×

Ördöngös színjáték
Orbán János Dénes: A Swedenborg kávéház
Dominka Ede Harald
2016 // 01. 11

Orbán János Dénes szövege sok­oldalú iro­dalmi tudás­ról árul­kodik, ez talál­ható az obsz­ceni­tás para­vánja mögött, és csak remél­hető, hogy nem kell két évszá­zadot várni, amíg ez kiderül. A könyvet a szem-telen, ám három­szájú arc elide­ge­nítő effek­tus­ként üvölti az óvat­lan olvasó felé a cím­lap­ról, hogy a regény­ben való eliga­zodás kulcsa a mű­alko­tás ajta­ját nyitja meg, azzal ne a hét­köz­napi való­ság­ban próbál­kozzunk.
Mint a könyv borítójának hátulján olvasható, a polihisztor Swedenborg „túlságosan merészen értelmezte a kereszténységet, ezért két évszázadon át próbálták bagatellizálni […] jelentőségét”. Orbán János Dénes szövege hasonlóképpen sokoldalú irodalmi tudásról árulkodik, ez található az obszcenitás paravánja mögött, és csak remélhető, hogy nem kell két évszázadot várni, amíg ez kiderül. Visszafordítva a könyvet a szem-telen, ám háromszájú arc elidegenítő effektusként üvölti az óvatlan olvasó felé a címlapról, hogy a regényben való eligazodás kulcsa a műalkotás ajtaját nyitja meg, azzal ne a hétköznapi valóságban próbálkozzunk. Parafrazeálva az egyik szereplő mondatát: aki a szöveget obszcenitásnak minősíti, az fogalomzavarban szenved. Az író a regény végén is segít az értelmezésben: polgárpukkasztó felolvasásba csöppenünk, ahol elvonul a megbotránkozó hallgatóság, egyedül a főszereplő Jauss pandant-ja, a mennyei princípium képviselője, Ágnes marad jelen kacagva.



A nyelvezet és világ nem ér minket hír-telen, ha ismerjük a szerzőt. A Búbocska gyerekeknek, A Swedenborg kávéház felnőtteknek szóló ördögregény. Az Alkalmi mesék idegbeteg fölnőtteknekben e tematika magyar gyökereit szálazza: mindkét utóbbi műben feltűnik egy Janus Pannonius-sor a Hugóra pajzán epigrammából, de ilyen Csokonaitól a Megfigyelés a lúdak fajtalankodásáról és az Ókori földrajz. Ha a – Michel Foucault által A szexualitás történetében kifejtett – „természetellenesség”-re gondolunk, mai magyar rokont is köszönthetünk: Nádas Pétertől a Párhuzamos történeteket. Ez utóbbiban, OJD könyvében vagy éppen George Bataille-nál az erotika nem öncélú, hanem olyan szélsőséges létállapot, melyhez két másik kapcsolódik szorosan hozzá, a vallás (gondoljunk csak Bernini Ávilai Szent Teréz-szobrára) és a meghalás. Az erotika kísérti a halált ebben a felfogásban, így kapcsolódik össze e szövegben is a halálvágy, a pusztítás, a züllés, a gyilkosság, az öngyilkosság vágyott végpontja. Bataille írja Az erotikában Sade márkiról: „szerinte az élet a gyönyörűség hajszolása, a gyönyörűség pedig az élet pusztításával áll arányban”. Apropó, hajszolás és pusztítás: mire emlékeztet ez az OJD-sor? „Ha összerakod egy élet boldog óráit, rájössz, hogy csak néhány hétig lehettél boldog.” Igen, Csáth Géza Naplójára.

„Lényegtelen, milyen volt szőkesége” – céloz a szerző Juhász Gyula kapcsán a köznapi szerelem e szövegvilágtól való idegenségére. Az öncélú erotikára leginkább egy szó illik, ettől tart távolságot: „ki nem állhatom a szeretkezés szót [...] számomra [...] lanyha ügyetlenkedést jelent.” Ez a sajátos erotikafelfogás extrém nézőpont, melyből a kevésbé tetszelgő szinonimák tárházát kapjuk.

A regény felütésében a sötétség és világosság elválasztása előtti állapotot látjuk: az ideális nő, Ágnes az úgynevezett rózsaszín rész, míg a belé szerelmes Jauss a kék. Ágnesnek mintaszerű férje van, ez Jauss számára feltétel. E szerelemfelfogás Andréra is érvényes, ők mégsem trubadúrok, nem a férjezett hölgy imádata a lényeg a megszerzéstől valamelyest függetlenül.

A „kék regény prológusá[-ban] előlép a Sátán, nekidől a Tudás Fájának, és rágyújt egy Lucky Strike-ra” – vélhetően kékre. A Sátán szótlan látogató Jaussnál, aki hasonlatos hozzá: ő is Lucky Strike-ot szív, annak csikkjét hagyja Verne Kétévi vakációjában a fiúk által elnevezett helyen. A regényben hagyott nyom emlékeztet A Kugelmass-epizódbelire (Woody Allen), ahol a bölcsészprofesszor a Bováryné regénybe lép, hogy Emmával szerelmeskedjen. Itt is van egy irodalomprofesszor, „Lucifer földi helytartója, név szerint Doktor Hugó”, aki – mint Szent Ágoston is – megtérése (a kicsapongás után kolostorba vonul) előtt „éktelen lator volt”. Szerinte „a profi bölcsész játszi könnyedséggel görbíti meg az időt, és cigarettával kínálja Dantét”. Dante, valamint a (Ki állhat egy Vergilius útjába?) részben, melyben André a Georgicára gondolva falura akar költözni, természetesen arra utal itt, hogy Dante, Vergilius kíséretében az Isteni színjátékban bejárja és részletesen bemutatja a túlvilágot, ahogy Emanuel Swedenborg is, e regény címadója, akiről a szövegben a Negyedik óra című fejezet elején kapunk leírást.

Ágnes „ördögi hely”-nek nevezi a Swedenborg kávéházat, melyben „a falakat Bosch-, Arcimboldo-, Dalí- és Blake-festmények reprói díszítették”. Bosch képeinek a mindennapokban létező Sátánra figyelmeztető félember-félállatai éppoly kizökkentőek, mint e regény alakjai. Arcimboldo Mephisto-festménye is ilyen ördögi hely falára való, ahogy Dalí Isteni színjáték-illusztrációi vagy Blake-é is. Blake – akire hatással volt Swedenborg – a gyermekkort idéző Az ártatlanság dalaiban a bárány (agnus) a főszereplő, ezzel szemben a felnőttkori A tapasztalás dalaiban a tigris. Bár André Jauss beavatásparódiájában azt mondja, hogy „az Úr angyala kopogtat léted ajtaján”, valójában egy prostituált lép be hozzá, akiről majd vers is szól. Blake A tigrisében a tigris a bűn allegóriája. A motívum korábban Andrénál is megjelenik, a holnapi nőről írva. Az Andrén kívül jelen lévő cimborák, Kurrog, Berreg és Duzzad sátánfajzatok, akik a Csongor és Tündében Kurrah, Berreh és Duzzog ördögfiak. A beavatás a züllés tetőpontja után következik, itt a szentség és a züllés hasonlóképpen keveredik el, mint Nádasnál. Az erotika Bataille szerint nem reprodukálás célú – a regény végén mégis történik erre utalás: Ágnes gyereket szeretne, aki saját közegét, a rózsaszínt hozná az életébe Jauss egyre intenzívebbé váló kékjével szemben. Illetve a komédia dantei műfaji kategóriának megfelelően a lezárás boldog családi képe áll szemben a visszás kezdettel.

A kék szín átszövi a regényt. A keresztény színszimbolikában ez a menny tisztasága. Ez olvasható Swedenborgnál is a Menny és pokolban az Igét szerető emberekről: „Lelkük bensőjét megéreztem s mintegy világosságtól átlátszónak tetszett, fénylő fehér, lángvörös és égkék színben.” A regényre e szimbolika inverze érvényes: „Jauss, te egy sötét lény vagy, akit csak az különböztet meg a Sátántól, hogy a Sátán lelke fekete, a tiéd pedig kék” – mondja Ágnes.

Az erősödő kékség kiváltó okáról is kapunk információt: „Szüleim halála után a kék önimádat adott erőt ahhoz, hogy a tragédiát túléljem.” Az önimádat is többször megjelenik: a tükörben úgy néz magára, mint Dorian Gray, Oscar Wilde alakja, „akinek csak a lelke repedezett meg, az arca nem”, aki mint Faust, eladta a lelkét az örök fiatalságért cserébe az ördögnek, s ennek folyományaként züllötté válik. És ha már Goethe, a kék és narancssárgáról, az öngyilkossághoz sodródó szerelmi bánatról eszünkbe juthat a kék frakkos, sárga mellényes és nadrágos Werther.

Feltűnik Kafka is, aki A per írójaként telefonál egy rajongójának. Majd később A kastélyt látjuk, ahol J. túllép a zénóni paradoxonon, bejut a kastélyba, ahol aztán a könyvtárlabirintus rejtélyébe ütközik. Gyanúnk később megerősödhet: „Írok egy regényt, amivel lemosom a világirodalom porondjáról A rózsa nevét.”

A Swedenborg kávéház című verses regény szövegének nem hivalkodó, de impozáns műveltsége jóval rokonszenvesebbé teszi e könyvet, mint amennyire az obszcenitás ellenszenvessé tehetné. Mind Jaussról, mind Andréról megemlíttetik, hogy nem valószerű emberi lények, így nem is ildomos akként tekinteni rájuk. Mivel kulcsot is kapunk az ideális olvasóhoz a kacagó Ágnes személyében, így érdemes viszonyulni ehhez a rózsaszín happy endű komédiához. OJD-nek ebben a könyvben ördöge van, s olyannyira nem gondolható taszítónak, hogy egyenesen letehetetlennek bizonyult, ötórányi vonatozást tett emlékezetessé.

Orbán János Dénes: A Swedenborg kávéház, Athenaeum, 2015.

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben