csatlakozni e kezdeményezéshez. Mi, zsűritagok arra törekedtünk, hogy úgy ítéljük oda a Szikra-díjakat, hogy az szakmailag megfellebbezhetetlen legyen.

Zsűritagként milyen szempontokat vett figyelembe a Legjobb dal és a Legjobb dicsőítő dal kategóriákban induló előadók dalainak elbírálásánál?

Elsősorban nem az előadásmódot, a keverést vagy az előadó profizmusát díjaztuk, hanem azt figyeltük, milyen minőségű a szöveg és a zene, s hogy e kettő mennyire erősíti egymást. Nagyon nehéz magyar nyelven jó szöveget írni, mégis sokaknak virtuóz módon sikerült, melyen magam is meglepődtem. A dicsőítő dalok esetében az előbbieken kívül azt a plusz erőt kerestük, mely megragadja a hallgatót, és vezeti azon a belső úton, melynek célja az Isten elé állás, és az ő dicsőítése. A Legjobb előadó, illetve a Legjobb együttes kategóriákban kevésbé néztük a szöveg vagy a dallam tökéletességét – az előadó, illetve a zenekar tagjainak személyiségére fókuszáltunk. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire fognak meg bennünket a színpadon keresztül, milyen hatással vannak egymásra a tagok, mennyire kidolgozott a produkció, valamint hogy mennyire számíthatnak zeneileg egymásra az együttes tagjai.

Az összefogás workshopokkal is kiegészül. Milyen támogatást nyújt a zsűri a Szikra-díjas előadóknak ezek keretében?

Harminc éve koncertezem szerte a világban, és még mindig nehéz megfogalmaznom, mit kellene tanácsolnom egy mai fiatal keresztény előadónak, együttesnek. Amikor a Bolyki Brothers elindult a pályán, a közeg merőben más volt – ma a világ furcsa lett, meglehetősen nehéz benne fogódzókat találni, hiszen minden rendkívül gyorsan változik. A keresztény zenei életnek nincs piaci oldala, konkrét minőségi mércéi, nincsenek produkciók, amelyek ebből élnének, s amelyek megmérettethetnének piaci alapon. A díjátadó gála előtt én magam is tartottam egy workshopot, mely Van-e keresztény zenei élet? címen futott, s amely közös gondolkodásra hívta a résztvevőket. Az volt a célom, hogy elinduljon egy eszmecsere arról, mit jelent ma keresztény zenésznek lenni, lehetséges-e egyáltalán kizárólag keresztény közegben működni, vagy kell-e, és ha igen, miként. Ha ezekben a kérdésekben az érintettek elmondják tapasztalataikat, meglátásaikat, biztos, hogy sokak számára építő lesz részt venni a további beszélgetéseken.

Hogy látja, a zenén keresztül nyitottabbá lehet tenni az embereket a vallásra?

Bonyolult kérdés ez, de ha egy szóban kellene rá válaszolnom, azt mondanám, igen. A zene egy rendkívül absztrakt képződmény, amely mindenkit megérint, mindenki lelkivilágához képes igazodni. Mivel a hangokhoz társulnak a legkevésbé határozott érzetek bensőnkben, ez a művészi kifejezési forma képes a leginkább alkalmazkodni a befogadó lelki világához. A zenei élmény az egyik legmélyebben ható mechanizmus, így óriási lehetőség arra, hogy rajta keresztül elérjük a másikat, és megosszuk vele üzenetünket Isten szeretetéről. Egy bölcs, szakmailag képzett zenész pontosan tudja, hogyan váltsa ki a hallgatókban a kívánt hatást, s azt is, hogy ez után miként vezesse őket Isten felé – legyen szó akár hívőkről, akár nem hívőkről. A többi már Isten és a hallgató személyes ügye.

 

Oláh Gergő

Miért tartottad fontosnak, hogy indulj a Szikra-díjért?

Nagyon jó dolognak tartottam, hogy létrejött egy magyar keresztény zenei díjátadó hazánkban, és fontos, hogy a keresztény zenét, értékeket és tehetségeket ne csak az egyházakból vagy a gyülekezetekben ismerjék az emberek. Én magam fiatalkorom óta törekszem arra, hogy Istennek tetsző életet éljek – ez inspirált abban, hogy nevezzek. Óriási megtiszteltetés volt, hogy bejutottam a jelöltek közé, s az is, hogy ott lehettem a legjobbak között.

A Legjobb előadó és a Legjobb dal kategóriában is jelöltek.

A Legjobb dal kategóriában a Győzni jó című dalommal indultam, a másikban pedig a Roma Soul zenekarom Fekete Fehér című szerzeményével, amellyel azt szeretnénk elmondani, hogy ne ítélj addig, amíg nem ismersz – ne csak nézz, hanem láss is!

Mit jelent számodra a november 10-i díjátadó gálán kapott elismerés?

Talán egy kicsit jobban örültem annak, hogy egy keresztény díjátadón kaptam elismerést, mintha más könnyűzenei gálán nyertem volna, ez a kezdeményezés ugyanis közelebb áll a szívemhez.

Ha pár mondatban kellene megfogalmaznod, hogy mit jelent a hit a te felfogásodban, mit mondanál?

A hit egy életforma. A nem látható dolgokról való meggyőződés. Fontos, hogy az ember ne csak abban higgyen, amit a két szemével lát, vagy amelyekről kézzel fogható bizonyítékok állnak rendelkezésre. Habár Istent nem látjuk, meg vagyok győződve arról, hogy minden nap velem van, és kísér az utamon. Soha nem fogjuk tudni teljes mértékig visszaadni neki azt a sok jót és kegyelmet, amit tőle kapunk, de törekszünk arra, hogy közeledjünk hozzá, s hogy életvitelünkkel a kedvében járjunk, akkor már viszonoztunk valamit.

Emlékszem, hogy gyerekkoromban sok osztálytársam előtt kellett titkolnom, hogy hittanra és templomba járok, és kissé szomorúan érzékelem, hogy a helyzet a mai gyerekek és felnőttek körében is hasonló.

Gyerekkorban az ember nem annyira fogja fel, miről szól az Istenbe vetett hit, ezért előfordul, hogy csúfolják egymást az osztálytársak. Az én élet- és látásmódom tizenhét éves koromban változott meg gyökeresen – ekkor jutott el a szívemig Isten. Sose szégyelltem, hogy hívő vagyok, és ha valahol szóba került ez a téma, bátran mertem vállalni, hogy Istennek tetsző életre törekszem. Úgy gondolom, hogy aki a hitét szégyelli, az talán nem is igazi keresztény.

Elképzelhetőnek tartod, hogy a közeljövőben további keresztény tartalmú dalokkal örvendeztesd meg a közönséged?

Természetesen igen! A Roma Soullal is szeretnénk Istent dicsőítő dalokat készíteni, és tervben van egy gospel formáció megalapítása is. Örülnék neki, ha a gospel stílus nemcsak szezonális lenne, ha nemcsak decemberben lenne hallható és eladható, hanem minden évszakban, mert úgy gondolom, hogy az egyéni vagy közösségi hit zenei kifejezésének mindig van aktualitása, mondanivalója örökérvényű. Bízom benne, hogy ha Isten is akarja, a tervem hamarosan megvalósul.

 

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben