×

Hogy beleégjen a köztudatba
Beszélgetés Balázs Jánossal
Jónás Ágnes
2016 // 02. 25

Bár szerte a világban ismert, Magyar­orszá­gon tíz­ezer ember­ből talán egy ha tudja pon­tosan, ki is volt Cziffra György – véli Balázs János zongora­művész, a február 25-én kez­dődő, négy napon át tartó Cziffra Fesz­tivál meg­álmo­dója.
Bár szerte a világban ismert, Magyarországon tízezer emberből talán egy ha tudja pontosan, ki is volt Cziffra György – véli Balázs János zongoraművész, a február 25-én kezdődő, négy napon át tartó Cziffra Fesztivál megálmodója. Milyen programokkal kecsegtet az ünnepi díszbe öltöző MOM Kulturális Központ, milyen küldetést hivatott teljesíteni a fesztivál, és vár-e nemzetközi karrier a Szamos Cukrászda Cziffra-szeletére – interjúnkban ezekről is beszélgettünk.



Cziffra György elhivatott követője vagy – nyilatkoztad már sok helyütt. Miért példakép ő számodra?

Cziffra György zenei munkássága végigkíséri az életem. Nálunk a családban gyakran említésre került a neve, nagypapám ugyanis 1956 előtt együtt játszott vele bárokban. Először a hanglemezeivel találkoztam úgy hatéves koromban, és szó szerint rongyosra hallgattam őket. Ekkorra már eltökéltem, hogy zongorista leszek. A belém rögzült Cziffra-melódiákat az otthoni zongorán kezdtem elpötyögni, autodidakta módon tanulgattam őket, ami akkoriban élvezetes társasjáték volt számomra.

Tizenhat évesen nemcsak Cziffra György zenei munkásságát ismertem meg, hanem az Ágyúk és virágok című életrajzi könyvének köszönhetően az életét is. Már ekkor úgy gondoltam, hogy azt a kitartást, azt a fiatalokat segítő lelkesedést, ami benne töretlenül munkált, valamilyen szinten honorálnom illik. Nem voltam túlságosan ismert még a szakmában, de volt bátorságom ahhoz, hogy egy nap lehetőséget kérjek a Zeneakadémiától arra, hogy a Kisteremben Cziffra-emlékhangversenyt tarthassak. Szerencsémre engedélyezték. Eleinte alig voltak vendégek, azonban ahogy telt az idő, az évente tartott koncertek – mert időközben eltökéltem, hogy minden egyes évben fogok tartani emlékkoncertet – egyre népszerűbbek lettek.



Ez neked még mindig nem volt elég…

Az emlékkoncertekkel egyenes arányban nőtt bennem a felismerés: ez még mindig kevés. Kevés, hogy kis helyen tartom, és az is, hogy csak én állok az ügy mellett. Az elmúlt egy-két évben sem hagyott nyugodni a gondolat. Fontosnak éreztem, hogy kitaláljak valami nagyobb szabású, a művészhez méltóbb formát. Egy este a feleségemmel ötleteltünk erről otthon, és egyszer csak beugrott a szóösszetétel: Cziffra György Fesztivál.

Ezzel az álmommal másnap meg is kerestem a MOM Kulturális Központot, ahol egyébként két és fél éve gyerekkoncerteket is tartok. Hatalmas lelkesedéssel és csillogó szemekkel újságoltam az ötletemet Hambuch Gerdának, a központ igazgatójának. Tartottam attól, hogy rögtön a nehézségeket fogja látni a tervemben, hiszen egy fesztivál kivitelezése korántsem egyszerű dolog, azonban ő ugyanolyan lelkesedéssel állt az ügy mellé, mint én. Innentől kezdve már nem az volt a kérdés, hogy lesz-e Cziffra Fesztivál, hanem az, hogy mikor és hogyan valósul meg. Most ott tartunk, hogy minden jegy elkelt.

Cziffra György szerte a világban ismert és elismert zongoravirtuóz volt, Magyarországon azonban kevesen tudják hova tenni a nevét. Legalábbis az eddigi reakciókból én ezt a következtetést vontam le.

Ez teljes mértékben így van. „Te, Jani! Láttam, hogy lesz ez a Fesztivál, mindenképp szeretnék menni, csak most már egyet árulj el nekem! Ki az a Cziffra György?” – ehhez hasonló lelkes visszajelzéseket kaptunk mostanában. Nem szeretnék túl nagy becslésekbe bocsátkozni, de szerintem nem lövök nagyon mellé, ha azt mondom, hogy tízezer emberből talán egy ember tudja pontosan, ki is volt ő. Sokan csak bárzongoristaként említik, 1956 előtt is csupán a budapesti élet egy bizonyos rétege ismerte őt, közülük is inkább a Kedves Presszóból, ahol ötven főnél többen el sem fértek.

A Magyarországot elhagyni kényszerülő művész több mint huszonhárom évig nem jöhetett haza a vasfüggöny miatt. Fia halálát követően már nem volt többé az a Cziffra, aki előtte volt. Visszavonulása is ezzel a tragédiával magyarázható. Szóval van itt egy hatalmas űr, amit fel kellene tölteni. Szeretném megismertetni az emberekkel, hogy élt ebben az országban egy olyan művész, aki a mai napig befolyással van a világban a magyar zenekultúrára. A Cziffra név köztudatba integrálásához a fesztivál remek alkalmat kínál.

Melyek a fesztivál főbb programpontjai, és mely programokban láthatunk téged fellépni?

A fesztivál alappillére nem újkeletű – a régi Cziffra Alapítvány és Művészeti Iskola programját vettem alapul, amely koncertsorozatból, mesterkurzusból és zenei versenyből állt. Mi ezt egy az egyben átültettük a Cziffra Fesztivál programjába, és azon vagyunk, hogy a következő években se legyen ez másként.



Mesterkurzusunkat Vásáry Tamással, Dráfi Kálmánnal és Mocsári Károllyal karöltve február 19–21. között szerveztük, melynek keretében tizenkét ifjú művészt taníottunk. Ezt követi a négynapos koncertsorozat, amely Cziffra György életét, személyiségét hivatott bemutatni. Az első koncerten Hegedűs D. Géza olvas fel a zenész önéletrajzi könyvéből, a már korábban említett Ágyúk és virágokból, miközben én Cziffra legkedvesebb darabjaiból adok elő.

A második napon a zongorista fenomén tanítványai, barátai – Vásáry Tamás, Dráfi Kálmán, Mocsári Károly, valamint Cziffra feleségének első unokatestvére, Andrássy László – szólalnak meg. Mi volt a művész kedvenc étele, miért szerette annyira az elektronikát – többek között ilyen titkokra derül fény. Sok, eddig még soha, sehol nem publikált háttérinformációt tudhatunk meg elmondásaikból. E nagyon izgalmas beszélgetős estet Mohácsi Szilvia moderálja.

A harmadik koncert a zongorista bárokban eltöltött legendás korszakát hivatott bemutatni, egyben hiánypótlóként funkcionál: a ’30,’40,’50-es évek bár- és kávéházi zenéit hívja életre és teszi újra értékessé. Karády Katalin, Jávor Pál, messzi földön híres cigányzenénk – többek között az ő melódiáik elevenednek meg a színpadon.



A záró koncert egy hatalmas gála lesz, ahol neves, a zenei élet különböző szegmenseiből érkezett magyarországi művészek tisztelegnek Cziffra György emléke előtt. A klasszikus vonalat Kelemen Barnabás, Kokas Katalin és Vásáry Tamás képviseli, de fellépnek a könnyűzene legnagyobb magyar művészei is: Lajkó Félix, Snétberger Ferenc, Szakcsi Lakatos Béla. Az est második feléhez Cziffra egyik legkedvesebb darabjával, Csajkovszkij B-moll zongoraversenyével teszem hozzá a magamét Záborszky Kálmán vezényletével és a Zuglói Filharmónia közreműködésével. Tekintettel arra, hogy minden jegy elkelt, nyilvános gálafőpróbát hirdettünk.



Említetted, hogy minden jegy elkelt. A fiatal vagy inkább az idősebb korosztály érdeklődőtt jobban a Cziffra Fesztivál iránt?

A fesztivál mai, fiatalos külső megjelenése és kommunikációja óriási szerepet játszott abban, hogy fiatalok is szép számmal váltottak jegyet a koncertekre.

Ha jól tudom, nemzetközi terveid is vannak a fesztivállal.

