Huszárik Zoltán a magyar filmművészet egyik legzseniálisabb alkotója volt, akit méltatlan módon ellehetetlenítettek az államszocializmus évei alatt. Az ő emléke előtt tiszteleg az MMA gondozásában nemrég megjelent, remek kötet.

Hamar kikerült a mozikból, politikai viták tárgyává vált. Sokáig alternatív forgalmazásban terjesztették, gyorsan kultfilmmé érett. Ez Kostyál Márk keleti westernje, a Kojot, a mely végre DVD-n is elérhető.

Kevés műalkotás tudja közvetlenül jobbra fordítani emberi közösségek életét, de Ember Judit Pócspetri című dokumentumfilmjének ez sikerült. A digitálisan felújított film a Magyar Nemzeti Filmalap kiadásában a közelmúltban jelent meg DVD-n.

A szovjet kényszermunkatáborokról sokáig nem beszélhettek a magyar túlélők. Szász Attila és Köbli Norbert műfajfilmes keretek között invitál történelmi ismereteink kibővítésére, a traumák feldolgozására. Az Örök tél premierje február 25-én lesz a Duna tévén.

Bódy Gábor hányattatott sorsú filmje, a Psyché végre méltó formában kerülhet a nézők elé a Magyar Nemzeti Filmarchívum nemrég megjelent DVD-jén.

Az osztrák modernista rendező, Michael Haneke fajsúlyos, médiakritikus családi drámáiról híres. Legújabb filmjében, a Happy Endben túlságosan is hű marad önmagához.

A hazai filmtörténetbe vezeti be az olvasót a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatának legfrissebb darabja, a Magyar film 1.0. A kitűnő könyv szerzője Gelencsér Gábor filmtörténész.

Készültek már merész kísérleti filmek, de Kőszegi Tamás A másoló című munkája egészen egyedülálló, hiszen felvevőgép helyett egy fénymásoló berendezés rögzítette az alkotást, amely egy szexuális aktust mutat be. A különleges ötletről és a megvalósítás buktatóiról kérdeztük a rendezőt.

Makk Károly remekműve, az egyszerre társadalomtudatos és meghatóan személyes Szerelem végre felújított változatban szerezhető be DVD-n a MaNDA jóvoltából.

Kristóf György Cannes-ban debütált Out című első nagyjátékfilmje groteszk dráma a kelet-európai régió társadalmi betegségeiről: a munkanélküliségről, az illúzióvesztésről, az idegengyűlöletről.

Az Angi Vera olyan, mintha az 1984 magyar változatát néznénk, csak éppen érezni, hogy Vészi Endre író és Gábor Pál rendező George Orwellel szemben belülről ismerték a megvalósult disztópiát. A kitűnő filmet a közelmúltban adta ki DVD-n a MaNDA.

Experimentális filmek ritkán kerülnek mozivászonra, ezért is jó hír, hogy az Art+Cinema műsorára tűzte a fiatal magyar kísérleti filmes, Lichter Péter első nagyjátékfilmjét, a Fagyott májust. Az avantgárd horror elkészültéről, koncepciójáról és várható fogadtatásáról kérdeztük a rendezőt.

Nagyon kevés jó, még kevesebb pozitív hangvételű filmet láttunk a magyarországi cigány kultúráról – a Brazilok című kusturicás sportdráma viszont megtöri a jeget. Remek szatíraként is működik, amely vidéki fociőrült romákat mutat be.

A filozófus-rendező Terrence Malick negyven éve dédelgetett terve, hogy az (élő)világ születéséről és történetéről készítsen filmet. Az álom most megvalósult, de az Az univerzum története című lírai dokumentumfilm nem lett olyan ütős, mint reméltük.

A MaNDA DVD-kiadása jóvoltából végre kitűnő minőségben hozzáférhető Makk Károly Egymásra nézve című társadalmi melodrámája. Ez az egyetlen rendszerváltás előtti magyar film, amely nyíltan leszbikus párkapcsolatot mutat be.

A legendás amerikai rendező, Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísértése című botrányfilmje után csaknem három évtizeddel újra megosztó, vallási témához nyúlt a Némaságban. A végeredmény ismét lehengerlő.

A Cannes-ban díjazott és a tavalyi Anilogue animációs fesztiválon is vetített Michaël Dudok de Wit-film, A vörös teknős le sem tagadhatná, hogy Miyazaki Hayao stúdiójában készült: szívhez szóló történet egy lakatlan szigeten ragadt modern Robinsonról.

Köbli Norbert újabb izgalmas forgatókönyve kelt életre az elsőfilmes Kovács István rendezésében. A Szürke senkik című, december 16-án a Duna TV-n műsorra tűzöttalkotás az első világháború tragikus hőseinek állít emléket.

Az utóbbi néhány évben felszállóágba került a magyar műfajfilm, különösen az 1956 után játszódó, kosztümös bűnügyi drámák teljesítettek jól. Ezek számát gyarapítja Sopsits Árpád megtörtént gyilkosságot feldolgozó pszichothrillerje, A martfűi rém.

A magyar nép hatvan éve lázadt fel a zsarnokság ellen. Az évforduló alkalmából az 1956-os forradalmat és szabadságharcot témául választó legjobb magyar filmeket gyűjtöttük össze.

Bár Hajdu Szabolcs a két évvel ezelőtti Délibáb után azt nyilatkozta, elege van, szerencsénkre újult erővel tért vissza egy kiemelkedően erős, dokumentarista, önreflexív családi drámával. Az Ernelláék Farkaséknál a rendező eddigi legjobb filmje.

A nyomozó című remek szerzői műfajfilm színvonalát ugyan nem éri el Gigor Attila hosszú kihagyás után készült legújabb munkája, a Kút, de így is egész pofás thriller-dráma.

A MaNDA ezúttal egy örökzöld klasszikust újított fel, a végzetes szerelem és a második világégés miatti szorongás tézisfilmjét, a Halálos tavaszt. A film főszerepében az ikonikus femme fatale-t, Karády Katalint láthatjuk.

A MaNDA az 1956-os forradalom közelgő 60. évfordulója alkalmából DVD-sorozatot indított, amelynek egyik első darabja Kovács András parabolája, A ménesgazda. A Rákosi-korszakban játszódó, 1978-ban készült film a Kádár-féle emberarcú szocializmus csődjéről is mesél.

A nyolcvanas évek elejének Argentínájában káosz uralkodott, az instabil katonai diktatúrák miatt megnőtt a bűnözők hatalma. Ezt eleveníti fel egy valóban létezett gengsztercsalád felemelkedésének és bukásának történetével a Velencében és Torontóban díjazott bűnügyi dráma, A klán.

Nicolas Winding Refn a Csak Isten bocsát­hat meg után három évvel újabb radi­kális, forma­bontó és kompro­misszum­men­tes film­mel állt elő. A Neon démon bivaly­erős képi világú, komp­lex cselek­mény­veze­tésű dráma (pszicho­thriller), remény­keltő sziget az uni­for­mizált művész­fil­mek és a nagy hang­gal sem­mit nem mondó látvány­pornók tengerében.

Rég hallatott magáról Flie­gauf Bene­dek. A Ber­lini Nem­zet­közi Film­feszti­válon bemu­tatott és nem­rég mo­zikba került új filmje, a Liliom ösvény a való­ságot és a sötét me­séket össze­keverve beszél a szülői felelős­ségről és a halál fel­dolgo­zásáról.

Jancsó Miklós legendás film­para­boláját, a Sze­gény­legé­nyeket fél évszá­zada mutatták be. Az évfor­duló alkal­mából a MaNDA fel­újí­tott DVD-ki­adás­sal tisz­teleg Jancsó máig meg­hök­ken­tően modern és sok­rétű remek­műve előtt.

Radu Muntean filmjét, Az alsó szom­szédot a „román Nagyí­tásnak” is nevez­hetjük, mert Michel­angelo Anto­nioni klasszi­kusához hason­lóan egy moder­nista krimi­törté­net­ben vet fel a való­ság­értel­mezés­sel kap­cso­latos és erkölcsi kérdé­seket.

A MaNDA Szabó István klasszi­kusával, a Biza­lom című film­mel gyara­pította a fel­újí­tott régi magyar filmek sorát. A ren­dező a hetve­nes évek­beli formai kísér­letei után ezúttal egy hagyo­mányo­sabb sze­relmi törté­netet mesél el a máso­dik világ­háború szín­falai között.

Megérkezett a mozikba az Egyetl­eneim rende­zője, Nemes Gyula leg­újabb (bot­rány)­filmje, az Orbán Viktor fotója miatt „(ön)cen­zúrá­zott” Zero, amely­nek saj­nos na­gyobb a füstje, mint amek­kora lán­gon pis­lákol.

A MaNDA ismét egy régi klasszi­kust újított fel, Makk Károly Egy erköl­csös éjszaka című alko­tását. A film erénye – a szá­zad­for­duló hite­les kor­rajza mellett –, hogy a het­ve­nes évek leg­jobb magyar szí­né­szei tűn­nek fel benne.

Alejandro Gonzales Iñárritu a szuper­hős­filme­ket újra­gon­doló Birdman után A vissza­térőben a J. F. Cooper köny­veiből megis­mert ame­rikai határ­vidék felé fordul, hogy meg­mu­tassa a mesés tájak és a prém­vadá­szok kaland­jainak söté­tebb oldalát.

Jóllehet megszok­hattuk, hogy Peter Greenaway, az „angol film­mű­vészet Godard-ja” sokkoló művész­fil­mek­kel áll elő, az Eisenstein Mexikóban túllép a jó ízlés határán.

William Shakespeare egyik leg­népsze­rűbb drá­mája, a Macbeth sok­féle film­fel­dolgo­zást kapott már, ezért Justin Kurzel leg­újabb adap­táció­jától joggal várunk valami külön­legeset, amivel fel­dobja az una­lomig ismert alap­sztorit.

A Kritikus Tömeg internetes film­adat­bázis kez­detben pár tucat ember algo­ritmus alapján műkö­dő film­aján­lója volt, ma már több ezer mozi­bolond fel­hasz­náló­nak kínál min­den­napi szóra­kozást és közös­ségi élményt. A non­profit filmes közös­ségi oldal meg­úju­lása alkal­mából beszél­gettünk az ötlet­gazda szer­kesz­tővel, Németh Andrással.

A Balaton-felvidéki Kajtár család egy nagy­ha­talmú városi elvtárs meg­vendé­gelé­sétől várja fel­emelke­dését András Ferenc Veri az ördög a fele­ségét című, 1977-es szatí­rájában. A ferge­teges humorú társa­dalom­kritikát végre jó kép­minő­ség­ben tekint­hetjük meg a MaNDA új DVD-jén.

Kevés olyan magyar film van, aminek mondatai szálló­igévé, karak­terei legen­dává váltak – az egyik ilyen Keleti Márton háborús szatírája, A tizedes meg a töb­biek. A hazai közön­ség örök­zöld kedven­cét digitá­lisan fel­újított formá­ban adta ki a MaNDA DVD-n.

Az ember életében egyszer elér­kezik az a korszak − álta­lában negy­venes évei kör­nyékén −, ahon­nan vissza­tekint­ve úgy érzi, még oly sok őrült­séget sze­retne véghez­vinni, de min­derre oly kevés ideje maradt. A har­minc­nyolc éves Ole Giæver ezt a han­gula­tot ra­gadta meg a szó leg­szoro­sabb értel­mében sze­mé­lyes drámá­jában, a Magam urában.

Nagyszabású betörés, golyó- és poénzápor, őrült karakterek, tipikus kortárs magyar humor – ezek jellemezték Árpa Attila jó tíz évvel ezelőtti közönségkedvenc sikerfilmjét, az Argót, amelynek debütáló második részében a biztos recept nem változott, csupán a színvonal emelkedett.

A hatvanas-hetvenes évek magyar film­művé­szete nem­csak az élő­sze­rep­lős alko­tások miatt kima­gasló, az újhul­lámos moder­nisták­kal együtt az ani­máció fene­gyere­kei is ren­geteg remek (rövid)­filmet tettek le az asz­talra. A leg­job­bakat a MaNDA-nak köszön­hetően most kiváló minő­ség­ben csodál­hatjuk meg DVD-n.

A még mindig szocialista Kuba az utóbbi egy-két év­ben jelen­tős válto­záson ment ke­resztül, melyről az Arany Pálmá­val díjazott Laurent Cantet múlt­idéző és jövőbe tekintő Havannai éjszaka című drá­májá­ban tudósít. A filmről és jelentő­ségéről kér­deztük a francia ren­dezőt.

Wim Wenders legújabb lenyűgöző doku­men­tum­filmje, A Föld sója nem­csak a nagy­szerű foto­grá­fusról, Sebas­tião Salga­dóról, de élet­művén keresz­tül az emberi­séget érintő súlyos kérdé­sekről is szól. Költői, izgal­mas, kihagy­ha­tatlan alko­tás.

A magyar háborús film ritka, mint a fehér holló, még rit­kább köztük a ki­váló – már csak ezért is ezért érde­mes be­sze­rezni a MaNDA által fel­újí­tott Buda­pesti ta­vaszt, Mári­ássy Félix klasszi­kus remek­művét. DVD-aján­lónk­kal a II. világ­há­ború magyar­or­szági har­cainak 70 évvel ez­előtti lezá­rulá­sára, az el­hunyt és túl­élő hét­köz­napi hő­sökre is emlé­kezünk.

A hetvenes-nyolcvanas években számos bátor társa­dalom­elemző doku­men­tum­film és doku­men­tum-játék­film mutatta meg a Kádár-rend­szer igazi arcát. Közé­jük tar­tozik Vitézy László civil szerep­lőkkel forga­tott, remek Vörös földje (1982), amit nem­rég adott ki fel­újítva a MaNDA.

Nem kell lőni vagy robban­tani ahhoz, hogy a vallási fana­tizmus vissza­fordít­hatat­lan káro­kat okoz­zon, elég, ha fej­lődő szemé­lyiségű kama­szokat hálóz be egy szekta vagy fele­kezet − mint Diet­rich Brüg­ge­mann felka­varó drámá­jában. A felka­varó jelző ezúttal nem kriti­kusi túlzás: a Keresztút elké­pesz­tően erős ha­tású és nagyon fon­tos film.

A Jancsó Miklós remek­műveitől hajszál­nyival elmaradó Szerel­mem, Elektra a MaNDA jóvol­tából felújí­tott képpel, több érde­kes extrá­val immá­ron DVD-n is elér­hető. A hata­lom és zsar­nok­ság örök problé­máját vizsgáló film gyönyö­rűen kore­ogra­fált moz­gások és rituális táncok egy­velege.

Ha azt hisszük, hogy a kamio­nosok élete hatal­mas buli, izgal­mas kaland, fel­emelő uta­zások soro­zata, nézzük meg Alberto Fasulo TIR – A kamion­sofőr című filmjét, és bizto­san kevésbé fogunk vágyni a sofőrök roman­tikusnak csep­pet sem mond­ható minden­napjaira.

Nagyon vártuk már, hogy elké­szül­jön Hajdu Szabolcs wes­tern­struktú­rára épít­kező társa­dalmi drá­mája, a Délibáb, ám saj­nos jóval keve­sebbet kapunk annál, mint amennyit az elő­zete­sek alap­ján látni szeret­tünk volna.

Egy ország társa­dalma olyan, mint a veze­tői, állítja Andrjez Zvja­gincev szug­gesztív drá­mája, a Levia­tán, mely „Orosz­ország anyácska” korrigál­hatatlan problé­máiról, korrup­cióról, bürokrá­ciáról, egyház és állam egész­ség­telen kapcso­latáról, (pénz)dik­tatú­ráról és a veze­tők által kizsi­gerelt, csaló­dott és neuro­tikus népről beszél.

Régóta vártunk olyan filmre, mint a VAN valami furcsa és meg­magyaráz­hatatlan, ami a friss­diplo­mások elhelyez­kedési problé­máival foglal­kozik őszin­tén, kompro­misszu­mok nélkül, de humo­rosan. Reisz Gábor ren­dezőt első film­jének kelet­kezé­séről és a fia­talok útkere­séséről kér­deztük.

Végre elérhetővé vált a MaNDA kiadá­sában minden idők egyik leg­jobb magyar filmje a zsarnok­ságról, az elnyo­másról és az áru­lásról: Az ötödik pecsét Fábri Zoltán­tól.

Színészként szeret lubic­kolni a bunkó figu­rákban, ren­de­ző­ként felhá­bo­rítja az erő­szak, a kire­kesz­tés. A szí­nésszel és a rende­zővel most egy­szerre talál­koz­hat­nak, akik jegyet vál­tanak a Vik­tória – A zü­richi exp­ressz című filmre. A Svájc­ban élő magyar roma prosti­tuáltak sorsát elem­ző drá­ma sze­rep­lőjé­vel, a Fal című kísé­rő­film ren­de­zőjé­vel, Szabó Simon­nal beszél­gettünk.

Pálfi György új filmjében, a Szabad­esésben vissza­tér a Taxi­dermia bizarr, söté­ten humo­ros világába. Az abszur­ditás­ból jelesre vizs­gázó munka érte­kezés a közöny­ről, a fel­szí­nes­ségről, a kom­mu­niká­ció­kép­telen­ség tragi­komi­kumá­ról.

Rock ’n’ roll, twist, tánc­iskola, mez­telen nős golyós­toll, bom­bázó tini­lányok – nem volt rossz kamasz­nak lenni a hat­vanas évek­ben, állítja a MaNDA friss DVD-kiad­ványá­nak filmje, a Cha-cha-cha.

Amat Escalante új bűn­drámája csen­des kiáltás − vagy inkább olyan, mint egy süket­néma sikolya. Az Heli arról a Mexi­kóról tudó­sít, ahol tom­bol a pokol.

Maradni a bizonytalan­ságban vagy mene­külni az isme­ret­lenbe? Nem könnyű kérdés, ahogy azt a Menjek/Ma­radjak New York-i és lon­doni részé­ben is lát­hattuk. Erről és a doku­mentum­film-soro­zatról kér­deztük Józsa László pro­ducert.

Vérbeli szórakoztató filmet újított fel a MaNDA nyárra, Böször­ményi Géza csehes be­ütésű, Szívzűr című szatí­ráját. A film humo­rosan mesél a nyolcva­nas évek késő kádári pos­ványáról.

Merész vállalkozásba kezdett két fiatal alkotó, Imre Loránd Balázs ren­dező és Józsa László pro­ducer: a ma­gyarok töme­ges emig­ráció­ját elemző doku­mentum­film-so­roza­tot készí­tenek Menjek/maradjak címen. Az aktu­ális epi­zód­ban a lon­doni magya­rokra fóku­szálnak.

Mundruczó Kornél új filmjében, a Fehér Istenben spe­ciális effek­tusok alkal­ma­zása nélkül dol­goz­tak a több mint két­száz fős kutya­sereg­gel. Az állatok betaní­tásáról, mozga­tásáról, a forga­tásról kér­deztük Halász Árpá­dot, a film kutyái­nak tré­nerét.

Novák Erik legújabb filmje, a Fekete leves című akció­víg­játék a Magyar Nem­zeti Film­alaptól telje­sen füg­getlen alkotás, szinte nulla forint­ból készült. A rende­zővel a forga­tásról, a Fekete leves és a magyar film jövő­jéről beszél­gettünk.

A jórészt nagy presztízsű klasszi­kusokat felújító MaNDA most egy nyolc­vanas évek végi kultusz­filmhez nyúlt. A sötéten iro­nikus, elborultan atmosz­ferikus Meteo DVD-kia­dását sokan üdvö­zöl­hetik igazi film­cseme­geként.

Szívtelen bérgyil­kosok meg­téré­séről számos filmet láttunk már, ezért Fabio Grassa­donia és Anto­nio Piazza páro­sának va­lami nagyon egye­dit kellett volna alkot­nia Salvo című gengszter­drámá­jukban ahhoz, hogy a műfaj klasszi­kusait felül­múlják. Külde­tésü­ket azon­ban cím­szerep­lőjük­höz hason­lóan nem sike­rült mara­dékta­lanul telje­síte­niük.

Amerika mint „a lehetőségek földje” ivódott a köztudatba. E mítoszt erősítette Hollywood is, jóllehet, időről időre érkeznek olyan művek az Álomgyáron innen és túl, mint az Érik a gyümölcs vagy a legújabb, Nicolas Cage főszereplésével készült Joe, melyek felébresztenek az „amerikai álomból”. Alább az amerikai alsó osztályok kevéssé ismert világát bemutató amerikai realista filmekről lesz szó.

Kósa Ferenc Tízezer nap című filmjét fél évszá­zaddal ezelőtt többek között azért til­tották be, mert 1956 októ­beré­nek ese­mé­nyeit forra­dalom­nak neve­zik benne. Ennél azért jóval többet nyújt néző­jének: a (magyar) törté­nelem műkö­dési mecha­nizmu­sát mu­tatja be.

A kortárs amerikai filmek többsége csupán a kert­városi idill árny­oldalá­nak bemuta­tásáig merész­kedik, az Egye­sült Álla­mok rög­valósá­gát, munká­sainak sivár éle­tét csak nagy ritkán mutat­ják be olyan rea­lista alko­tások, mint a Joe.

A nyolcvanas évek óta Hollywood aranykorát éli. Vagy csak élte? Úgy tűnik, az Álomgyár ismét válságban van. Pénzügyileg még nem annyira, esztétikailag viszont nagyon is.

Sára Sándor méltán klasszi­kussá vált 80 huszárja sike­resen teljesíti a szinte lehe­tetlent: kiváló anali­tikus törté­nelmi dráma, de izgal­mas kaland­film­ként is élvez­hető. Március 15-e ünnepe körül erő­sen aján­lott besze­rezni, kriti­kánk­ból kide­rül, miért.

A harmincas évek komédia­korszaka után azt hihet­nénk, a magyar csak a víg­játék­hoz ért, holott a bűn­ügyi műfajok­nak, így a thriller­nek is nagy­mestere lehetne, ha akarná, mint azt A berni követ is bizo­nyítja, amit már­cius 15-én egy alka­lom­mal vetíte­nek a Puskin­ban. 1956, ahogy még nem láttuk!

A magyar szórakoztató film feltá­madá­sát hangoz­tatni sajnos még erős túlzás, legyen bár szó a közel­múlt még mindig langyos felho­zata­láról vagy Dyga Zsom­bor leg­újabb (fekete) komé­diá­járól, a Couch Surfről.

Gaál István filmjei közül első­sorban a hatva­nas évek nemze­déki közér­zetét köz­vetítő Sodrás­ban vált klasszi­kussá. A Mészöly Miklós kisregé­nyéből készült, kevésbé ismert, de Gaál fő művéhez mérhető Magas­iskola (1970) a MaNDA jóvol­tából most az ere­detihez hű minő­ségben vált hozzá­férhe­tővé DVD-n. A Cannes-ban díja­zott alkotás egy solymász­telep életét bemu­tatva bur­koltan a Kádár-rend­szer műkö­dését bírálja.

A Magyar Nemzeti Digitális Archí­vum és Film­inté­zet (MaNDA) érték­men­tésre és érték­terem­tésre vállal­kozott, amikor el­kezdte digitá­lisan fel­újítani és DVD-n meg­jelen­tetni a magyar film­törté­net klasszi­kusait. Erről a soro­zatról beszél­gettünk a MaNDA főigaz­gató-he­lyet­te­sével, Fejes Katalin­nal.

Tíz évet kellett várni, de végre csak megszü­letett az „új Kontroll”. Az egy­szerre drámai és humoros Isteni műszak, Bodzsár Márk első nagy­játék­filmje szokat­lanul abszurd perspek­tívából beszél a mentő­sök akció­dús hétköz­napjairól. Benke Attila premier előtti kritikája az év magyar megle­petés­filmjéről.