×

Könnyed táncelőadás kezdőknek és középhaladóknak
A Moszkvai Klasszikus Balett a Margitszigeten
Péter Zoltán
2014 // 07. 01

Az idei Budapesti Nyári Feszti­válon a Globe Szín­ház után a Moszk­vai Klasszi­kus Balett társu­lata is fel­lépet. Két, az Opera­házban régóta nem játszott, klasszi­kus modern darab­bal (Tűz­madár és Tavaszi áldo­zat). Az iga­zán ferge­teges és nagy­szerű elő­adás azon­ban el­maradt.
A Moszkvai Klasszikus Balettot (hivatalon nevén: Moszkvai Állami Akadémiai Klasszikus Balett Színház) 1966-ban a Szovjetunió kulturális minisztériuma alapította, és vezetésével Igor Moszejevet bízta meg. Natalja Kaszatkina és Vlagyimir Vasziljov 1977-ben vette át a társulat vezetését, s ekkor kezdett kialakulni annak turnéegyüttes jellege. Az azóta eltelt évtizedekben a táncszínház már legalább harminc országban s szinte minden jelentős orosz nagyvárosban vendégszerepelt. Az együttes indulása óta elsősorban a balettirodalom klasszikusait viszi színpadra, oly módon, hogy a balettet igyekeznek ötvözni a néptánccal, így egyfajta populárisabb produkciókat hozva létre. Nem újítani, filozofálni akarnak, nem vállalkoznak rá, hogy mélyebb értelmezését adják egy-egy darabnak, hanem látványos előadásokkal elsősorban a nagyközönséget akarják szórakoztatni.



Vállalt ars poeticájukkal nincs is semmi baj s kezdeményezésük még dicsérendő is, hiszen – ha egyszerűsítve s kissé felszínesen is –, mégiscsak a magas kultúrát szeretnék közelebb hozni az emberek tömegeihez. Azonban június 27-i vendégszereplésük alkalmával, az est első felében csak egy üres és semmitmondó előadást láthattunk. Nem azért, mert az új koreográfia (a társulat vezetőinek munkája) az eredeti meséből kiindulva, csak a történet egyszerű elmesélésére vállalkozott (kiiktatva szinte az eredeti – Fokin-féle – librettó szinte szimbolikáját), hanem mert azt is esetlenül valósította meg. A koreográfiában a történet drámai fordulópontjai (a szerelmesek elszakítása, újra egymásra találása stb.) csak utalásszerűen jelentek meg, a darabot nem ismerők számára ennek következtében a történések nehezen követhetőek volt. A pantomim és a karakterábrázoló gesztusok erőtlennek és közhelyesnek hatottak, s mindezekért cserébe fergeteges táncmutatványokat se láthattunk. Egy üzembiztos, gördülékenyen levezényelt előadást kaptunk, semmi többet.



Az est második felében megszólaló Tavaszi áldozat valamivel jobban sikerült. Egyszerűen követhető volt a mese: egy barbár – valószínűleg történelem előtti korban – tavaszünnepet tartanak s az ifjú pásztor szerelme lesz az áldozat, aki elkövet mindent, hogy megmentse kedvesét. Az ősbemutató idején nagy botrány kavart a darab nyers, barbár jellege. Az eredeti koreográfiához képest azonban a moszkvaiak margitszigeti előadása konszolidált és normakövető volt. Viszont cserébe egységes és jól kivitelezett kartáncokat, dinamikus tömegjeleneteket és virtuózabb tánc szólókat láthatunk. Az igazán lenyűgöző produkció azonban ennél a darabnál is elmaradt, de a Tavaszi áldozat színvonalasabban képviselte a társulat ars poeticáját, mint a Tűzmadár.



A budapesti közönség tetszését viszont elnyerte az együttes: a szabadtéri színpad közel háromezer fős nézőtere zsúfolásig megtelt – még pótszékeket is helyeztek ki a sorok végére – s az előadás végén a produkció vastapsot kapott. Azonban az előadás minden gyengesége ellenére hálásak lehetünk a Budapesti Nyári Fesztiválnak, hogy a Globe Színház után a Moszkvai Klasszikus Balettet is láthattuk élőben, még hogyha csak egy felszínes produkció erejéig is. Mert nyár esti szórakozásnak ez is megfelelt, ha többre nem is futotta.



Pontszám: 6/10

Megosztás:

Konferencia

A gyerekirodalom nagykorúsítása

Program

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben