A legtöbb olvasó talán elégedett a nagy klasszikusok zárófejezeteivel, de az És boldogan éltek? – Mesehősnők utóélete című kötet szerkesztője, Szederkényi Olga jobbnak látta, ha a mesék folytatódnak. Vele és a könyv illusztrátorával, Szabó Imola Juliannával beszélgettünk.

Szabadulástörténetek – áll Dragomán György új kötetének alcímeként a belső borítón. Csakis ott, mintha ez is jelezné, miféle szabadság az, amiről a novellák beszélnek.

Viszontlátás – mint a korábban megjelent szövegekkel való ismételt találkozás, ugyanakkor mintha lenne valami sejtelmes is ebben a szóban, az elbúcsúzás folyamatosan lappangó lehetősége. Vári Fábián Lászlóval, a kárpátaljai Viszontlátás II. című antológia szerkesztőjével beszélgettünk.

Tavaly, a 70. születésnapja után jelent meg Kepes András második regénye, az Istenek és emberek. Noha a szerző kíméletlen tükröt tart az olvasók elé, a könyv rövid időn belül bestseller lett, és az iránta való érdeklődés azóta sem hagyott alább.

A Mindent bevallhatok érdekes adalékokkal egészíti ki mindazt, amit Kosztolányiról tudunk: megismerhetjük öltözködési szokásait, betekinthetünk villájába és dolgozószobájába, leülhetünk asztalához egy ebédre.

Gyerekkora óta ír, középiskolásként kezdett dolgozni a Rádiókabarénak, majd bekerült Fábry Sándor írócsapatába. Nemrég jelent meg első könyve, a Vak majom. Sodró lendületű, izgalmas debütkötetéről kérdeztük Fehér Boldizsárt.

Megérdemelt volna a kötet egy találóbb címet és borítót, hiszen a szövegek java része igencsak érdemes az olvasásra. András László hol kesernyés, hol édesbús emlékekből, gondolatokból, eseményekből kanyarít kimondottan szerethető irományokat.

Családregény? Fejlődésregény? Utaztató regény? Lehet-e egyszerre mindhárom alig több mint 130 oldalban? Oberczián Géza Áramlás című kisregénye rövid terjedelme ellenére több tízezer kilométert ölel fel, Panamától Brassóig váltakoznak az évtizedek, a nézőpontok.

Feketeverseket, delejverseket, vonzásverseket ír az elesettekről, az elfeledettekről. Sűrű képei és zaklatott alakzatai szorítanak, nem eresztenek. Saját életéből is merít, de leginkább azokkal az arcokkal foglalkozik, amiket jó, ha a költészet feltár. A tavaly megjelent Pigment című lírakötet szerzőjével, Nagy Zsukával beszélgettünk.

A szereplők rövid, lényegre törő párbeszédei mögött súlyos, bonyolult gondolatok és problémák kavarognak – Kollár-Klemencz László A műanyag kerti székek élete című új novelláskötetében kimondott és elhallgatott érzelmeikről is beszél. A természetleírások nagyon érzékletesek, a paraszti kultúra szinte minden szövegben előkerül, de a könyv a társas viselkedés nehézségeiről, az emberi kapcsolatok esetlenségeiről szól a legmeggyőzőbben.