Kemény Zsófi huszonnégy éves, és ennek megfelelően tele van energiával – íróként, költőként, slammerként, rapperként, nőként, emberként. Egy verseskötet és két regény után most egy újabb regényt ír, ami arról fog szólni, milyen lett volna, ha fiúnak születik.

A posztdigitális korban a múzeumok folyamatosan változó szerepe, kihívásai, valamint a legújabb technológiák által nyújtott lehetőségek a nemzetközi szakirodalom aktívan tárgyalt területei. Ezt a diskurzust gazdagítja a 2017 októberében megjelent Digitális Múzeum tanulmánykötet is, amely a hazai intézmények felől közelít a kérdéshez.

A Kortárs folyóirat május 10-én 15 órától Generációs újratervezések címmel konferenciát tart a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kerekasztal-beszélgetések három területen – oktatás, művészet, kommunikáció – járják körül, hogy a mai fiatal generáció honnan meríti a követendő értékeket, kik, mely emberi minták vannak rájuk hatással értékítéletük kialakításában.

Utazók súlyos lélegzetétől hangos terek, ablaküvegnek nyomódó arcvonalak, hajnali buszút. N. Tóth Anikó prózakötete az utazás határhelyzetét sűríti apró életmozzanatokba. Olyan hétköznapi életeseményekbe, ahol egyszerre rögzül az utazók kiszolgáltatottsága, a kiszolgáltatottságban rejlő emberi történet, az emberben rejlő motiváció.

Nemcsak a költő és a költészet értelmezhető folyamatként, de a kritikus és a kritika is, amely az idő és az ízlés módosulásával változik.

József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor – csak néhány név az elmúlt esztendők során jubileumot ünneplők közül. Azonban az illő méltatások forgatagában olykor hajlamosak vagyunk csak addig foglalkozni egy-egy szerzővel, amíg tart az emlékév. A Fűzfa Balázs által szerkesztett Ottlik-könyvtár sorozat ennek a folyamatnak mond ellent, őrizve Ottlik jelenlétét az irodalmi gondolkodásban.

Könyvvel üzenek néked címen 2016-ben adta közre az általa összegyűjtött Radnóti-dedikációkat, 2017-ben pedig Különben magyar költő vagyok címmel rendezte sajtó alá tragikus sorsú költőnk levelezésének első kötetét. Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésszel beszélgettünk.

Ókori görög gondolkodók Badacsonyban, Nietzsche és Jézus a budapesti aluljáróban – végre valami, ami nem Amerikában esik meg. Kedélyes beszélgetések komoly témákról, irodalmi fikció, hit, filozófia. Nem sok mindez egyben? Ugyan, pont befér az első és a hátsó borító közé.

A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport sajtóbemutatóval egybekötött konferenciáján a Kosztolányi-életmű digitalizálásának problémája kerül középpontba. A március 27-én tartandó eseményekről és a digitalizálás problémaköréről Bengi László szervezőt, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet habilitált adjunktusát kérdeztük.

A kísérletező művészet új ösvényeket nyit az önkifejezésnek. Idővel ezek az invenciók beépülnek a művészet eszköztárába, hagyománnyá válnak, műfajjá mélyülnek, és kialakulnak elemzési metódusaik is. Ez történt a vizuális költészettel, az interaktív szépirodalommal és a hipertext irodalommal is. Tamkó Sirató Károly, Magolcsay Nagy Gábor és Kele Fodor Ákos költők munkáin keresztül eljutunk a hipertextelméletig, és próbára tesszük, miként teszi felfejthetővé ez az elemzési mód az experimentális műveket – a kortárstól egészen a régmúltig.