Ókori görög gondolkodók Badacsonyban, Nietzsche és Jézus a budapesti aluljáróban – végre valami, ami nem Amerikában esik meg. Kedélyes beszélgetések komoly témákról, irodalmi fikció, hit, filozófia. Nem sok mindez egyben? Ugyan, pont befér az első és a hátsó borító közé.

A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport sajtóbemutatóval egybekötött konferenciáján a Kosztolányi-életmű digitalizálásának problémája kerül középpontba. A március 27-én tartandó eseményekről és a digitalizálás problémaköréről Bengi László szervezőt, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet habilitált adjunktusát kérdeztük.

A kísérletező művészet új ösvényeket nyit az önkifejezésnek. Idővel ezek az invenciók beépülnek a művészet eszköztárába, hagyománnyá válnak, műfajjá mélyülnek, és kialakulnak elemzési metódusaik is. Ez történt a vizuális költészettel, az interaktív szépirodalommal és a hipertext irodalommal is. Tamkó Sirató Károly, Magolcsay Nagy Gábor és Kele Fodor Ákos költők munkáin keresztül eljutunk a hipertextelméletig, és próbára tesszük, miként teszi felfejthetővé ez az elemzési mód az experimentális műveket – a kortárstól egészen a régmúltig.

Vannak szabályok, amelyek felülírják a lélegzetvétel szükségét. Vészjós időszakok, mikor az élni akarás evidenciája átprogramozza a törvényeket. Süllyesztő helyzetek, tiszta beszéd, sajátos árterek, rostázott pátosz. A nemrégiben Bella István-díjjal kitüntetett Kürti Lászlóval beszélgettünk.

Jolsvai András új kötete könnyed, lendületes sztorifolyam a rendszerváltás idejéből, amelyet a szerző szolíd, szinte csak a háttérben aknamunkát folytató humora tesz teljessé. Hogy mindent megszépít az emlékezet? Talán pont ez a dolga.

Kemény István leveti a rendszerváltás euforikus állapotának rózsaszín szemüvegét, hogy szembenézzen a fekete-fehér valósággal. Esszéiben számot vet a megvalósított lehetőségekkel és a be nem váltott ígéretekkel, s habár főként önmagával szemben fogalmaz meg kérdéseket, szinte észrevétlenül az olvasót is behívja közéleti, társadalmi, irodalmi eszmefuttatásaiba.

A közönség nagy része talán a KISAVAS zenekar frontemberekén ismeri Papp Dénest, akinek nemrég jelent meg második, Csóva című könyve – az először verseskötettel (Vedlés) jelentkező szerző ezúttal elbeszéléseit gyűjtötte össze. Eddigi irodalmi pályájáról, a kör és a körző viszonyáról, valamint a „borsodiságról” is beszélgettünk vele.

Jász Attila egyfajta könnyed hangú baráti tárlatvezetésre vállalkozik csupán: bizonyos képek előtt hosszabban időzik, máskor mintha csak egy pillantást vetne a vászonra, kedve szerint. De a képleírások nem elég ambiciózusok ahhoz, hogy az átkódolás élményszerűvé váljon, és a képaláírások sem kalauzolnak minket messzebbre, mint ameddig a szemünk lát.

Spiró György új regényének főhőse, Melák Kálmánka tértől és időtől eloldozva beutazza szinte az egész világot, de enyhet és nyugalmat sehol nem lel. Idehaza pedig még ennél is rosszabb várja.

Egy apátiába zuhanó, játékfüggő férj, egy munkamániás, látszólag minden terhet elbíró feleség, egy családi determináltságból kilépni próbáló fiatal srác, egy rosszindulatú nagymama és egy „jóakaró” szomszéd – Tóth Krisztina Pokémon go című drámájának szereplői mindannyiunk számára ismerősek lehetnek. A február 20-án a Rózsavölgyi Szalonban debütáló előadásról az írónővel beszélgettünk.