• Áttörések a reformkor küszöbén

    Szilágyi Márton: Hagyománytörések

    2016.09.06 — Szerző: Kis Petronella

    Szilágyi Márton kötetében az 1840-es évek hagyománytörő mozgalmaival, alkotásaival és műfajaival ismerkedhetünk meg. A szerző leginkább keletkezéstörténeti, recepció- és alakulástörténeti, illetve hatástörténeti szempontból vizsgálja a más tudományágak kontextusában is érintett műveket.

  • Áttörések a reformkor küszöbén

    Szilágyi Márton legújabb kötete a 19. századba, azon belül is főképp az 1840-es évek magyar irodalmába enged betekintést az olvasónak. Bár célja nem kimondottan az átfogó korszakismertetés, inkább egy-egy mű újraértelmezésére törekszik eddig kevésbé ismert vagy nem túl gyakran figyelembe vett kontextusokat is bevonva az elemzésbe, kétségkívül széles körű adalékokkal szolgál nemcsak a korszak irodalmi életéről, hanem az ekkori kulturális élet történelmi és politikai helyzettel való összefüggéseiről is. Nyomokban pedig mind a régi, mind a modern magyar irodalom, de a világirodalom területéről is tartogat kapcsolódási pontokat és kitekintéseket.

    A kötet leginkább ezen időszak három legjelentősebb írója és költője: Vörösmarty Mihály, Arany János és Petőfi Sándor életművének kiragadott részleteire fókuszál (kiemelten az utóbbi kettőre), a tanulmányok pedig két részre oszlanak. Az első az imént említett költők életrajzának, pályaképének szentel behatóbb vizsgálatot. Jellemzően a „nemzet költője” státusz társadalmi lehetőségeinek megvalósulását, az (el)ismert íróvá, költővé válás folyamatának esélyeit és nehézségeit, illetve műveik népszerűségének hivatásukra és megélhetésükre gyakorolt hatásait mutatja be. Többek között fény derül olyan információkra, hogy Vörösmarty a nemzet költőjeként lényegében piacképes hivatás nélkül milyen jövedelemforrásokból tartotta fenn magát és családját, hogy milyen párhuzamok és diszkrepanciák övezik Csokonai és Petőfi társadalmi helyzetét és írói szerepvállalását, de Arany János társadalmi státuszainak átalakulására is: arra, hogyan lett – saját megítélése szerint – „népi sarjadékból” a polgári létformába való beilleszkedés győztese.

    Áttörések a reformkor küszöbén

    Természetesen a későbbiekben nemcsak ők kapnak helyet az oldalakon: a második részben Szilágyi Márton számos további jelentős irodalmi alkotót (Eötvös Józsefet, Jókai Mórt, Kemény Zsigmondot, a Kisfaludy testvéreket) és kevésbé ismert művet is szemléltet. Akad közöttük líra, próza és dráma egyaránt. Általánosságban elmondható az elemzésekről, hogy jelentős mennyiségű és minden részletre kiterjedő szakirodalmat sorakoztat fel hozzájuk a szerző. Szinte minden területen hivatkozik Kerényi Ferencre, leginkább az ő kutatásaira alapoz. Emellett természetesen figyelembe veszi az adott témában fellelhető kéziratokat, az időközben történt módosításokat, a fennmaradt levelezéseket, de belemerül az eddigi kiadások közötti eltérésekbe is, és minden olyan információt megemlít, amely befolyásolhatja a műről kialakított tudományos tényeket, kritikai meglátásokat,szakmai álláspontokat. A kötet ugyanis leginkább keletkezéstörténettel, recepció- és alakulástörténettel, továbbá hatástörténettel foglalkozik. A szerző azonban törekedett annak érzékeltetésére is, hogy a korabeli politikai nyelv, a hivatalos közbeszédek nyelvi megformáltsága milyen mértékben befolyásolta és alakította át a 19. század negyvenes-ötvenes éveinek irodalmi szövegeit.

    A korszakra vonatkozva átfogóbb ismertetőt nyújt a kötet az 1800-as évek magyar irodalmában kialakult Dózsa-képről és Rákóczi-kultuszról, valamint ide sorolható a Jókairól írt tanulmány is, amely a pályakezdő novellistát prezentálja. A szerző olyan művekről is szolgál új adatokkal, amelyekről már számtalan elemzés született a szakirodalomban: ilyen például Petőfi Nemzeti dala vagy Arany János Toldija. Előbbi alakulástörténetét a március 15-ei események tükrében közelíti meg, majd magával a vers elemzésével és annak rejtett politikai kontextusaival foglalkozik. De Petőfinek nemcsak költőiségét ismerhetjük meg behatóbban, hanem A hóhér kötelének regénypoétikáját is. Ez talán az egyik legizgalmasabb elemzés. A mű Szilágyi Márton meglátása szerint ugyanis a korszak egyik legeredetibb prózaírói kísérlete, és akár stílusparódiaként is felfogható, hiszen irodalmi toposzokat és kliséket kiaknázva rombolja le a már konvencionálisnak számító szerkesztési módokat. Arany János művét Keresztury Dezső „a Toldi Arany legbizakodóbb, legboldogabb műve” megállapítása révén szakrális szempontból és metafizikai síkon elemzi. A kötetben talált kevésbé népszerű és mérsékeltebb szakirodalommal rendelkező művek közé tartozik például Vörösmarty Szabad föld című verse, Eötvös József Karthauzija vagy az Éljen az egyenlőség című drámája.

    A Hagyománytörések cím tehát nemcsak a korszak úttörő alakjaira és eseményeire exponál, hanem maga Szilágyi Márton vállalkozására is, aminek célja bemutatni a korszak ígéretes, a maga nemében egyedülálló, de azóta feledésbe merült alkotásait olyan perspektívákból, amelyeket eddig nem igazán vett figyelembe az irodalomtörténet.

    Kivétel nélkül az összes tanulmány rendkívül aprólékosan és részletesen kidolgozott, ugyanakkor olvasmányos és élvezhető megközelítéseivel más, a korszak iránt érdeklődők vagy az azt kutatók számára is hasznos és feltérképezhető, továbbfűzhető gondolatokat biztosít. A különböző tudományterületek között húzódó kontextusok nemcsak az irodalomtudománnyal foglalkozóknak adnak lehetőséget további kutatásokra, de történészeknek és esetleg politológusoknak is. A Ráció Kiadó stílusos és elegáns kialakítást tervezett a kötetnek, azonban sajnos nem végeztek tökéletes munkát: néhol – ugyan a befogadást nem zavaró mértékben –maradtak a szövegben apróbb hibák. Érdemes lett volna a kiadás előtt alaposabban átböngészni a sorokat. Az utolsó oldalak részletes irodalomjegyzéket tartalmaznak, sőt, a megjelent tanulmányok első változatainak elérhetősége is megtalálható itt. A névmutató rögzíti a bibliai és a mitológiai neveket is, ami szintén megkönnyítheti mások kutatását a korszakban.

    Szilágyi Márton: Hagyománytörések, Ráció, 2016.


  • További cikkek