Pályája szépíróként indult, de később a tudományos munka mellett kötelezte el magát. Nagy László költészetének kutatója, többek között Ratkó József és Oláh János monográfusa is. Jánosi Zoltánnal, a Magyar Napló főszerkesztőjével pályakezdéséről, nyelvszemléletéről és lapszerkesztői célkitűzéseiről beszélgettünk.

Ma sokkal könnyebb Magyarországon forgatókönyvíróként érvényesülni, mint korábban – állítja Hegedűs Bálint, a Kincsem és sok más alkotás írója, a Filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatója. Filmes szakterületeket bemutató sorozatunkban mesélt legelső könyvéről, a szakma helyzetéről, a filmalapos tevékenységéről és arról, melyik magyar filmért szakadt meg majdnem a szíve.

Kevés műalkotás tudja közvetlenül jobbra fordítani emberi közösségek életét, de Ember Judit Pócspetri című dokumentumfilmjének ez sikerült. A digitálisan felújított film a Magyar Nemzeti Filmalap kiadásában a közelmúltban jelent meg DVD-n.

Került már Oscar-közelbe, most februárban pedig a Berlini Filmfesztiválon kapott rangos elismerést. Bucsi Réka szürreális hangulatú, csodalényeket mozgató kisfilmjeivel hamar generációja legismertebb animációs rendezőjévé nőtte ki magát.

Budapest inspiráló pezsgését Manhattanéhez hasonlítja, de hajlama van a szerzetesi magányra is: reggel kilenctől délután ötig írja napi penzumát. Köbli Norberttel, az utóbbi évek magyar történelmi sikerfilmjeinek forgatókönyvírójával beszélgettünk.

A magyarországi kortárs képzőművészet vásárlásának szerteágazó témáján belül külön fejezetet érdemelnek a karácsonyi vásárok, amelyek a megszokottól némiképp eltérő normák szerint alakulnak. Egyúttal remek lehetőséget nyújtanak, hogy szabálytalanságaikra való rámutatással a piac normál működésére reflektáljunk.

„A rendezés jó értelemben véve is uralom, a látványtervezés viszont egyértelműen szolgálat” – mondja Pater Sparrow, aki 1 című filmjével rendezőként több díjat is bezsebelt a 40. Magyar Filmszemlén, látványtervezőként pedig olyan produkciókban működött közre, mint a The Duke of Burgundy, a Kút vagy a Budapest Noir. Filmes szakmákat bemutató sorozatunkban megkérdeztük tőle, hogyan dolgozik, miként gondolkodik a filmről.

A kísérletező művészet új ösvényeket nyit az önkifejezésnek. Idővel ezek az invenciók beépülnek a művészet eszköztárába, hagyománnyá válnak, műfajjá mélyülnek, és kialakulnak elemzési metódusaik is. Ez történt a vizuális költészettel, az interaktív szépirodalommal és a hipertext irodalommal is. Tamkó Sirató Károly, Magolcsay Nagy Gábor és Kele Fodor Ákos költők munkáin keresztül eljutunk a hipertextelméletig, és próbára tesszük, miként teszi felfejthetővé ez az elemzési mód az experimentális műveket – a kortárstól egészen a régmúltig.

Nagy öröm az alkotóknak, amikor olyan előadás születik, amelyet hosszú évekig műsoron tartanak. Leginkább a rendezés és az előadás minősége határozza meg, miből válik sikerdarab, az eredeti színpadi mű sokkal kevésbé játszik fontos szerepet ebben. Ezt igazolja, hogy az egyik társulat által legendássá váló darabot egy másik színház másik rendezésében nem méltatja ugyanakkora elismeréssel a közönség.

Gróf Ferenc, akit a nemrég feloszlott Société Réaliste nevű művészpáros tagjaként ismerhetünk, már régóta szenvedélyesen vonzódik a betűk világához. Szerinte szólóban alkotni nem magányos műfaj, és nem lát nagy különbséget jelenlegi otthona, Párizs és Magyarország művészeti élete között. Legutóbbi budapesti kiállításairól, ideológiákról és terveiről beszélgettünk.