Dréher János az újpalotai magasházból, Budapest legmagasabb lakásából költözött át öt évvel ezelőtt a béke szigetére, egy kétemeletes kertes családi házba Hidegkút és Hűvösvölgy határán. Itt közel lehet az unokákhoz, kertészkedhet, és nem utolsósorban élvezheti a szabadban való alkotás örömeit is.

Legtöbben talán újságíróként ismerik, hiszen tizenöt évig volt a néhai Népszabadság debreceni tudósítója, és majdnem harminc éve rendszeresen olvashatók tárcái, cikkei a sajtóban. A jelentős szépirodalmi munkássággal is bíró Kácsor Zsolttal az idei Campus Fesztiválon beszélgettünk.

A jövőre immár 10. évfordulóját ünneplő Duda Éva Társulat alapítójával és vezetőjével beszélgettünk pályafutásának kezdeteiről, a koreográfus szakma szépségeiről, a csapatról, eredményekről és tervekről, miközben még egy próbára is beleshettünk.

Alternatívát kínálnak arra, hogy fogyatékossággal élő emberek a tehetségükből éljenek meg. Színházat csinálnak, de milyen színházat! Irányítják a néző tekintetét, felerősítik bennünk azokat az értékeket, amelyekről hajlamosak vagyunk elfeledkezni. Immár húsz éve. A Baltazár Színházról Elek Dóra művészeti vezetővel, Nagy Réka sminkessel, a Művészeti Központ koordinátorával és Kovács Panka színésznővel beszélgettünk.

A film, amiről tömegesen vonultak ki nézők és újságírók, és amit mai napig sokan az egyik legfelkavaróbb mozgóképes alkotásként tartanak számon. Új cikksorozatunkban kultuszfilmmé vált mozikat helyezünk nagyító alá: elsőként arra keressük a választ, hogyan írta bele magát a filmes kánonba a Visszafordíthatatlan.

Pályakezdőként Miskolcra került, ezért nem volt ideje forgatni. Ahogy a szabadúszást választotta, rögtön egy Oscar-díjas rendezővel, Deák Kristóffal dolgozott együtt. Szabó Irénnel a szabadúszó lét nehézségeiről és a miskolci évekről beszélgettünk.

Vagy Szajlán éli mindennapjait, vagy ír, vagy utazik. Munkái fontosak a kortárs irodalomban, mondhatni a magyar líra egyik megújítója alakja. Oravecz Imrével trilógiájáról, a maradásról, a kivándorlás múló gondolatáról és az utazás-írás kapcsolatáról beszélgettünk.

Pályája szépíróként indult, de később a tudományos munka mellett kötelezte el magát. Nagy László költészetének kutatója, többek között Ratkó József és Oláh János monográfusa is. Jánosi Zoltánnal, a Magyar Napló főszerkesztőjével pályakezdéséről, nyelvszemléletéről és lapszerkesztői célkitűzéseiről beszélgettünk.

Ma sokkal könnyebb Magyarországon forgatókönyvíróként érvényesülni, mint korábban – állítja Hegedűs Bálint, a Kincsem és sok más alkotás írója, a Filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatója. Filmes szakterületeket bemutató sorozatunkban mesélt legelső könyvéről, a szakma helyzetéről, a filmalapos tevékenységéről és arról, melyik magyar filmért szakadt meg majdnem a szíve.

Kevés műalkotás tudja közvetlenül jobbra fordítani emberi közösségek életét, de Ember Judit Pócspetri című dokumentumfilmjének ez sikerült. A digitálisan felújított film a Magyar Nemzeti Filmalap kiadásában a közelmúltban jelent meg DVD-n.