×

Pi élete Izlandon
Baltasar Kormákur: Dermesztő mélység
Soós Tamás
2013 // 11. 07

Itt az izlandi Pi élete, amiben halász hősünk nem tigris, hanem sirályok társa­ságá­ban lebeg az óceánon. 3D-giccs helyett rideg melan­kólia, meta­forikus mély­réte­gek helyett nyílt­szívű mesélő­kedv jellemzi a cso­dával hatá­ros túl­élés törté­netét.
Ugyan Baltasar Kormákur újabban hollywoodi sablonthrillerekkel (Csempészek, 2 kaliber) keresi a betevőt, tavaly visszatért szülőföldjére, hogy egy hamisítatlan izlandi történetet fessen szélesvászonra. Gulliról, a ’80-as években nemzeti hőssé vált halászról mesél, aki társaival hajótörést szenved az Atlanti-óceánon. Gulli persze nem hős, csak az átlagosnál nagyobb testzsírtartalmú s a fjordhideg ellen ezért jobban védett legény, Kormákur pedig ennek megfelelőn keresetlen, hétköznapi modorban vázolja a történteket. A sikerületlenebb álomgyári munkáira (Út a mennyországba) jellemző túlfacsart szívsajdítást szerencsére elhagyja, és a grandiózus, de kopár, kietlen izlandi tájra bízza a hangulatköltészetet.

Kormákur Hollywoodtól eltanulta, hogy egy szimpla filmbe nem kell apait-anyait beleadni: az emberek beérik azzal is, ha felmond egy sztorit elejétől a végéig, merészebb kacskaringók és szembeszökő szimbólumok nélkül. A Dermesztő mélység is korrektül letudott film, melynek fő erőssége a Pi élete giccsét kerülő, naturalisztikus miliőrajz. Régi helyismerőként Kormákur szerethetően vázolja az „Isten, család, vodka” szentháromságban hívő halászok életét, a szesztől fűtött és verekedésekkel központozott táncmulatságokat, a lepukkant, nyikorgó halászhajó bensőjében kibekkelt, sötétbe burkolózó munkanapokat. Tökéletesen izgalommentes ez az élet, amelyet a fagyos melankóliájú izlandi atmoszféra árnyal átélhetővé.

Kormákur filmje akkor működik igazán, amikor realista részletekkel pepecsel, amikor részeges átlagemberei csak isznak és rock ’n’ rollt hallgatnak a kanapén. Amikor Gulli az óceán közepén találja magát, a Dermesztő mélység is leülepszik. Baltasar ugyan főiskolán tanítható kizoomolásokkal jelzi legényünk jelentéktelenségét a végtelenbe nyúló óceánon, ám Ólafur Darri Ólafsson mégsem egy Robert Redford, hogy lebilincselően űzze a tengerbe vetett matróz szenvedésének mesterségét (All Is Lost). A premier plánokban fotografált, sirályokhoz és Istenhez szóló vallomások és a Super 8-as stílust imitáló képsorokban felidézett vulkánkitörés gyerekkori története sem bilincseli le a nézőt – a jelentéktelen kisember természettel vívott párharcát inkább a szárazföldi bandukolás rajzolja meg plasztikusan. A film erőssége, hogy nem oda helyezi a vége főcímet, ahová az álomgyári mozikban szokás, hanem továbbgördíti a történetet. A vulkáni kőzeteken ténfergő Gulli kálváriája már-már misztikus-vallásos képzeteket kelt, ellentétben az óceánban hánykolódó férfi szenvedésével.

A rendezőt viszont nem érdeklik a túlélés pszichológiai és érzelmi vonzatai, a főszereplő hányattatásait meglehetősen tartózkodó módon csengeti le. Amit a Phillips kapitány mindössze két percben összegzett Tom Hanks lenyűgöző alakításának köszönhetően, az innen fájóan hiányzik: a dráma elmarad, az egyszerű halászember visszatér egyszerű életéhez, a történtek értelmezését tudósokra és az istenhívő falubeliekre bízva. A film sem foglal állást, nem voksol értelmezési alternatívákra, és – ez már szimpatikusabb – nem helyezi piedesztálra sem szerencsésnek beállított főhősét. A tartózkodó esztétikai választás viszont a dráma mélységeit is limitálja: a Dermesztő mélység nem akar többnek tűnni a pár mondatban elmesélhető történeténél. Mint minden átlagosabb skandináv művet, ezt is a színészi játék és a fenséges táj menti. Mert a halálszürke horizontig nyúló, tüskés hegylánc és a hánytorgó, óriáshullámokat vető óceán úgy ejti rabul a képzeletet, mint a feneketlen víztömeg az elsüllyedt halászokat: gyorsan és visszavonhatatlanul.

Pont: 7/10

Dermesztő mélység
Színes, feliratos, izlandi dráma, 95 perc, 2012
Rendező: Baltasar Kormákur
Forgatókönyvíró: Baltasar Kormákur, Jón Atli Jónasson
Operatőr: Bergsteinn Björgúlfsson
Szereplők: Ólafur Darri Ólafsson (Gulli), Jóhann G. Jóhannsson (Palli), Thorbjörg Helga Thorgilsdóttir (Halla), Theodór Júlíusson (Gulli apja), María Sigurdardóttir (Gulli anyja), Björn Thors (Hannes)
Bemutató: 2013. november 7. (Forgalmazó: Vertigo Média Kft.)

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben