×

Krisztus kopogtat a szívek kapuján
A félkegyelmű a Pesti Színházban
Jónás Ágnes
2018 // 03. 26

Vajon a krisztusi szeretet meg tudná menteni a mai pénzközpontú, gyűlölettől és önzéstől szenvedő világot? Miféle utat kell bejárjon az ember, mire boldog, mindenre őszintén rácsodálkozó gyermekből megkeseredett, rezignált, önmagát és környezetét is pusztító felnőtt lesz? Többek között ezeket a kérdéseket veti fel a Pesti Színházban március elején bemutatott, bravúros színészi alakításokban gazdag darab, amely Dosztojevszkij regényén alapul.

Aki azt reméli, hogy az adaptáció majd jól szájba rágja a válaszokat, minden bizonnyal csalódni fog – az előadás inkább „csak” elgondolkodási opciókat biztosít. „A történet helyszíne Szentpétervár, ahol a gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre szélesedik, az utcák zajosak és mocskosak, a pénz, az önzés és a felületesség prioritássá válnak a mindennapi életben” – olvasható az előadás ajánlójában, azonban hogy pontosan hol és mikor játszódik a történet, tulajdonképpen mellékes, ugyanis A félkegyelmű egyetemes problémákról szól: a hangsúly inkább a figurákon és az érzelmeken van.

Filippovna (Petrik Andrea), Miskin herceg (Vecsei H. Miklós), Rogozsin (Orosz Ákos) – körülöttük zajlanak a társadalmi, hatalmi, egzisztenciális játszmák, belőlük indulnak az emocionális viharok. Lev Nyikolajevics Miskin herceg gyermekien tiszta, naiv, optimista és megbocsátó – vagyis krisztusi tulajdonságokkal felruházott férfi, ugyanakkor hús-vér ember, akinek fájdalmai és félelmei egyaránt vannak. Hosszas betegség után érkezik haza Svájcból Oroszországba, Lizaveta Prokofjevna házába, és próbál tragikusan sikertelenül beilleszkedni. Jóságával időről időre kizökkenti a környezetében élőket a rossz berögződéseikből. Vecsei játékát redukált mozdulatok jellemzik: fájdalmasan jól hozza az élet apró szépségeire rácsodálkozó, a környezete által pont erényei miatt idiótának tartott karaktert.

A Nasztaszja Filippovnáért epekedő Rogozsin egy nagyon emberi, ha tetszik, negatív karakter: féltékenység, birtoklási vágy, agresszió, félelem, megbánás, szeretet, lelkiismeret buzog benne. A szó szoros értelmében halálosan szerelmes Nasztaszja Filippovnába. A szeretett nő olyannyira fontos az életében, hogy képes megölni csak azért, hogy az ne lehessen másé. Orosz Ákos, aki a Vígszínházban két éve futó Bűn és bűnhődés Michal Dočekal által rendezett adaptációjában már bizonyított, Rogozsin bőrébe bújva minden idegszálával jelen van a színpadon, együtt lélegzik a szereppel. Zavarbaejtően mesteri átlényegülésnek lehetünk tanúi: elképesztő mélységeket és magasságokat jár be közel két és fél óra alatt. A nézők szeme láttára hullik darabjaira, reszket, fél, vágyakozik, üvölt, és sír. A szerelmes férfi idegállapotának szinte minden fázisából ízelítőt kapunk.

A Gavrila Ardalionovics Ivolgin (Csapó Attila) és a Rogozsin között vívódó Petrik Andrea meggyőzően jeleníti meg a nagyvilági nőt, aki az őt körülvevő férfiakon (és nőkön) uralkodik, miközben lekezelő, arrogáns, sorsába pedig hol belenyugszik, hol Miskin által vágyik megtisztulni. Szeretetéhségét alkoholba és mulatozásba fojtja, karaktere a szajha és az angyal határán mozog. Paradoxon, hogy ő az összekötő kapocs a kályha tetején kuporgó, az eseményeket néha felülről szemlélő Miskin és a sötét szenvedélyt képviselő Rogozsin között – a „fent” és a „lent”, azaz a szakrális és a földi lét összekötője. Petrik színészi alakítása mellett énekhangja is említésre méltó: a Radiohead Creep című számának egyik átdolgozása az ő előadásában hangzik el az első felvonásban, nyomatékot adva Filippovna és Rogozsin elkeseredettségének, szerelmi szenvedélyének.

Az előadás egyik érdekessége, hogy minden szereplőt, még az idős karaktereket is fiatalok játsszák – egyetlen kivétel a Rogozsin édesanyját alakító Venczel Vera. A VI. Kerületi Erkel Ferenc Általános Iskola növendékei is emelik az előadás fényét, tehát gyakorlatilag egy három generációból álló korosztály-panorámát láthatnak a nézők, ami az előadást izgalmas többlettartalommal gazdagítja, az élet körforgását is szimbolizálja.

A rendező rendre kiaknázza a Dosztojevszkij-műben rejlő oppozíciókat, például míg a káini Rogozsint többnyire csekély megvilágításban, erőteljes zene kíséretében látjuk-halljuk, a bűntelen Miskin alakja erőteljesebb megvilágítást kap a színpadon. A jelenetek kevés bútorral berendezett térben (tervezője Pater Sparrow) játszódnak: egy-két szék, egy ósdi kandalló, falra szerelt tv, néhány könyv, földön szétszórt, szétszaggatott újságpapír – ennyi csupán a díszlet, melyet néha falra vetített képek és idézet fűszerez. Az csak befogadói nézőponttól függ, hogy a látvány a dekadenciát juttatja eszünkbe, vagy a földi lét és a szakrális világ kettősségére is emlékeztet. Vecsei Kinga Réta jelmezei kortalannak hatnak, például Nasztaszja Filippovna és a Wunderlich József által megformált Ippolit öltözete (Adidas pulóver, sportcipő, napszemüveg) kortárs viselet, amelyhez tökéletesen passzol az előadás kortárs és klasszikus nyelvhasználata. Apropó Wunderlich: ő felel az előadás hangdizájnjáért – a looperhasználatért bizony jár a piros pont!

A félkegyelmű nagyon leegyszerűsítve egy felsőbb hatalomba, a szerelembe és az értékrendbe vetett hit kérdését feszegeti tehát, mondanivalója és kérdései éppoly aktuálisak ma, mint a 19. században voltak. Ifj. Vidnyánszky Attila, aki először rendezte a Víg társulatát, méltóképpen vitte színre az orosz írózseni művét – kezei közül egy koncentrált, saját színházi nyelvét megtaláló előadás született, amelyről megtiszteltetés kritikát írni. Az Eszenyi Enikő igazgatta teátrumra sok mindent lehet mondani, de az mindenképp kiemelendő, hogy társulatának fiatal tagjai egytől egyig ígéretes tehetségek, akik ezúttal e Dosztojevszkij-adaptációban bizonyították, hogy alakításuk magába szippantja a nézőt, és játékuknak köszönhetően számtalan szín fedezhető fel a komor hangulatú előadásszöveten.

F. M. Dosztojevszkij: A félkegyelmű
Pesti Színház
Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila
Szereplők: Vecsei H. Miklós, Orosz Ákos, Petrik Andrea, Venczel Vera, Csapó Attila, Tar Renáta, Király Dániel, Zoltán Áron, Wunderlich József, Medveczky Balázs, Tóth András, Józsa Bettina, Mentes Júlia, Litauszky Lilla, Szántó Balázs, Borsi-Balogh Máté
Fordította: Makai Imre
Jelmez: Vecsei Kinga Réta
Rendező asszisztens: Egyed Mónika
Bemutató 2018. március 2.
Következő előadások: 2018. április 4., 10.

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben