×

„Egy kicsit színházat játszunk”
Interjú a Tap Factory tagjaival
Schranez Rebeka
2015 // 05. 21

A két éve folyama­tosan tur­nézó, főként euró­paiak­ból álló táncos, zenés, akro­batikus látvány­ele­meket bemu­tató csapat már­cius­ban elláto­gatott Buda­pestre is. Az elő­adás produ­cere Patriece Marques volt, aki David Copper­fieldnek és a Stomp­pal is együtt dol­gozott. A csa­pat­tal egyedi­ségéről, a felké­szülés­ről és a showké­szítés rejtel­meiről beszél­gettünk
A két éve folyamatosan turnézó, főként európaiakból álló táncos, zenés, akrobatikus látványelemeket bemutató csapat áprilisban ellátogatott Budapestre is. Az előadás producere Patriece Marques volt, aki David Copperfieldnek és a Stomppal is együtt dolgozott. A csapattal egyediségéről, a felkészülésről és a showkészítés rejtelmeiről beszélgettünk.



Nehéz meghatározni, hogy melyik stílushoz is tartoztok igazán. Ti mégis hogyan definiálnátok magatokat? Esetleg létrehoztatok ezzel egy új műfajt?

Tényleg úgy érzem, hogy egy új stílust hoztunk létre a tappel, cirkuszi elemekkel, ütőhangszerekkel, hiphop betétekkel és a vígjátékszerű történettel. Megpróbáltunk egy olyan színpadi show-t létrehozni, mely magában hordozza a művészi igényességet, valamint az akrobatika és a táncos elemek felhasználása révén azt a fajta stílust, mely az együttes védjegyévé vált.

Sokan úgy vélik, hogy a Cirque du Soleil és Michael Flatley tevékenységét ötvözitek. Egyetértetek ezzel? Milyen visszajelzések érkeznek még a közönségtől?

Nem akarom magunkat összehasonlítani egyikőjükkel sem, mert a stílusunk teljesen egyedi. Ahogy ezt egy angol újságíró is megállapította: a Tap Factory igazából a Stomp, a Tap Dogs és a Blue Man Group keverékéből áll. A közönség visszajelzéseit figyelve egyértelműen újdonságként tűntünk fel a számukra, és mindenhol igen kedvező volt a fogadtatás. Sehol nem mondták azt ránk, hogy ez lenne a második Cirque du Soleil vagy bárminek az utánzata.

De persze nagyon nehéz egy teljesen új dolgot a maga újdonságában megítélni, hiszen a nézők alapvetően mindig hasonlítanak valamihez, hogy be tudják fogadni a már meglévő színházi, cirkuszi, zenés tapasztalataik közé a náluk átélt élményeiket. Így néhányan hasonlítanak minket a Tap Dogshoz és a Stomphoz is, de mi nem csak ütős hangszereket használunk az előadásaink során, ahogyan ők. Számunkra is nagyon nehéz volt definiálni magunkat, de igazából nem is foglalkozunk ezzel. A közönségre bízzuk.

Mi volt a kezdeti elképzelésetek, mely alapján megalakultatok, és változott-e azóta?

Igen, mindig új ötletekkel kísérletezünk, és fejlesztjük is magunkat. Ez persze nehéz feladat, folyamatos odafigyelést követetel. Állandó jelenlétet és koncentrációt igényel a színpadon, ahogyan a próbák során is, hiszen egy nagy egészbe kell illeszteni mindegyikünk produkcióját.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=vY8RyU2R8TE[/youtube]

Mikor alakult meg a formáció? Szoktak cserélődni a tagok, vagy állandó társulattal dolgoztok?

Két évvel ezelőtt kezdtünk el turnézni, és azóta Európa-szerte megfordulunk. A következő hónapban Amerikába megyünk, Ázsia is szóba került már, két előadáson is gondolkodunk. Körülbelül nyolcvan százalékban mindig ugyanazzal a csapattal dolgozunk.

Úgy tudom, a csapattagok a világ különböző részeiről származnak. Kérlek, meséljetek erről bővebben!

A csapat leginkább európai művészekből áll, főként francia, brit, svájci és spanyol tagjaink vannak, a dobosunk algériai. Számunkra nem okoz problémát ez a sokszínűség, úgy gondoljuk, hogy ezzel is csak gazdagodhat a repertoár, hiszen mindenki magával hozhatja azokat a helyi jellegzetességeket, hatásokat, melyet az adott kultúrkörből megtanult és beépített a produkciójába.

Mi alapján választjátok ki, hogy ki csatlakozhat hozzátok? Szeretnétek-e színesíteni még az előadásokat új elemekkel, zenei hatásokkal, artistákkal?

Mindig szervezünk meghallgatásokat, és bevesszük a legjobbakat. Rengeteg nagy tehetség van Magyarországon is, és ha valaki felvételizni akarna hozzánk, amikor legközelebb Budapesten járunk, nagyon örülnénk neki.



Mennyire kaphat teret az önállóság az előadásokban?

Egy előre meghatározott történetet próbálunk elmondani, mely laza, egymás mellé rendelt betétekből áll. Ezeknek a történeteknek a kidolgozásakor valamennyire szabad kezet adunk a művészeknek, de ragaszkodnunk kell bizonyos elemek ismétlődéséhez, hogy a műsor egy kerek egészet alkothasson.

Hogy kell elképzelni a felkészülési időszakot? Vannak-e mindennapos közös tréningek, edzések, vagy inkább mindenki magát fejleszti?

Minden tagnak megvan a saját stílusa, és ezeket figyelembe véve hozzuk létre az előadásokat, hogy minden készség megjelenhessen benne. A Tap Factory a különböző stílusok fúziója. Természetesen mindenki saját maga, a körülményeihez mérten készül az előadásokra nap mint nap: erőnléti tréningeket tart, akrobatikát gyakorol, fejleszti a tánctudását, de vannak néha meetingek, akár naponta is, különösen az új műsorszámok begyakorlásánál. Ekkor megpróbáljuk a produkció egészét értelmezni és lebontani a szerepeket, azaz mindenki számára érthetővé tenni az előadás közben betöltött feladatát, pozícióját. Folyamatosan kommunikálunk egymással, segítjük a másik munkáját, hogy gördülékenyen tudjunk működni.

Hogyan találjátok meg azt a helyes arányt, amely szerint használjátok az egyes elemeket, például a lírikusabb és dinamikusabb részeket?

Mindegyik hangulati elemre szükség van. A különböző minőségű mozgásformák, a gyakran ellentétes érzelmeket indukáló megoldások a darab és a rendezés szempontjából dramaturgiailag indokoltak, így adják ki a végeredményt. Mondhatom azt is, hogy egy kicsit színházat játszunk.

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben