×

Négy fal között
Kortárs egyfelvonásos operák a Zeneakadémián
Péter Zoltán
2017 // 04. 04

Márciusban folytatódott a Magyar Állami Operaház néhány éve útjára indított LateNight sorozata, amelyen ezúttal kortárs magyar egyfelvonásosok izgalmas előadásai kerültek terítékre.

Magyar évada alkalmából az Operaház több hazai kortárs komponista darabját is műsorra tűzte. Elsőként Varga Judittól a Szerelem, majd Eötvös Péter Szerelemről és más démonokról című darabja szólalt meg az Andrássy úton. Márciusban pedig modern egyfelvonásosokkal, Lendvay Kamilló 1978-as operájával, A tisztességtudó utcalánnyal, illetve Mezei Gábor Péter A ravatallal szemben című művének ősbemutatójával folytatódott a néhány éve útjára indított LateNight sorozat a Zeneakadémia Solti-termében.

A modern operák befogadhatóság és ismertség terén ritkán veszik fel a versenyt, mondjuk, Verdi vagy Puccini örökzöld klasszikusaival, ezért általában csak néhány előadás erejéig kerülnek a repertoárba, sok esetben pedig nem képviselnek esztétikailag magasabb minőséget. Szerencsére az elmúlt hónapokban bemutatott kortárs alkotások nem félresikerült darabok, hanem megtekintésre nagyon is érdemes produkciók. A HungarianLateNightról sem túlzás azt állítani, hogy az évad egyik csúcspontja volt.

A párba állított darabok között látszólag nem sok hasonlóság van: témájuk és zenei stílusuk tekintetében is inkább ellentéteket, mint párhuzamokat fedezhetünk fel közöttük. Ezt látszik erősíteni Székely Kriszta rendezése is: A ravatallal szemben cselekményét egy jómódú család realisztikusan megjelenített lakásába helyezte, míg A tisztességtudó utcalány esetében inkább a történet példázatszerűségét emelte ki a félkör alakú, arénára emlékeztető színpadképpel. Mezei Gábor Péter operája Anger Ferenc librettója alapján készült, és egy családi tragédiát dolgoz fel, míg Lendvay Kamilló Sartre drámája nyomán komponált műve társadalmi kérdéseket feszeget.

A ravatallal szemben arra keresi a választ, hogy mi okozhatja az emberi személyiség eltorzulását. Milyen okok vihetnek rá egy embert, hogy öngyilkosságba kényszerítse nővérét azért, hogy újra láthassa a titokzatos, idegen férfit, aki váratlanul megjelent édesapjuk temetésén. A két testvér jelleme éles ellentéte egymásnak: a fiatalabbik a domináns, míg nővére visszahúzódó, húga akaratának önmagát alárendelő személyiség. Apjukhoz fűződő viszonyuk is más: nem egyformán élték meg annak pedofil hajlamait. A fiatalabbik testvér „alkalmazkodott” a családfő viselkedéséhez, eltanulta tőle a manipulációt, míg nővére többször is eljátszott az öngyilkosság gondolatával, depressziós lett.

A tisztességtudó utcalány a politikusok álszentségét leplezi le. A hatalommal való visszaélés, a rendőrség korrumpálhatósága, a nők kiszolgáltatottsága napjainkban is aktuális, és sokkal szélesebb körű társadalmi probléma annál, mint ahogyan a Lendvai Kamilló-darabban ábrázolódik. Ugyanakkor a „bűnök forrása” itt is az apa, aki felmenti fiait tetteik következményei alól, a szörnyűségek pedig ez esetben is a négy fal között, zárt ajtók mögött történnek, a jóhiszemű nyilvánosság kizárásával. Mind Clark szenátor, mind A ravatallal szemben nővéreinek édesapja a társadalom megbecsült tagjai: sikeresek és befolyásosak, ügyesen kendőzik el aljasságaikat a külvilág elől.

Székely Kriszta rendezése nagy gondot fordított a szereplők konfliktusainak érzékletes megjelenítésére: A ravatallal szemben esetében egy asztal körül, míg A tisztességtudó utcalányban egy ajtókkal körbezárt, félkör alakú arénában zajlanak az események. A zárt játékterek, a minimalista látványvilág jól érzékeltette a szereplők korlátozottságát, cselekvőképességük beszűkültségét. Realista módon jelenítette meg az emberi személyiség sötét oldalát, az eltorzult szexuális ösztönök brutalitását.

Szerencsére nemcsak a rendezés, de az énekesi teljesítmények is jól sikerültek. Az este legnehezebb feladata a fiatalabb lánytestvér megszólaltatása volt, de Ducza Nóra nagyszerűen vette az akadályokat. Látszólag könnyedén énekelte el a szólam gyilkos magasságokban fekvő részeit is, miközben maradt energiája a figurateremtésre, valósághűen mutatva be Rita beteges személyiségét. A szereppel való maximális érzelmi azonosulással tárta elénk az idősebb testvér szorongásait Szalontay Tünde is, Dóra prózai szerepében. Sándor Csaba egyike a legígéretesebb fiatal énekeseknek: ezúttal is telt, kiegyenlített bariton hangon énekelte végig az estét. Visszafogott színpadi megjelenésével hitelesen alakította a számító, hideg férfi személyiségét.

Keszei Bori színészi kvalitásait tekintve ideális választás volt A tisztességtudó utcalány címszerepére, játékára nem is lehetett panaszunk, azonban vokális produkciója erőtlenre és színtelenre sikeredett. Fred szerepében Balczó Péter lépett színpadra. A szólam bizonyos részei képességeinek határait feszegették, ugyanakkor alakításával jól eltalálta és érzékletesen formálta meg a szenátor fiának ellenszenves, visszataszító jellemét. A megalázkodó feketét Cser Krisztián keltette életre, akinek öblös basszusa ebben a szerepben is jól érvényesült. Káldi Kiss András Clark szenátorként nagy színházi rutinnal formálta meg a befolyásos politikus alakját, vokálisan is kifogástalan produkciót nyújtva.

A zenekar Vajda Gergely irányítása alatt színekben gazdagon kísérte az énekeseket, feltárva a zeneileg egymástól meglehetősen különböző darabok stilisztikai összetettségét, megteremtve az előadások nyomasztó atmoszféráját.

Izgalmas előadás született tehát a HungarianLateNight keretein belül, amit minden, modern darabok iránt érdeklődő operarajongónak kötelező látnia. Aki lemaradt a márciusi előadásokról, június 4-én még megtekintheti a produkciót.

Mezei Gábor Péter: A ravatallal szemben
Opera két felvonásban, szünet nélkül, magyar nyelven, magyar felirattal
Ősbemutató, Magyar Állami Operaház
Karmester: Vajda Gergely
Szereplők: Ducza Nóra, Szalontay Tünde, Sándor Csaba
Szövegíró: Anger Ferenc
Rendező: Székely Kriszta
Díszlettervező: Pallós Nelli
Jelmeztervező: Pattantyus Dóra
Dramaturg: Keszthelyi Kinga

Lendvay Kamilló: A tisztességtudó utcalány
Opera egy felvonásban, magyar nyelven, magyar felirattal
Először a Magyar Állami Operaház műsorán
Karmester: Vajda Gergely
Szereplők: Keszei Bori, Balczó Péter, Cser Krisztián, Káldi Kiss András, Csiki Gábor, Bakó Antal
Jean-Paul Sartre azonos című drámája nyomán a szövegkönyvet írta: Lendvay Kamilló
Rendező: Székely Kriszta
Díszlettervező: Pallós Nelli
Jelmeztervező: Pattantyus Dóra
Koreográfus: Sebestyén Csaba
Dramaturg: Keszthelyi Kinga
Bemutató 2017. március 3.

Következő előadás: 2017. június 4.

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben