×

„A kortárs zene az irodalmunk”
Interjú Lukács Miklóssal
Ayhan Gökhan
2015 // 02. 27

„Megmutathatom a cimbal­mot, hozzá­járul­hatok az elter­jedé­séhez, a meg­isme­résé­hez”, mondja Lukács Miklós, a kortárs zenei élet egyik megha­tározó figu­rája. Zenéje egy­szerre táplál­kozik az auten­tikus cigány­zene, a klasszi­kus zene és a jazz vilá­gából. Hang­sze­réről, zene­szer­zés­ről, zene­karok­ról, most futó pro­jek­tek­ről és jövő­beni ter­vek­ről beszél­gettünk vele.
„Megmutathatom a cimbalmot, hozzájárulhatok az elterjedéséhez, a megismeréséhez”, mondja Lukács Miklós, a kortárs zenei élet egyik meghatározó figurája. Zenéje egyszerre táplálkozik az autentikus cigányzene, a klasszikus zene és a jazz világából. Hangszeréről, a cimbalomról, zeneszerzésről, zenekarokról, most futó projektekről és jövőbeni tervekről beszélgettünk vele.



Manapság egyre több zenész nyúl a régebbi hangszerekhez. Milyen a cimbalom jelenlegi megítélése? Lekerült már róla az a sztereotípia, hogy elsősorban a cigányzenében használatos hangszer?



Úgy gondolom, hogy ez soha nem fog róla lekerülni. Az elmúlt 100–150 évben a cimbalom a cigányzenekarok meghatározó hangszerévé vált. A cimbalom egy háromezer éves kultúra része, őshazája Perzsia, s abból eredeztethető minden, ami a cimbalommal kapcsolatos.
Az 1970-es években elindult Magyarországon a táncházmozgalom, s ezzel nagyon erős irányt vett a cimbalom megítélése. Később a kortárs zeneszerzőkre gyakorolt a népzenei mozgalom erős hatást, olyannyira, hogy a folklorisztikus motívumokat beépítették a darabjaikba a cimbalommal együtt.
Én magam eredendően klasszikus zenész vagyok, édesapám éttermi cigányzenét játszó cimbalmos. Érdekel a népzene és más országok zenéje is. Ebből a sokfelé ágazó érdeklődésből állt össze a játékom. Amikor elkezdtem, Balogh Kálmán gyakorolta rám a legnagyobb hatást a cimbalomjátékban. Ő megmaradt népzenészként, én pedig inkább a jazz felé orientálódtam. A jazzben sokan elfogadják már a hangszert, de nyilvánvalóan a 150 évet nem lehet felülmúlni, és ez nem is baj. Már az nagy öröm, ha felismerik a cimbalmot.



[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=ZQxbLfV76xs[/youtube]



Úgy érzi, hogy furcsán, némi gyanúval közelednek a cimbalom felé?



Nehezen tudják befogadni. Elutasítást soha nem tapasztaltam, inkább azt éreztem, hogy nem értik. Amíg nem hallották, mindig volt egy kellő meglepettség a jazz és a cimbalom találkozása kapcsán.



Miért nem a cigányzene mellett kötött ki?



A ’70-es, ’80-as években már sejthető volt, hogy a cigányzene mint éttermi muzsikálás megszűnés előtt áll. A szülők a klasszikus zenét ajánlották a gyerekeiknek. Esetemben a jazz egy érdekes választás volt, édesapám sem értette, miért szeretném ezt csinálni. Aztán amikor az élet elkezdte bebizonyítani, hogy ennek tere van, és jó úton járok, elfogadták.



Mennyire terhelhető a cimbalom? Van olyan zenei műfaj, amiben nehezebben érvényesül a hangszer, vagy a nagy lehetőségek tárháza kínálkozik fel előtte?



Ugyanolyan hangszer, mint a többi, abszolút terhelhető. Az 1800-as évek közepén bekövetkezett egy nagy újítás, ami Schunda Vencel József nevéhez fűződik. Ő koncertpódiumra emelte a cimbalmot, négy lábbal látta el, mert az akkori zenei igény megkövetelte, hogy ez a hangszer az előadások részese legyen [erről bővebben itt]. Utána Erkel, Liszt Ferenc fedezte fel a cimbalmot magának és a magyar zenének. Most már nemzetközi szinten is sikereket ért el. Rengeteg külföldi cimbalmos játszik, sőt beszélhetünk nyugat-európai cimbalomművészekről. Egy idő után világszinten is közkedveltté válhat a cimbalom, de ez egy hosszú és kemény folyamat része.



Adott elő kortárs zenei darabokat is, például Eötvös Péter művét. Mostanában készül valamilyen nagy volumenű kortárs darab bemutatójára?



Nekünk a kortárs zene az irodalmunk. Sztravinszkij volt az első, aki cimbalomra írt darabokat. Számunkra a romantika, a bécsi klasszikusok korszakából nem voltak az átiratokon kívül önálló darabjaink. Ezért a kortárs zenére mindig nyitottnak kell lennünk. Eötvös Péter darabját tavaly mutattam be Portóban, és idén ősszel tervezem a magyarországi fellépést.



Több zenekarban játszott már. Hol érezte a legjobban magát, hol tudott igazán kiteljesedni?



Az első időszakokban sok mindent csináltam, kerestem az utam. Majdnem mindenkivel jól éreztem magam, mindenkitől kaptam valamit. Vannak zenekarok, amikben régóta benne vagyok, ilyen a Dresch Quartet, ahol több mint tíz éve játszom. Ezen kívül a Borbély Mihállyal való együttműködés fontos, akivel több zenekarban működtem közre.



[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=Hfrer-dr_8Y[/youtube]



Szerzett saját darabokat is. Milyen időközönként veszi ezeket elő?



Régebben klasszikus zenészként rengeteg saját darabot írtam. Érdekelt, meddig tudom a cimbalom határait feszegetni. Emellett mindig voltak inspiráló darabok, s általában azokat kortárs zeneszerzők írták. Autodidakta módon komponáltam, zeneszerzést soha nem tanultam. A napokban is folyamatosan írok, mert májusban fogjuk felvenni a következő lemezünket, és dolgoznunk kell. Balogh Kálmánnal is készítünk egy új duólemezt, oda is komponálok. Azt a régi hagyományt viszem tovább, miszerint a zeneszerző és az előadó nem válik külön. A jazzben ez a régi, szép hagyomány máig megmaradt.



A triólemez miben lesz más?



Bizonyos részben lesz más, bizonyos részben meg az eddig felvázoltak követése lesz. A triót megelőzte egy nagyon ritmuscentrikus quintett. Akkoriban a ritmikai modulációk, az indiai zene és egy nagy zenekari hangzás megteremtése érdekelt. A trió pont az ellenkezőjét csinálja. A leírt témák sokszor nem ismernek számvitelt, egy irányt mutatnak, egy megcélzott utat kell eltalálnunk. Sok a szabadság benne, és minden koncerten más irányt vesz a zene. Sokszor a sorrendet sem beszéljük meg. Máskor meg sem állunk, játszunk negyven percen keresztül, s közben lemegy 3-4 szám. Mindig azt mondom a közönségnek, hogy csukja be a szemét, és a végén nyissa ki. Hogy volt-e utazás, vagy nem volt, az a lényeg. Az előző lemezt felvonásokra osztottam, a második lemeznél is hasonló lesz a gondolkozásunk, de ez még változhat, és addig is maradjon meglepetés. Itt asszociációk lesznek, és Budapestről fog szólni. Ezt az ívet, hogy egy történet legyen, folyamatosan követni szeretnénk.



Térjünk vissza a cigányzenéhez. A korábban hungarikumnak számító s ma is annak tartott cigányzene kiveszőben van. Mit kellene tenni, hogy újra népszerű legyen? Megérdemelné, hiszen rengeteg színvonalas cigányzenét játszó együttes létezik.



Az autentikus és az éttermi cigányzenét válasszuk ketté. Nem egy értéket képviselő, cigányzenét játszó zenekar létezik. Az autentikus cigányzene is változik, új hangelemek jelennek meg benne. Az éttermi cigányzene eltűnésének oka nem a zenéből ered. Az éttermi cigányzene az ötvenes-hatvanas években működött, az emberek jártak étterembe, meg tudták fizetni, odahívni a prímást, hogy játssza el a kedvenc nótájukat. A rendszerváltás után egyre kevesebb hely lett, ahol cigányzenészt alkalmaztak. Ennek szintén több oka van. Nagyon átvettük ezt az amerikanizálódást, hogy ez nem trendi, s nagyon emlékeztet az előző korszakra. Volt egy gazdasági oka is: az emberek nem bírták már megfizetni sem az éttermet, sem a zenészt. Úgy gondolom, hogy ezt a műfajt nem szabad megölni, a magyar kultúra része, de valahogy meg kell változtatni. Régóta hangoztatom, hogy ki kell venni az étteremből, színpadra tenni, mint például ahogy a 100 Tagú Cigányzenekar csinálja. A magyar cigányzene egy nagyon egyedi és sehol máshol meg nem található hangzással rendelkezik, igazi kuriózum, kár lenne érte! [A témával egy korábbi írásunk részletesen foglalkozik.]



[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=tiZhxaIm-sg[/youtube]



Mit gondol, milyen esélyei vannak a most zenét tanuló gyerekeknek?



Mindenki nehéz helyzetben van. Gyerekkoromban édesapám azt mondta, hogy ne legyek cigányzenész. Ma azt mondják a fiataloknak: ne legyenek zenészek. Én másképp gondolom. Ahhoz, hogy ebben az országban egy kultúra fennmaradjon, óriási változásnak kell bekövetkeznie. Egyrészt a zenészekben, de a befogadókban is, tudniillik a jelenleg zajló folyamatok jóindulattal sem nevezhetőek jóknak. A zenének köszönhetően sok országban jártam, s minden országban azt tapasztaltam, hogy vannak stílusok, rétegműfajok, és mindegyiknek megvan a maga közege, korosztálya. Egyik sem cseréli fel a másikkal a helyet. Magyarországon ez sajnos megtörtént. Korábban működött egy magaskultúra. Ez az igényszint csökkent. S amin nevettünk húsz éve, az lett ma a magaskultúra.


Tudom, hogy a jazz vagy a klasszikus zene soha nem lesz annyira populáris, mint a popzene. Nem gond, de az már sokkal inkább igen, hogy akik 10-20 évvel ezelőtt klasszikus zenei estekre jártak, azokkal bizonyos emberek kezdik elhitetni, hogy a populáris kategóriából jövő zenészek játéka ugyanolyan érték, mint akár a klasszikus zene vagy a jazz, s ez egy hatalmas és veszélyes tévedés. Itt kell egy nagy felelősségnek lennie, hogy rendben lássuk a dolgokat.



Jelenleg készül olyan fellépésre, amit nagyon vár?



A Tavaszi Fesztivál keretein belül lesz lemezbemutató koncertünk Balogh Kálmánnal a Vigadóban. Ezt megelőzi egy nyilvános lemezfelvételi koncert a BMC-ben. Áprilisban New Yorkban és San Franciscoban koncertezem, Charles Lloyd Wild Men Dance nevű produkciójával. Ezeket nagyon várom, igen megtisztelőek a számomra. Áprilisban a Blue Note Recordsnál jelenik meg a Wild Men Dance című lemezünk, s azt hiszem, hogy náluk cimbalmos még nem vett fel anyagot. Ez is egy mérföldkő, s fontosabb, mint az én karrierem, hogy megmutathatom a cimbalmot, hozzájárulhatok az elterjedéséhez, a megismeréséhez. Ha ezek egy kis reménysugarat tudnak adni a többi zenésznek, akkor már megérte csinálnom.




.


Koncertek a közeljövőben:
2015. március
7. Dresch Quartet, Jedermann café
14. Dresch Quartet, BMC - Opus Jazz Club
27. Tóth Viktor Tercett, Budapest Jazz Club
28. Dresch Quartet, Jedermann café
29. és 30. Radnóti-est Fullajtár Andreával, Dés Lászlóval,
Mácsai Pállal és Dés Andrással,
Katona József Színház


További koncertidőpontok és információk Lukács Miklós honlapján!

Megosztás:

Konferencia

A gyerekirodalom nagykorúsítása

Program

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben