×

MaNDA: a mi 20. századunk
Magyar filmtörténeti DVD-sorozat
Benke Attila
2014 // 01. 09

A Magyar Nemzeti Digitális Archí­vum és Film­inté­zet (MaNDA) érték­men­tésre és érték­terem­tésre vállal­kozott, amikor el­kezdte digitá­lisan fel­újítani és DVD-n meg­jelen­tetni a magyar film­törté­net klasszi­kusait. Erről a soro­zatról beszél­gettünk a MaNDA főigaz­gató-he­lyet­te­sével, Fejes Katalin­nal.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) értékmentésre és értékteremtésre vállalkozott, amikor néhány éve elkezdte digitálisan felújítani és DVD-n megjelentetni a magyar filmtörténet klasszikusait. Mára elmondható: a MaNDA állományában olyan filmkincsek rejtőznek, amelyek forrásul szolgálhatnak szinte bármely művészeti, oktatási vagy tudományos terület szakemberei, kutatói számára. A filmgyűjtemény kordokumentum is, átfogja az egész 20. századot, mozgóképen láttatja mindazt, ami a történelemkönyvek lapjain szerepel. A kiadványokról, a munkálatok hátteréről a MaNDA főigazgató-helyettesét, Fejes Katalint kérdeztük év eleji beszélgetésünkben, sorozatindítóként.

A Kortárs Online új sorozatában egy-egy kiadványt is górcső alá veszünk majd.


Mielőtt a DVD-sorozatról esne szó, érdemes összefoglalni, mi mindennel foglalkozik a MaNDA.

Intézetünk folyamatosan gyűjti, megőrzi és felújítja a magyar filmeket. Emellett feladatunk a magyar kulturális örökség egészének digitális megőrzése, széleskörű hozzáférhetőségének biztosítása. Az intézmény 2011 nyarán jött létre önálló közgyűjteményként a Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakulásával. Munkatársaink filmesztéták, filmtörténészek, akik esztétikai szempontból foglalkoznak a magyar filmtörténet egy-egy szakaszával, illetve technikai szakemberek, akik a gyűjtemény fizikai állapotának ismeretében restaurálási munkát végeznek.

A magyar filmtörténeti sorozatban eddig megjelent DVD-k között vannak olyan populáris filmek, mint az Egri csillagok vagy a Mágnás Miska, és olyan szerzői alkotások is, mint A kis Valentino, Az én XX. századom vagy a Magasiskola. Milyen szempontok szerint válogatnak?

A MaNDA feladata a teljes magyar filmtörténet terjesztése, ez pedig nagyon széles skálát jelent. Arra törekszünk, hogy a sorozatban kiegyenlített arányban legyenek artfilmek és  közönségfilmek. Kiadásnál figyelembe vesszük az évfordulókat, illetve a mozikban nagy sikert aratott filmek is előnyt élveznek, hogy újra megnézhesse őket a közönség.

Van jól behatárolható „célközönség”?

Hosszasan lehetne sorolni, kinek szólnak a DVD-ink. Van, aki egyszerűen nosztalgiázni szeretne, más szeretné mélyebben megismerni a magyar film történetét, megint másnak a tanításhoz, tanuláshoz fontosak ezek a kiadványok.

Melyik  DVD-ből kelt el a legtöbb?

Várkonyi Zoltán Egri csillagok-jából. De ez a film a 45 évvel ezelőtti bemutatóján is nézőszámrekordot döntött. Sikerként könyveljük el a Mágnás Miskát és A Pál utcai fiúkat is.

Az extrák közt gyakran találkozni neves filmesztéták elemzéseivel, kommentárjaival. Milyen a kapcsolatuk a külső szakemberekkel?

Az egyetemek, főiskolák oktatói ezeket az anyagokat használják, hogy megismertessék a hallgatóikkal a magyar filmtörténetet, vagy bemutassák – a dokumentum- vagy híradófilmeken keresztül – a magyar történelmet. Gelencsér Gábor, az ELTE BTK Filmtudományi Tanszékének docense több programunkban közreműködött, de a tanszék több más oktatójával is nagyon jó a kapcsolatunk, ahogy a Budapesti Kommunikációs Főiskolával, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel, a Színház- és Filmtudományi Egyetemmel is.

Mindemellett a középiskolák felé is szeretnénk nyitni. Olyan mozgóképmodulokat állítunk össze, amelyek jól kiegészíthetik a humán tárgyak oktatását. A 19–20. század magyar irodalma jó néhány filmnek szolgált alapjául. Az adaptációk alkalmat adnak arra, hogy a tanárok rávilágítsanak film és irodalom kapcsolatára, összehasonlítsák az adott regényt és az abból készült filmet.

Milyen alapanyagot használnak a DVD-k elkészítéséhez?

A DVD gyártásához a pozitív kópián kívül a kellékanyagokat használjuk fel. Olyan dubnegatív, esetleg dubpozitív kópiákat [lásd a szómagyarázatot lent – a szerk.], amelyek a forgatás során készültek. Ezek a muszterkópiák rendkívül részletgazdagok, de az évek persze felettük sem múltak el nyomtalanul. A restaurálás során nem elég a digitális technikában, az informatikában való jártasság.

A MaNDA által használt Telecine képátíró csodákra képes, de az adott filmtörténeti korszak ismerete nélkül nem lehet restaurálni. Pontosan kell tudni, milyen színvilág uralta a kort, milyen technikai lehetőségek álltak rendelkezésre. Kiszínezni bármit lehet, de a restaurálás lényege az eredeti képvilág visszahozása. Ha nincs muszterkópia, nagyon nehéz rekonstruálni az eredeti filmet. Ilyen esetben forgatókönyveket, különböző írásos dokumentumokat lehet használni.

Várhatók-e Blu-Ray kiadványok?

Ha a világ bármely „archivistáját” arról kérdezi, melyik az a hordozó, amelynek időtállóságát nem lehet megkérdőjelezni, azt fogja mondani: a celluloid. A MaNDA raktárában találhatók százéves filmek, amelyek természetesen nem tökéletesek, de restaurálva nézhetők. Ennek ellenére a celluloid felett eljárt az idő a különböző digitális technológiák elterjedésével, de tartósságát egyik hordozó sem képes még felülmúlni. Ma már senki sem vesz VHS-kazettát, a DVD kifutóban, de a Blu-Ray sem kapaszkodott meg úgy a piacon, ahogy várták. Nem valószínű, hogy a Blu-Ray-jel beállunk a divat sodrába, inkább arra törekszünk, hogy új csatornákat találjunk, például az interneten.

Milyen filmcsemegék kiadása várható a közeljövőben?

Az idén az I. világháború kitörésének centenáriumára szeretnénk dokumentum- és híradófilmekből összeállítani egy DVD-kiadványt, illetve több olyan filmtörténeti sorozatot indítunk el, amely egy-egy tematikára épül, például „betiltott filmek”, „a sematizmus filmjei” vagy a „magyar krimi”.

Magam nagy tisztelője vagyok Szőts Istvánnak. Tervben van-e legalább két nagyjátékfilmjének − Emberek a havason, Ének a búzamezőkről − DVD-kiadása?

Az Emberek a havason felújításán dolgozunk. Megfelelő anyagi forrás mellett megvalósulhat a restaurálás. A felújítás után már gondolkodhatunk a film DVD- megjelenésén, sőt tervezzük is.

Hol lehet beszerezni a kiadványaikat?

Szinte mindenhol, ahol DVD-ket forgalmaznak: áruházakban, mozikban, de akár közvetlenül a MaNDA-tól is lehet rendelni. A honlapunkon minden információt megtalálnak az érdeklődők: http://mandarchiv.hu/cikk/816/Megjelent_DVDkiadvanyaink


Szómagyarázat
Kópia: Vetíthető, mozivetítésre szánt celluloid filmtekercs(ek). A digitális átállás után egyéb, modern adathordozók (például DVD- vagy Blu-Ray-lemez) váltják fel.
Negatív
: A kamerában rögzített nyers felvétel.
Pozitív:
A nyers felvételből, a negatívból előhívott anyag.
Muszter
: Az előző napon elkészült filmfelvételek egyike, melyet a rögzített anyagok közül kiválasztanak és bevágnak a teljes játékfilmbe. Ám ezek általában még nyers felvételek, melyeket gyors előhívás után kipróbálnak, hogy sikerültek-e vagy sem.
Dubnegatív/dubpozitív (dupnegatív/duppozitív/)
: Munkakópiák, melyeket a negatív/pozitív kópiákból készítenek, és a filmes utómunkálatok során használnak a fényelés, a hangszerelés, a jelenetezés stb. ellenőrzése végett.


Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben