© Kortárs Online. Minden jog fenntartva!
Kincs a pincében
A tolonc – MaNDA DVD
Hosszas restaurálás után DVD-n is elérhetővé vált a Casablanca rendezője, Kertész Mihály két fennmaradt magyar játékfilmjének egyike, A tolonc (1914). A több mint százéves alkotásban feltűnik a színészlegenda, Jászai Mari is.
Hosszas restaurálás után DVD-n is elérhetővé vált a Casablanca rendezője, Kertész Mihály két fennmaradt magyar játékfilmjének egyike, A tolonc (1914). A több mint százéves alkotásban feltűnik a színészlegenda, Jászai Mari is.
A film kalandos körülmények között került elő: 2006 tavaszán a New York-i Magyar Ház ház dohos pincéjében tizenhat doboznyi filmre bukkantak. A tekercsek hazaérkezését követően derült ki, hogy az egyik rozsdamarta dobozban Kertész Mihály (1886-1962) magyar nyelvű játékfilmje, A tolonc rejtőzik. [Korábban csupán egy 1919-ben gyártott rövid propagandafilm, a Jön az öcsém volt elérhető abból a közel negyven némafilmből, amit Kertész Magyarországon rendezett, később előkerült Az utolsó hajnal (1917) című másik játékfilmje is.] Az azonosítást (2008) követően megkezdődött a több évig tartó helyreállítási munka: mivel egy roncsolt állapotú, régi, gyúlékony nitró kópiáról volt szó, rendbehozatala hatalmas kihívás elé állította a szakmát. Végül a Magyar Filmlaborban zajló munkálatoknak köszönhetően új életre kelt a filmtörténeti unikum, így keletkezése után egy évszázaddal elkezdhette „második virágkorát”.
A szépen restaurált kópián bájos szerelmi történet elevenedik meg, amelyben a színészlegendát, Jászai Marit is láthatjuk. A Tóth Ede színművén alapuló film nem remekmű, de ma is nézhető, élvezhető alkotás. Kertész már e korai némafilmjében is megvillantotta zsenijét: bravúrosan adagolja a feszültséget, végig sikerül fenntartania az izgalmat. A direktor erős felütéssel rögtön az események közepébe csap. A film főhőse, Liszka (Berky Lili) előtt lelepleződik egy régi titok: az addig apjának hitt férfi valójában a nagybátyja, aki halálos ágyán megvallja a lánynak, hogy sok-sok évvel korábban Liszka édesanyját férje meggyilkolásáért börtönbe zárták, ezért ő fogadta örökbe és vállalta felnevelését. Liszka az elhallgatott tragédia hallatán elhatározza, hogy útnak indul megkeresni elhunytnak hitt édesanyját. A cselekmény egyik szála a múltban történt tragédia körül bonyolódik – a családi szerencsétlenség okozta krízishelyzet kihívások elé állítja a magára maradt főhősnőt.
Nyomorúságának enyhítésére Liszka cselédlánynak szegődik Kontráékhoz, ahol hamarosan megismerkedik Miklóssal (Várkonyi Viktor). Itt kapcsolódik be a történetbe az érzelmi szál: a két fiatal között szerelem lobban, s a hangsúly a továbbiakban a kapcsolatukra kerül. Kertész egyéb bonyodalmak sokaságával fokozza, vígjátéki eszközökkel, komikus mellékszereplőkkel, gegekkel azonban oldja is a szerelmi dráma komolyságát A főhősnőt a társadalmi különbségből és az emberi gonoszságból fakadó konfliktusok teszik próbára: Kontráné a családi ékszerek ellopásával gyanúsítja meg. A lány számára a legfájóbb az ügyben, hogy ártatlanságában még hőn szeretett Miklósa is kételkedik, elfordul tőle. Berky Lili drámai erővel formálja meg az üldözött ártatlanságot Liszka személyében, aki végül szenvedéseiért elnyeri jutalmát.
A film megszületésének hajnalán készült alkotáson még a színház hatása érződik, de Kertész már belecsempészett művébe egy-két kreatív mozgóképes megoldást is: a belső felvételek mellett fontos szerepet kap például az erdélyi táj.
A filmmel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy Kertész pályája az 1910-es évek elején magyar földről indult: a kolozsvári székhelyű Prója stúdióban 1914-ben három filmet készített (Bánk bán, A tolonc, A kölcsönkért csecsemő). Az első világháború idején hagyta el Magyarországot, először Svédországba, Franciaországba, Németországba, majd 1927-ben a tengerentúlra hívták, ahol a Warner Brothers állandó munkatársnak szerződtette; több mint száz filmhez köthető a neve. A Casablancával vált világhírűvé, amelyért 1943-ban rendezői Oscar-díjat kapott. Korai munkája, A tolonc nagy sikert aratott nemcsak itthon, hanem külföldön is, ennek köszönhetően juthatott el egészen Amerikáig – mostantól pedig minden filmbarát polcán ott lehet.
Pont: 7 /10
A tolonc (The Undesirable)
Fekete-fehér, virazsírozott magyar némafilm, 1914 MaNDA DVD 2016
Rendező: Kertész Mihály
Író: Tóth Ede
Forgatókönyvíró: Janovics Jenő
Operatőr: Fekete László
Kísérőzene: Pacsay Attila (2014)
Szereplők: Berky Lili, Jászai Mari, Várkonyi Mihály, Szentgyörgyi István, Simon Marcsa
(Gyártó: Prója Film)
A film kalandos körülmények között került elő: 2006 tavaszán a New York-i Magyar Ház ház dohos pincéjében tizenhat doboznyi filmre bukkantak. A tekercsek hazaérkezését követően derült ki, hogy az egyik rozsdamarta dobozban Kertész Mihály (1886-1962) magyar nyelvű játékfilmje, A tolonc rejtőzik. [Korábban csupán egy 1919-ben gyártott rövid propagandafilm, a Jön az öcsém volt elérhető abból a közel negyven némafilmből, amit Kertész Magyarországon rendezett, később előkerült Az utolsó hajnal (1917) című másik játékfilmje is.] Az azonosítást (2008) követően megkezdődött a több évig tartó helyreállítási munka: mivel egy roncsolt állapotú, régi, gyúlékony nitró kópiáról volt szó, rendbehozatala hatalmas kihívás elé állította a szakmát. Végül a Magyar Filmlaborban zajló munkálatoknak köszönhetően új életre kelt a filmtörténeti unikum, így keletkezése után egy évszázaddal elkezdhette „második virágkorát”.
A szépen restaurált kópián bájos szerelmi történet elevenedik meg, amelyben a színészlegendát, Jászai Marit is láthatjuk. A Tóth Ede színművén alapuló film nem remekmű, de ma is nézhető, élvezhető alkotás. Kertész már e korai némafilmjében is megvillantotta zsenijét: bravúrosan adagolja a feszültséget, végig sikerül fenntartania az izgalmat. A direktor erős felütéssel rögtön az események közepébe csap. A film főhőse, Liszka (Berky Lili) előtt lelepleződik egy régi titok: az addig apjának hitt férfi valójában a nagybátyja, aki halálos ágyán megvallja a lánynak, hogy sok-sok évvel korábban Liszka édesanyját férje meggyilkolásáért börtönbe zárták, ezért ő fogadta örökbe és vállalta felnevelését. Liszka az elhallgatott tragédia hallatán elhatározza, hogy útnak indul megkeresni elhunytnak hitt édesanyját. A cselekmény egyik szála a múltban történt tragédia körül bonyolódik – a családi szerencsétlenség okozta krízishelyzet kihívások elé állítja a magára maradt főhősnőt.
Nyomorúságának enyhítésére Liszka cselédlánynak szegődik Kontráékhoz, ahol hamarosan megismerkedik Miklóssal (Várkonyi Viktor). Itt kapcsolódik be a történetbe az érzelmi szál: a két fiatal között szerelem lobban, s a hangsúly a továbbiakban a kapcsolatukra kerül. Kertész egyéb bonyodalmak sokaságával fokozza, vígjátéki eszközökkel, komikus mellékszereplőkkel, gegekkel azonban oldja is a szerelmi dráma komolyságát A főhősnőt a társadalmi különbségből és az emberi gonoszságból fakadó konfliktusok teszik próbára: Kontráné a családi ékszerek ellopásával gyanúsítja meg. A lány számára a legfájóbb az ügyben, hogy ártatlanságában még hőn szeretett Miklósa is kételkedik, elfordul tőle. Berky Lili drámai erővel formálja meg az üldözött ártatlanságot Liszka személyében, aki végül szenvedéseiért elnyeri jutalmát.
A film megszületésének hajnalán készült alkotáson még a színház hatása érződik, de Kertész már belecsempészett művébe egy-két kreatív mozgóképes megoldást is: a belső felvételek mellett fontos szerepet kap például az erdélyi táj.
A filmmel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy Kertész pályája az 1910-es évek elején magyar földről indult: a kolozsvári székhelyű Prója stúdióban 1914-ben három filmet készített (Bánk bán, A tolonc, A kölcsönkért csecsemő). Az első világháború idején hagyta el Magyarországot, először Svédországba, Franciaországba, Németországba, majd 1927-ben a tengerentúlra hívták, ahol a Warner Brothers állandó munkatársnak szerződtette; több mint száz filmhez köthető a neve. A Casablancával vált világhírűvé, amelyért 1943-ban rendezői Oscar-díjat kapott. Korai munkája, A tolonc nagy sikert aratott nemcsak itthon, hanem külföldön is, ennek köszönhetően juthatott el egészen Amerikáig – mostantól pedig minden filmbarát polcán ott lehet.
Pont: 7 /10
A tolonc (The Undesirable)
Fekete-fehér, virazsírozott magyar némafilm, 1914 MaNDA DVD 2016
Rendező: Kertész Mihály
Író: Tóth Ede
Forgatókönyvíró: Janovics Jenő
Operatőr: Fekete László
Kísérőzene: Pacsay Attila (2014)
Szereplők: Berky Lili, Jászai Mari, Várkonyi Mihály, Szentgyörgyi István, Simon Marcsa
(Gyártó: Prója Film)