Már most nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy jövőre kevés lesz a négy koncert. Leszünk olyan bátrak, hogy nemzetközileg elismert művészeket is invitálunk a fesztiválra. Neveket még nem árulhatok el, de azt garantálom, hogy nem okozunk csalódást.

Hosszú távú terveink között szerepel, hogy 2021-re, Cziffra születésének 100. évfordulójára világkörüli turnét szervezzünk, és fellépjünk azokkal a magyar művészekkel, akikkel jelenleg is képviseljük a fesztivált. Célunk, hogy a világ összes nagy pódiumán szerepeljünk és tisztelegjünk a művész emléke előtt, és hogy a Cziffra Fesztivál ügyét Hollandiától Jakartán át minden nemzet magáénak érezze a jövőben.



Akárcsak Cziffra, te magad is foglalkozol fiatalok felkarolásával. A MOM Központban évről évre egyre több gyerekkel szeretteted meg a komolyzenét és a hangszereket rendhagyó, játékos formában. A legkisebbek ezúttal sem maradnak ki a jóból: rajzpályázatot hirdettetek. Milyen műveket vártatok, és milyen jutalmat kapnak a legügyesebb pályázók?

Országos szinten több mint hatszáz rajz érkezett be hozzánk. Ez egészen elképesztő, ha azt vesszük, hogy a pályázat csupán a fesztivál egyik mellékzöngéje! Az én zenemanóm címmel hirdettünk rajzpályázatot gyerekeknek: arra kértük őket, hogy vessenek papírra egy, a fantáziájukban megszülető zenélő lényt. Tíz alkotást kellett volna kiválasztanunk, de a rekordmennyiségű pályázatra való tekintettel tizenöt győztest hozunk ki. A nyertes pályázók rajzát egy textilművész varrja meg és teszi kézzel foghatóvá. Jó érzés látni, hogy a szülők révén a gyerekeket is motiválttá tettük.

Kicsiknek szóló hangszerbemutató koncertből most sem lesz hiány. Az ilyesmit tőlem már megszokhatták a gyerekek, csakhogy most nem én tartom a bemutatót. Fiatal művészbarátaimat integrálom a projektbe: egy hegedűművész, egy csellista, egy hárfás és egy gitáros segítségével nyílik lehetőség az egyes hangszerek kipróbálására, illetve egy rögtönzött kiskoncertre.



Ráadásul kiállítást is szerveztél.

Él itt hazánkban egy fantasztikus festőművész, akit Gyügyi Ödönnek hívnak, és akinek rajzai az egész fesztivál alatt megtekinthetők lesznek a MOM Kulturális Központban egy-egy Cziffra-szelet „társaságában”.

Igen, a programsorozat legédesebb része a Cziffra-szelet lesz. Honnan jött az ötlet, hogy ízekben fogalmazzátok meg a zongoraművész lényegét?

Az ötlet a feleségem fejéből pattant ki, a MOM Központ pedig jó kapcsolatot ápol a Szamos Cukrászdával. Szamos Gabriella hihetetlen örömet lelt az édesség elkészítésében, és azon felül, hogy a süteményt bevették a szortimentbe, kitalálták formáját és ízvilágát, a Nemzeti Kulturális Alappal és a Hegyvidék Önkormányzattal karöltve a fesztivál megvalósulását is aktívan segítik.

Elegánsan dekoratív, fehér- és étcsokoládéból készült, zongorabillentyű formájú édességről van szó. Piskótalapjai között rumba áztatott mazsola, sárgabaracklekvár és meggyvelő kényezteti az ízlelőbimbókat. A Cziffra-szelet nemcsak hazánkban, hanem már az összes külföldi Szamos Cukrászdában is kapható. Bízunk abban, hogy ez az édesség is hasonlóan sikeres utat jár majd be, mint a Mozart-golyó, a Rigó Jancsi vagy az Eszterházy-szelet.



Ha Cziffra György személyiségét dallamokkal kellene ábrázolnod, milyen muzsikát kapnánk?

Csakis érzelemdús dallamokkal lehetne őt jellemezni, hiszen egy olyan emberről beszélünk, akiben a szenvedély és a hit egyforma erővel érvényesült. Furcsa, hogy most nem zenei hangok, hanem egy olyan mondás jutott eszembe róla, ami szerintem tökéletesen jellemzi őt: hinni kell, mint Szent Ferenc, hogy tudunk a hullámokon járni.

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben