×

Szegény Árcsibáld!
Lázár Helga: Gyásztánc
Tóth Tünde
2016 // 08. 08

A darab A szörnyeteg kisasszony című magyar népmese alapján, modern kori köntösben feszegeti az identitáskeresés, az autonómia, a családi kötöttségek és kötelékek, az egyén perspektíváinak, illetve ennek nemi eleve elrendeltségének kérdéseit – mindezt kevesebb mint fél óra alatt.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem bábrendező hallgatói a Manna gondozásában, az Ugródeszka sorozat keretében debütáltak Lázár Helga Gyásztánc című előadásával. A bemutatóra Szegeden, az Európai Fesztivál Szövetség EFFE-minősítését elnyert művészeti fesztiválon, a Thealteren került sor, amely keretében kilenc nap alatt kilenc helyszínen huszonöt alkotócsoport mutatkozott be, idén immár a huszonhatodik alkalommal.

A darab A szörnyeteg kisasszony című magyar népmese alapján, modernkori köntösben feszegeti az identitáskeresés, az autonómia, a családi kötöttségek és kötelékek, az egyén perspektíváinak, illetve ennek nemi eleve elrendeltségének kérdéseit – mindezt kevesebb mint fél óra alatt.

Szerény eszközkészletű, de annál ötletesebb megoldásokkal operál a rendező: a fő díszlet egy paraván, amely a legfontosabb határjelző ember és ember, világlátás és világlátás között. Ez ad teret a fény-árnyék központi jelentésképző játékának: a vetített motívumok összefüggésrendszerré szerveződésének és a terek megsokszorozódásának. Az egyébként meglehetősen kicsi színpad így válik templombelsővé vagy a főszereplő elméjének kivetülésévé. A szörnyeteg királykisasszony háromszázhatvanhat férfit öl meg a történet szerint – ennek indítéka a darab nagy kérdése.

A király (Sáfár-Kovács Zsolt) és lánya (Nagy Petra) néhány mozdulata elég ahhoz, hogy a lány merev testtartásában az apa által megszabott irányba figyelő tekintetével, a fejére egyenként feltett (nem általa választott) könyvekből érthető legyen: ebben a léthelyzetben a neki semmiféle önrendelkezése nincs. Az őt körülvevő fekete ruhás lányok (Geresdi Zsófi, Herman Flóra e.h., Hojsza Henrietta e.h., Fodor Fanni e.h., Szepes Anna e.h., Török Tímea e.h., Vadász Krisztina e.h., Barna Lilla e.h.) adják rá a menyasszonyi öltözet kellékeit, ő ez idő alatt mozdulatlan, arca kifejezéstelen. A jelzésértékűen felskiccelt alaphelyzet rövidesen éles fordulatot vesz: a lány megszökik az esküvőjéről, és egy templomban rejtőzik el, ahol megöli vőlegényét. A némaság fokozatosan oldódik fel – a lány belső lelkiállapotáról a darab túlnyomó részében az őt (rövid ideig) körülvevő férfiak nyilatkoznak.

A leglátványosabb Feczesin Kristóf játéka – tekintve, hogy az apán kívül az összes férfi szerepet ő alakítja: elsőként vőlegény, aztán pap, pszichiáter, rockzenész, végül az egyetlen fiú, aki túléli a lánnyal való találkozást. Feczesin könnyedén váltogatja a szerepeket, lazán, egy-egy jellemző vonással viszi színre a különböző karaktereket – többre nincs is idő, hiszen itt a férfiak gyorsan halnak. Ebben viszont semmi tragikus nincs – morbid humor itatja át a darab egészét. Ez jól is áll a produkciónak: a mesevilág elegyedik sötét abszurd humorral és ötletes szcenikai megoldásokkal, az előadás minden tekintetben (díszlet, jelmez, fény, párbeszédek) egyszerű, frappáns.

Erősen érvényesül a női szempont: a férfiak halálát csak a nők nehezményezik, a király kárpótlásul a betegekre és börtönbüntetésüket töltő férfiakra irányítja a figyelmüket. Azaz „szegény Árcsibáld” (a vőlegény, aki után még sóhajtoznak a nők) halála után nem merül fel egyéb erkölcsi-jogi kérdés – a kisasszony elvárásai, jövőképe, lehetőségei, korlátai állnak a középpontban. Ebben pedig lényegre tapint a darab. Az utolsó férfi abban különbözik az őt megelőzőektől, hogy nem kijelent, hanem kérdez; nem diagnózist állít fel, hanem érdeklődik; nem követel, hanem enged. Mellette tud először megszólalni a nő, aki nem akar senkinek „se múzsája, se kurvája” lenni.

Ám ha kicsit távolabb lépünk a női aspektustól, a végső kérdés az marad, hogy a hagyományozódó elvárásokkal szembeni ellenkezésben és a totális értékvesztettségben mi az – az abszolút nihilen túl –, amit a jövő generációjának kell vagy érdemes tennie.

Lázár Helga: Gyásztánc
A Manna Produkció és a Színház- és Filmművészeti Egyetem előadása
Író-rendező: Lázár Helga e.h.
Szereplők: Nagy Petra e.h., Feczesin Kristóf, Sáfár-Kovács Zsolt, Geresdi Zsófi, Herman Flóra e.h., Hojsza Henrietta e.h., Fodor Fanni e.h., Szepes Anna e.h., Török Tímea e.h., Vadász Krisztina e.h., Barna Lilla e.h.
Dramaturg: Gábor Sára e.h.
Tervező: Geresdi Zsófia
Koreográfia: Hegymegi Máté
Zene: Tarr Bernadett

Megosztás:

Konferencia

A gyerekirodalom nagykorúsítása

Program

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben