Túl a dimenziókon – Keserü Ilona és Koós Gábor szentendrei kiállításai

Keserü Ilona és Koós Gábor párhuzamosan bemutatott szentendrei kiállításai azt a műfajt, amit grafikának nevezünk, némileg kifordítva, de hagyományaihoz hűen, a színek és tárgyak szintjére emelve értelmezi újra.

Május 26-án Szentendre főterén, az ÚjMűhely Galériában nyílt kiállítás a II. világháború utáni hazai festőgeneráció egyik legnagyobb alakja, Keserü Ilona papíralapú munkáiból. Az újjászervezett galéria egyik vállalása széles publikum elé tárni azokat a grafikákat, amelyek a 70-es, 80-as évek fordulójától kezdve az épület emeleti műhelyében készültek, igényességüket pedig Lipták Mihály nyomdászmester rendkívüli szakértelme és ügyszeretete garantálta. Keserü Ilona 1979 és 1984 között dolgozott a Szentendrei Grafikai Műhely aktív tagjaként: ebben a periódusban leginkább szitanyomatokat készített, amelyekből a földszinti kiállítási egységben tekinthet meg a látogató egy válogatást. Az emeleti három teremben kisebb szitanyomatok, korábban soha ki nem állított, vegyes technikájú grafikák és a Szentendrei Teátrum számára 1973-ban készített jelmeztervek kerülnek bemutatásra.

A különböző tematikájú termek anyagai szorosabb párbeszédet alkotnak egymással, mint ahogy az első látásra érzékelhető.

A földszinti fogadótérben bemutatott figurális kompozíciók közül az 1973-as Vízkereszt, vagy amit akartok című előadásban a Bohócot alakító Reviczky Gábor számára tervezett jelmez rajza és a mellette látható színtanulmány rázza egybe a kohéziós szálakat, hiszen amellett, hogy előrevetítik a tárlat szubjektív és alkalmazott művészeti munkákból álló koncepcióját, jelzik Keserü Ilona absztrakt színkompozícióinak a figurához való szerves kapcsolódásait. De az is tetten érhető a kiállításban, hogy Keserü Ilona kirobbanóan produktív, a 60-as évektől a 80-as évekig tartó alkotói korszakában hogyan hatottak egymásra a különböző koncentrációkat és kooperációkat igénylő párhuzamos tevékenységek, amelyek során önálló képzőművészeti alkotások és alkalmazott művészeti megbízások egyaránt születtek.

Koós Gábornak a közelmúltban a MANK Galériában kiállított tárgyfrottázsai egyszeriek és megismételhetetlenek, mint az emlékeink. Egyszeriek azért, mert a művész a perszonális tereinek emlékképpé történő vizuális átirata során azt az egyszerit idézi fel, amely egyetemi évei alatt a műtermében körülvette. Tárgyfrottázsai azonban jóval többek, mint a fizikai környezet emléktárgyai: transzcendens metaforák. A hat műtárgyból megrendezett kiállítás ikonikus eleme a lift volt, ami az átjárhatóságot szimbolizálja: átjárás a külvilág és a műterem, az átlagos hétköznapok helyszíne és az alkotói tér szellemi szférája között. De átjárás az emlékek között is, hiszen a lift úgy kapcsolja össze a különböző emlékeket, mint a különböző szinteket, fizikai egységeket. Így került a néhai műterem emléktereként is interpretálható kiállítás szerves egységébe a családi örökség három meghatározó eleme, a satu, a szalagfűrész és az erkélykorlát lenyomata, melyek az elvesztés idejéhez és a grafikusművész alkotói pályájának kezdetéhez kapcsolódva is szoros összefüggésbe hozhatók a műteremmel. Az eredetileg erős, kemény anyagból készült tárgyak képét és alakját idézik fel a frottázstechnikával megalkotott, múlékony anyaggal beborított munkák.

A sérülékeny papír és annak vékonyságából fakadó áttetszősége az emlékeinkhez hasonlóan működik, amelyeket az idő múlása pontosan úgy fragmentál, ahogy a frottázs a technikájából adódóan töredezetté, kopottá teszi a faktúrát.

A Souvenir I–VI. sorozat tárgyai olyan hangsúlyokat képeznek a szellősen megrendezett kiállítótérben, amelyek egyszerre hirdetik eredeti tárgyaik masszivitását, és magukhoz közel csalogatva a látogatót az esendőség és a múlékonyság közvetítőivé is válnak. Egyikükhöz, a lifthez nemcsak közel lehetett menni, hanem a fémkeretbe fogatott remegő, finoman vékony papírlapok között belülről tapasztalhatta meg a látogató az illékonyság és a masszív töretlenség relációját.

Az ÚjMűhely Galériájában megrendezett Keserü Ilona- és a MANK Galériában bemutatott Koós Gábor-kiállítás párbeszéde nemcsak a grafika nyelvén realizálódik. Mindkét alkotó munkásságát meghatározza a személyesség, a szubjektum és a talált tárgyak mint az emlékezés vizuális interpretációi, melyeknek vizuális lenyomata a hagyományos grafikai megfogalmazás helyett színes, izgalmas és friss alkotásokként kerültek a közönség elé Szentendre két impozáns kiállítóterében.

A szerző Kállai Ernő művészettörténészi és műkritikusi ösztöndíjas

Keserü Ilona: Jelmeztervek, szitanyomatok, rajzok Szentendréről és a 20. századból

ÚjMűhely Galéria

2021. május 26–július 3.

Koós Gábor: Szuvenír

MANK Galéria

2021. május 28–június 25.