×

A grund mi vagyunk!
Dés–Geszti–Grecsó: A Pál utca fiúk
Sárosi Emőke
2016 // 12. 06

Színháztörténeti pillanat és egy újabb sikertörténet vette kezdetét 2016. november 5-én a Vígszínházban a Dés–Geszti–Grecsó által jegyzett A Pál utca fiúk című előadás bemutatásával. Igényes zenés színház fiatal és tehetséges alkotók előadásában.

A Vígszínház házi szerzőjének, Molnár Ferencnek száztíz évvel ezelőtt folytatásokban megjelent ifjúsági regényéből készült zenés játék az évad egyik legjobban várt bemutatója. Kötelező irodalom, világhírű, és elméletben mindenki ismeri.

 

Marton László rendezésében ügyes, lelkes, fiatal úriemberek varázsolnak elénk a színpadon egy letűnt kort, ahol még érték a becsület, és az adott szónak súlya van. A rendező teremtette meg azt a vígszínházi műsorpolitikát, amely a fiatalokat szólítja meg, és a magyar zeneszerzőknek ad teret, hogy új magyar zenés műveket bemutassanak be. Mára hagyománnyá nőtte ki magát ez a törekvés, amely egy folyton bővülő, a klasszikus színházat értő, szerető réteg kinevelését jelentheti.

Az alkotó csapat 2014 óta dolgozott Geszti Péter kedvenc regényén, a Molnár-jogutódokkal történt egyeztetések után a szövegkönyvet Grecsó Krisztián írta, a dalokat Dés László és Geszti Péter szerzőpáros alkotta – újra együtt a húsz évvel ezelőtti A dzsungel könyve sikere után. Az ismerős hangzásokkal telített, fülbemászó muzsikák a bőr alá kúszva a gerincvelőn fel-le szaladgálnak. Felismerhető a Farkas vagyok, Beszél a szél, A tigris éjszakája, és a falusi törzsi táncára emlékezve lüktetünk együtt egy szintén közös ősi emlékképért, most a grundért. A Dés-féle érzelemfestő zene és Geszti szövegei egy újabb húsz év sikerét garantálják.

 

A dinamikus váltásokhoz elengedhetetlen díszletet Khell Csörsz álmodta meg: minimalista, többfunkciós (kinyitható, csukható, forgatható) elemek, amelyek a tanterem-grund-füvészkert hármasának ugrásait biztosítják a mozdulatpontosságra összehangolt nyílt színi változásoknál. A jelenetek közötti koreográfiaszerű átépítések a lelkes ifjúság szenvedélyét és lendületét adják át a nézőtérnek, ami elől nem lehet elbújni. Az utcarajzok Zórád Ernő képeinek felhasználásával ismerős biztonságot csempésznek a kültéri hangulatba – a gyors változások ellenpontjaként egy csipetnyi békeidőt. Ezt a kettősséget játsszák ki Benedek Mari jelmezei is, a mai trendi cuccok a vörösingesek bőr, kapucnis, steppelt karaktereibe bújnak, míg a Pál utcaiak a klasszikus stílus világos nadrág-ing-mellény-siltes sapka megoldásaiban kortalan hősökké válnak. A technikai megoldások azonban a jelenkor vívmányai, hiszen a süllyesztett vizesárokban fürdő fiúk vízálló mikroportja mindent kibír.

Az est hangulata nagyon fiúelőadás, energiaszintje bámulatos csúcsokat ugrik, ezt használja fel Rujsz Edit koreográfiája, valamint az igazán mozgékony, friss és fürge fiúk biológiai adottságait. Így válik hihetővé a pár gesztusos verekedés és a harc: a győzelmet hozó Nemecsek vetődését egy lelassított pillanattal, mozdulatról mozdulatra kontaktolják ki. A spirálisan egyre sűrűsödő rohanás ellenpontja a késleltető gittegylet. A visszatérő gyermeki civakodások napjaink demokratikus projektmunkáit idézik. Lassítják a cselekményt, de humorukkal árnyalják is egyben a csoporton belüli együttműködés nehézségeit.

Egy csapat összetartó ereje a vezetőtől függ, tartja a mondás. Wuderlich József Bokája igazságos, szenzitív vezetőként ábrázolt csapatjátékos és példakép. Dalai jellegzetesek, hangja felismerhető. Karakterfejlődése nem kifejtett, a gondoskodó báty attitűddjével óvja a beteg Nemecseket. Egy tipizált jógyerek figura ő, aki nagy balhékba nem keveredik, de saját harcait megvívja. Eközben Józan László Áts Feriként néhány jelenetben egy szigorú, elvhű, igazságos vezetőt mutat, aki hisz a testi erőben. Alkati adottságai és hangjának karaktere Maugliként adekvátabb megoldás, mint egy verekedni vágyó vezetőjéé, de színészileg tökéletesen oldja meg a figurát. A bunyós testvérpár, Ember Márk és Nádas Gábor Dávid a tigrisek nyers erejével uralja a teret, einstandjuk megkérdőjelezhetetlen. A bátor Nemecsek, azaz Vécsei Miklós fiatal szőkesége megható. Líra-lázálmában suttognak a fák, a szívfájdító zenétől libabőrösen várjuk az elkerülhetetlent. Csapó Attila Gerébje sehová sem tartozik: táskája fix karakterépítő kellék, általa válik rendszeridegenné. A mellékszereplők pedig a komikum édes töltelékei. Csónakostól (Király Dániel) nem maradhat el a jól ismert „Papuskám” kifejezés. Rácz tanár úr (Fesztbaum Béla) és Janó (Gados Béla) a felnőttek szabálykövető világának konstans alakjai.

„Éljen a grund!” A csend kapuját töri át az előadás, és mindenki bevonódik a fiúk történetébe, ahol a szabadság eszméje, a barátság, a hűség még valódi. Kötelező irodalom, kötelező előadás! A hír igaz: „Add át, az utca neve Pál!”

Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián: A Pál utcai fiúk
zenés játék két részben Molnár Ferenc regénye nyomán
Szereplők: Fesztbaum Béla, Wunderlich József, Vécsei Miklós, Csapó Attila, Király Dániel, Tóth András, Zoltán Áron, Szántó Balázs e.h., Csiby Gergely e.h., Medveczky Balázs e.h., Kovács Olivér, Józsan László, Ember Márk e.h., Nádas Gábor Dávid, Tóth Máté, Gados Béla
Továbbá: A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium színész- és táncos képzésének növendékei
Koreográfus: Horváth Csaba
Díszlet: Khell Csörsz
Jelmez: Benedek Mari
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Rendező: Marton László
Bemutató: 2016. november 5.
Következő előadások: 2016. december 8., 10., 16., 17., 21., 22., 23., 31.

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben