×

Betyárregény a 21. században
Halász Margit: Vidróczki-kódex
Wéber Anikó
2014 // 01. 10

Kritika, melyben megismer­kedhe­tünk Vidróczky Márton kereszt­fiával, aki kiválasz­tottként be­utazza Euró­pát, és jó pár „tüzes cziczát” ma­gáévá tesz. Szó esik a regény elbe­szélői stílu­sáról, miszti­kusról és reális­ról, iró­niáról és humor­ról. Emle­getjük Mikszáthot és Krúdyt. Végül arra is fény derül, milyen erős­ségei és gyen­geségei lehet­nek a regény­nek.
A téma aktuális: egy vidéki srác – mint ma minden fiatal – szeretne híressé válni. A Mátrában arról ábrándozik, hogy talál egy eddig felfedezetlen gombafajt, amit róla neveznek el. Budapesten ugyancsak hasonló okokból igyekszik lebuktatni egy Szókratész nevű álentellektüel maffiavezér tigrisvadászatát, és már látja is maga előtt, ahogy a lapok szalagcímein róla írnak: Betyáros cselekedet vagy A szénégető legkisebb fia szembeszáll az olasz maffiával. Céljai eléréséhez minden esélye megvan, hiszen ő Vidróczki Márton kiválasztottja, aki keresztapjaként segíti a „mi Matyinkat”. Matyi egy vihar elől menekülve talál rá Vidróczki kódexére, mely azt tanácsolja: tanuljon nyelveket, és utazza be Európát, ahol sok „tüzes cziczával” találkozhat. Talán Vidróczki Márton is ugyanabból a célból hajtotta végre betyáros tetteit, mint ma oly sokan: hogy ápolja hírnevét, és felépítse a személyes brandjét. Legalábbis a regény erre utal.

A múlt és a jelen keveredését leginkább az elbeszélés stílusában érzékelhetjük. Folyamatos a stilisztikai ellenpontozás, ahol a népmesei szóhasználat és fordulatok a mai szlenggel keverednek, a mondák és mítoszok romantikája pedig a modern társadalomra utaló, ironikus elemekkel és megjegyzésekkel. Halász Margit korábbi műveiben is kéz a kézben jár egymással a modern és az archaikus, a realista és a misztikus. Ez a harmadik kötete a Gyöngyhomok és az Éneklő folyó után, ahol a szociográfia eszközeivel ábrázolt valóságot keveri a mesével és a misztikummal. Elegánsan csúsztatja egymásba őket, megtalálva köztük a harmóniát.

A finom átmenetet segíti a függő beszéd: az elbeszélő gyakran észrevétlenül adja át a szót szereplőinek, így azok nyelvén és szemszögéből ismerhetjük meg az egyes részeket. Mintha több elbeszélő lenne egymásba gyúrva, hiszen a történetet hol mindentudó narrátorként, hol művelt entellektüelként, hol az olvasóval bizalmaskodó barátként, hol pedig a kandalló előtt mesélő anyóként tárja elénk az elbeszélő. Ez a sokszínűség azonban nem teszi töredezetté az elbeszélést, sőt, ez adja a humor fő forrását.

Halász Margit írásaiban gyakoriak az intertextuális elemek, elbeszélői stílusa is több korábbi alkotót idéz meg. Onagy Zoltán az Irodalmi Jelenben Mikszáth romantikáját, realizmusát és meghatározó képi világát, Körmendi Lajost és Tar Sándort említi mint az írónő stílusára ható elődöket. A Vidróczki-kódexben erősen érződik Krúdy hatása, aki mind a pikareszk regény műfaját, mind a mikszáthi anekdotázást saját korszakára átültetve paródia tárgyává tette regényeiben. Hasonlót láthatunk Halász Margit regényében is, a pikareszk és az anekdotikus jellemrajzok, történetek a 21. század társadalmába ágyazódnak, és itt is a humor egyik fő forrását adják.

Matyi felkerekedik a kódex tanácsára, és kalandozásai során megjárja a fővárost és Európát, közben számos veszélyes, „21. századi kalandon” esik át, melyek során egy-egy pillanatra érdekes emberekkel hozza össze a sors. Ilyen például a maffiavezér, akit az állatkerti munkája során készül elkapni:

„Szabadidejében az interneten állatcsempészéssel kapcsolatos oldalakat böngészett. Ott bukkant rá egy hírre, miszerint egy olasz, mily véletlen!, multimilliárdos figura valósággal bolondja a különleges tigriseknek. A szűk szakmai alvilágban csak Szókratésznek emlegetett álentellektüelnek valóságos bélyeggyűjteménye volt nagymacskákból, s egész napját tigrisei között olvasgatva töltötte. Így pózolt a fényképen is, ketrecben és szabadon legalább tíz tigris dorombolta körül, ő pedig ölében egy pár hetes cicuskával a Klasszikusok Röviden sorozatban a Bűn és bűnhődést olvasta.”

Utazásai során ellátogat Portugáliába, Skóciába és Finnországba. Kalandjairól – ahogy a kalandregényekben szokás – előzetes összefoglalót olvashatunk minden fejezet elején:

„…amelyben Matyi igazi európai turistaként barangol Portugáliában. Belegabalyodik egy Mária-menetbe, aztán egy Sissi-fun clubba, a végén pedig könnybe lábadt szemmel igazi horrormese hallgatója lesz.”

Halász Margit – elmondása szerint – azokat az országokat választotta helyszínül, ahol maga is járt, és családoknál lakva ismerkedhetett meg azok mindennapjaival. A regény első felében, ami a Mátrában és Pesten játszódik, sokkal jobban érvényesül a harmónia a mesés, misztikus és realista között, a külföldi utazások során azonban egyre inkább a meseszerűség és a mítoszok kerülnek előtérbe. Egyre erősebb a népmesei elbeszélő hang, és gyengül a humor, az irónia, ami nagy kár.

Találó és izgalmas viszont, ahogy lassan egyre inkább elmosódik a határ a misztikum és a reális között. Az elején még egyértelműen a főhős álmai indokolják az irreális elemeket, később azonban már nyitva marad, mi történt az álomban, és mi a valóságban. Portugál meséket, skót és finn mondákat, babonákat ismerhetünk meg (természetesen modern elemekkel keverve), de még Matyi kiválasztottsága köré is mese szövődik: ő a legkisebb szegény fiú, aki felkerekedik, a népmesék hőseihez hasonlóan gyakran segítik állatok, és figyelmeztetik az útján, miközben világot lát, és három tüzes cziczát tesz magáévá.

Halász mindemellett a mesei elemeket mindig erotikával fűszerezi. A főhős nem eszes, elért eredményeit, a gyönyörű, művelt, karrierjük csúcsán álló, szingli királykisasszonyokat izmos és vonzó testének köszönheti, valamint keresztapja tanácsainak. Végigkóstolja az európai örömöket, majd hirtelen elhatározásból és honvágyból hazamegy a Mátrába, tarisznyájában a lányoktól kapott három ajándékkal. A mese hirtelen véget ér.

Nagy Bernadett kritikájában még a Gyöngyhomok kapcsán kifogásolja, hogy Halász Margit nem hoz magához képest újat az életműbe, ami a Vidróczki-kódexről is elmondható. Én azonban ezt nem vetném az írónő szemére, mert a mű önmagában teljes, fantasztikus humorú, különleges elbeszélői stílusú regény, hasonlóan korábbi műveihez. Számomra inkább a befejezés hiányos. Nincs kellően előkészítve, mi hívja vissza a Mátrába a főhőst. A könyv hátulján azt olvashatjuk, hogy a szeretet, de ez magában a regényben nincs megalapozva. Inkább a pikareszk érvényesül: a kalandok akár felcserélhetőek, bővíthetőek, kihagyhatóak is lehetnének. A kötet végén elmaradt az a bravúr, ami a regényben oly sok helyen megvan. Ennek ellenére a könyvet nehéz letenni, annyira olvastatja magát. És a tanulságok? Mint minden mesében, természetes itt is vannak, bár sehol sincsenek egyértelműen kimondva.

Halász Margit: Vidróczki-kódex, Kortárs, Budapest, 2013.

Pont: 8/10

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben