Feszült várakozással gondolok az idei Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásárra. Millió dolgom van, erre jön a kedvenc irodalmi fesztiválom, jön a négy napjával, mint egy kis piros buldózer, elvonja a figyelmem minden fontosnak tűnő dologról, és képzeletbeli vastag piros filccel húzza át a naptárba és todo-listákba írott és írandó dolgaimat.

Tolnai Ottó regényemegírásának metodikájában és kaotikusságában képezi le a magyar politikai hatalmi rendszer működését, szétesettségét és a nép tudatlanságát, orránál fogva vezetését. Rendszer- és társadalomkritika ez, de nem pusztán a mai kormányzásé, hanem a magyar nemzeti irodalom és művészet sorsára évszázadokon keresztül ránehezedő rezsimé.

Juhász Tibor Salgó blues című első novelláskötete oldalszámra ugyan vékony, alig nyolcvanat számlál, miliője annál vaskosabb. Még föl sem lapozva a címből tudható, hogy Salgótarjánról lesz szó, és a blues afroamerikai fájdalmas-szomorú szólamai visszhangoznak a kis Moszkvának is titulált város összeomlott szovjet légvárai között, sajátos atmoszférát teremtve.

Négy ciklusba rendezve tizenkilenc novella sorakozik Antal Andrea debütáló kötetében. Komoly problémákat vet fel, és nyomasztó világot tár elénk a szerző, aki szociális munkásként dolgozik, így akár mindennapos tevékenységéből is meríthetett.

Éjszakai földet érés – ezzel a címmel jelenik meg a következő hetekben Izsó Zita új verseskötete a Scolar Kiadó gondozásában. A költővel hitről, traumákról, költészetének folytathatóságáról, valamint a borzalmak elviseléséről és elviselhetőségéről is beszélgettünk.

Kevés aktuálisabb olvasmány van az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetését és szakmai vitáját megelőzően, mint az irodalomtanítás paradigmaváltását sürgető és Arató László munkássága előtt tisztelgő tanulmánykötet. Egy szaktanár kritikája.

A Lehet lélegezni történetei a hétköznapi ember kötelezettségeiről és lehetőségeiről mesélnek. Mint egy átlagos hétfő reggelben, itt sincsenek csattanók, hirtelen tragédiák vagy létösszegző tanulságok. Csak a körülöttünk ágaskodó valóság van: hol nyugodt, hol kapkodó, de megszokott, mint a ki- és belégzés.

Rakovszky Zsuzsa költészete a világot és az emberi kapcsolatokat, viszonyrendszereket átrendező érték- és hagyományvesztettséget állítja középpontjába. A kötet versei mindenkit megszólítanak, hiszen problémafelvetése a hétköznapokból merít, bár kissé egyoldalúan.

Rajongók voltunk című új kötetében többek között a „bárhol” felcseperedett fiúk alapélményei kerülnek terítékre. Az interjúból kiderül, hogy annak idején valószínűleg fél Szarvast feltelefonbetyárkodta. Bár beindult már nála a „bácsisodás”, Hartay Csaba azért még válaszolt a kérdéseinkre.

Évente számos koncerten veszünk részt, ki-ki igénye szerint: tombolunk, ugrálunk, a zenekarral együtt mozdulunk, testben és lélekben. De vajon mi és ki van a dalszövegek, a dallamok és az ütemes ritmus mögött? Babucs Kriszta kérdezett, a magyar zenei élet kiválóságai pedig válaszoltak.