×

Barangolás az Újhold berkeiben
„…mi szépség volt s csoda”: Az Újhold folyóirat köre – tanulmányok és szövegközlések
Gyarmathy Hedvig
2016 // 08. 15

A „…mi szépség volt s csoda” című kötet szerkesztői – Buda Attila, Nemeskéri Luca, valamint Pataky Adrienn – arra vállalkoztak, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában fellelhető újholdas hagyatékokból eddig még kiadatlan szövegközléseket, valamint a hagyatékokra épülő tanulmányokat adjanak közre.

A „…mi szépség volt s csoda” című kötet szerkesztői – Buda Attila, Nemeskéri Luca, valamint Pataky Adrienn – arra vállalkoztak, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában fellelhető újholdas hagyatékokból eddig még kiadatlan szövegközléseket, valamint a hagyatékokra épülő tanulmányokat adjanak közre. E célkitűzés markírozódik kötetük szerkesztésmódjában is azáltal, hogy két markánsan elkülöníthető egységre bontják munkájukat: az újholdasokkal foglalkozó tanulmányokra, illetőleg Nemes Nagy Ágnes útinaplójának – a Brüsszeli útnak és az Amerikai naplónak – legelső szövegkiadására.

A kötet első egysége nyolc tanulmányt foglal magába, melyekben bár fellelhető az Újhold-tematika mint strukturáló erő, mégis annak legfőbb jellemzőjeként az eklektikusságot említhetjük. A tanulmányok közül négy foglalkozik Nemes Nagy Ágnes egy-egy versének elemzésével, a fennmaradó négy írás pedig Lakatos István, Ottlik Géza és Mészöly Miklós életművének egy-egy egységét vizsgálja, valamint az egyik szerkesztő, Nemeskéri Luca az Újhold meghiúsult folytatása, a Magyar Orfeusz körüli lapalapítási tervezeteket dokumentálja.

Nemeskéri Luca tanulmánya nem csupán azért jelentős, mert a Lengyel Balázs-hagyaték feldolgozásával rekonstruálni képes a Magyar Orfeuszt, ezzel pedig hiánypótló munkát végez, hanem azért is, mert az Újholddal való folyamatos párbeszédre lépés által kísérletet tesz a lap megszűnését követő nyolc év alatt megváltozott irodalmi, politikai és személyes kapcsolatrendszerek feltérképezésére.

A négy, Nemes Nagy Ágnes lírájával foglalkozó tanulmány közül Lénárt Tamásé egyetlenegy verset elemez (Balaton), elsősorban abból a szempontból, hogy a műbenben megjelenő kép hogyan válik egy olyan mediális formává, amely – egyebek mellett – a látvány és befogadás viszonyát szinkronizálja. Munkájában kiemelkedő a klasszikus képfogalom megváltozása mellett szóló érvelésrendszer, amely arról értekezik, hogy a szövegben megjelenő vizuális kód hogyan képes átszerveződni egy temporális struktúra mentén. Lénárt Tamáshoz hasonlóan Lengyel Valéria – aki elsősorban térpoétika szerint elemzi a Között című verset – és Hernádi Mária – aki a Nemes Nagy-univerzum tematikai összefüggései alapján egymás mellé rendelhető verseit vizsgálja – munkája is elkülönül a kötettől, ugyanis elemzésük hiányában van bárminemű filológiai vagy szövegkiadási többletnek. Ez pedig elvárásnak tekinthető, mivel a kötet expliciten kinyilvánított jelentősége a hagyatéki feldolgozásból ered. Ehhez hűen Pataky Adrienn tanulmánya egy eddig kiadatlan (és a tanulmány függelékében feltűntetett) Nemes Nagy Ágnes-szonettel dolgozik, amely cím nélkül maradt fenn a „Napom víg volt, boldog az éjszakám” kezdősorral.

A kötet eklektikusságára mutat rá az is, hogy az irodalmi hagyomány felelevenítéséül is szolgáló Magyar Orfeuszt, majd a négy, Nemes Nagy Ágnes lírájáról szóló tanulmányt követően további három írás foglalkozik Lakatos István, Ottlik Géza és Mészöly Miklós életművét érintő kérdésekkel. Z. Urbán Péter Lakatos Istvánt elemző munkájának érzéke megkérdőjelezhetetlen azáltal, hogy közreadja a Száz arcod című ciklus keletkezését dokumentáló napló részleteit, amely kitűnően szemlélteti önmaga megalkotását. Ennek ellenére azonban Lakatos István jelentősége és e kötetben elfoglalt szerepe mindvégig tisztázatlan marad. Gagyi Miklós Ottlik Géza és az Iskola a határon filmadaptációjának forgatókönyv-kísérletéről és kudarcáról számol be, továbbá Urbanik Tímea Mészöly Miklós prózájának hetvenes évekbeli recepciótörténetét áttanulmányozva megkísérli a szerző irodalomtörténeti besorolását annak ellenére, hogy – amint Pályi András is írja – Mészöly „minden kánon felsebzőjének” bizonyul.

A kötet második egysége Nemes Nagy Ágnes útinaplójának, a Brüsszeli útnak és az Amerikai naplónak a szövegközlését tartalmazza. A Brüsszeli út feljegyzései, (úti)naplójegyzetei Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs 1977-es brüsszeli útja során készültek. A Brüsszeli út nak eddig három kiadása volt ismert, jelen kiadás pedig az út teljes anyagát közreadja. Az Amerikai napló feljegyzései abból a szerzői kéziratból kerültek feldolgozásra, mely 1979 őszén Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs iowai útja során kerültek lejegyzésre. A kéziratokat jelenleg is az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

Mivel a kötet egyik célkitűzése, hogy érzékeltesse a szöveg alakulását (kihúzásokat, betoldásokat), a betűhív átírás mellett a hazai kritikai kiadás jelrendszerét használva ábrázolja e szövegváltozásokat. Nemes Nagy Ágnes két útinaplója tárgyi és nyelvi jegyzetekkel, szövegkritikával ellátva került kiadásra. Ezek a főszövegben olvasható személyeket, intézményeket és helységeket ágyazzák kontextusba a minél kielégítőbb megértés érdekében. E kiadás jelentőségét növeli, hogy a szövegben szereplő, Lengyel Balázs által írt jegyzetek szintén megtalálhatóak.

Bár a kötet szerkezetében érzékelhető a széttagoltság, az mégis eltörpül a szövegkritikával és jegyzetekkel ellátott kéziratkiadás filológiai értéke mellett. Míg az első nyolc tanulmány tematikai sokszínűségének egyetlen összetartó eleme az Újhold folyóirathoz való gyengébb vagy szorosabb kapcsolódás, addig az útinaplók közlése – töredékességük ellenére – mélyreható betekintést nyújtanak Nemes Nagy Ágnes azon élményeibe és tapasztalataiba, amelyeket elsődlegesen az idegenségérzet idézett elő. Ezáltal pedig a kötet nem csupán az írói életút megismeréséhez járul hozzá, hanem bevezet a Nemes Nagy-univerzum ezidáig feltérképezetlen berkeibe is.

Buda Attila–Nemeskéri Luca–Pataky Adrienn szerk.:„…mi szépség volt s csoda”: Az Újhold folyóirat köre – tanulmányok és szövegközlések, Ráció, 2015.

Megosztás:

Konferencia

A gyerekirodalom nagykorúsítása

Program

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben